A naptárban kiemelt időpontok az adott hónap eseményeit jelölik, a dátumokra kattintva további információt kaphat!

Presser Gábor és vendégei - Jótékonysági koncert az Élet Menete Alapítvány javára

Holokauszt-megemlékezés a Parlamentben

Létrehozva: 2006. január 27. péntek Utoljára módosítva: 2009. március 30. hétfő
Megtalálható a következő kategóriában: 2006, ENSZ emléknap, Programok.

(2006.01.27.)

Ma holokauszt-megemlékezést tartottak a Parlament Felsőházi üléstermében. Az ünnepi megemlékezést abból az alkalomból rendezték, hogy ezt a napot az ENSZ 2005. november 1-jei határozatával Holokauszt Emléknappá nyilvánította. Az ünnepségen a közjogi méltóságok, a pártok képviselői, a magyar EP-képviselők, a hazai zsidó- és cigány szervezetek, valamint a diplomáciai testületek képviselői vettek részt. ∙ A holokauszt-emléknap Magyarországon és világszerte: MTV-összeállítás (videó)

Romaweb.hu

Vissza az oldal tetejére!

Felszálltak a fehér léggömbök

Létrehozva: 2006. január 27. péntek Utoljára módosítva: 2009. március 30. hétfő
Megtalálható a következő kategóriában: 2006, ENSZ emléknap, Programok.
2006. január 27., péntek 15:42

Budapesten hat gyertyát gyújtottak a vészkorszak hatmillió áldozata, ezen belül a hatszázezer magyar emlékére a holokauszt nemzetközi emléknapján az Országház előtt. A megemlékezés kezdetén az áldozatok nevét sorolták, a végén hatszáz fehér léggömb szállt a magasba. A téren Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, Erdő Péter bíboros és Demszky Gábor főpolgármester beszélt.

Az emberben küzd a jó és a gonosz, időnként pedig a gonosz győzedelmeskedik – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Parlamentben a holokauszt emléknapja alkalmából tartott emlékülésen. A gonosz akkor a másik utat választotta. Győzedelmeskedett és ennek iszonyatos ára volt, millióknak jutott európa-szerte a megaláztatás, és a végén az iparszerű megsemmisítés. Mi vagyunk a felelősek azért, hogy ebben az országban, ebben a világban olyan nemzetek tagjai legyünk, hogy megóvjuk egymást a gonosztól, és erről szól a harmadik Magyar Köztársaság – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamentben tartott holokauszt megemlékezésen.

Az államfő szerint a mostani generációnak fenn kell tartania azt a jogrendet, hogy a holokauszt megismételhetetlen legyen. Sólyom László, beszédében azt mondta: a népirtással szembe kell nézni, látni kell az áldozatokat és azokra is gondolni kell, akik életüket kockáztatva segítettek, és ott vannak az együtt érzők is. A vészkorszak után hosszú hallgatás következett, a holokauszt bekerült az elfojtott traumák közé, ahogyan Trianon és 1956 is – tette hozzá a köztársasági elnök. A holokausztra emlékezve szükség van arra, hogy a kegyelet érzése mellett éberséget is tanúsítsunk, mert nem engedhetjük meg, hogy egyetlen vallási, vagy etnikai kisebbséget akár csak verbális erőszak is érjen – mondta Szili Katalin a holokauszt emléknapján a parlamentben. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: nem engedhetünk abból az emberi parancsból, hogy a jövő nemzedékek biztonságban, emberségben és félelem nélkül élhessenek, és egy jobb világban bontakoztathassák ki képességeiket. Mindaddig nem nyugodhat meg az emberiség egyetemes lelkiismerete, amíg bárhol a földön kísért a rasszizmus, a kirekesztés, a diszkrimináció bármilyen formája – tette hozzá Szili Katalin házelnök. Feldmayer Péter, a MAZSIHISZ elnöke a szombathelyi példáról beszélt és többedmagával kipát viselt a teremben. A szombathelyi zsidólista egy négynapos csecsemővel gazdagodott annak idején és szegényedett is egyidejűleg. Feldmayer Péter beszélt a Ház felelősségéről, arról a teremről, ahol éppen most ülnek, a zsidótörvényekről, amelyeket ott szavaztak meg képviselők, főpapok. Ami történt, megtörtént, nem lehet megváltoztatni, és a bűnösök is meghalnak lassan. A kollektív feledésről és a lassú ébredésről beszélt a MAZSIHISZ elnöke. Európa-szerte mintegy félmillió romát is elpusztítottak, róluk Nagyné Váradi Anna, a Roma Tanács tagja emlékezett meg. Azt mondta, hogy a romákat ’44 végén mintegy mellesleg hurcolták el, akkor már vesztes hatalmak. Orbán Viktor szerint a múltból nem lehet szemezgetni, a zsidó emberek megpróbáltatásáról is közös a múltunk, közös a felelősségünk. A Fidesz elnöke erről Hódmezővásárhelyen beszélt, a holokauszt-emléknap alkalmából tartott pénteki megemlékezésen. Orbán Viktor együttműködést ajánlott a Magyarországon élő zsidó emberek közösségének. Hinni kel abban, hogy nekünk közös jövőnk lesz itt Magyarországon – tette hozzá Orbán Viktor Hódmezővásárhelyen. A Kossuth téren, az Élet Menete Alapítvány szervezésében közben elkezdődött a gyertyagyújtás – hat gyertyát gyújtottak a vészkorszak hatmillió áldozata, ezen belül a hatszázezer magyar emlékére és magasba eresztettek hatszáz fehér léggömböt. Együtt gyújtottak gyertyát a parlamenti pártok elnökei, Budapesten akkreditált nagykövetek, és talán a legérdekesebb, hogy Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, Erdő Péter bíboros, Szebu István püspök és Szebik Imre evangélikus egyházi elnök is együtt emlékezett. Schweitzer József így beszélt: – Dadogó ajakkal, lüktető szívvel forduljunk a számunkra mindig megmaradó egyetlen szóhoz, az imádság szavához. Kérek mindenkit, hogy mindenki a maga meggyőződése, a maga hite szerint emlékezzék és imádkozzék Auschwitz és a többi táborok és munkaszolgálatos táborok ártatlan áldozatainak emlékéért és lelkéért. Az izraeli-hiten lévők a kaddis imájának áhítatában gondoljanak most reájuk. Aki békességet teremt az égiek világában, teremtsen békességet tinéktek, egész Izraelnek és az emberi nemzetség minden nemzetének és tagjának, ámen. Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek Márton Áron püspököt idézte: – Aki a felebaráti viszonyt az emberek egyik csoportjától bármilyen meggondolások alapján elvitatja, az magára vonja az ítéletet. Szavaimat a 29. zsoltár részletével zárom, egy olyan mondással, amely jó kívánság és egyben imádság is: Az Úr adjon erőt népének, az Úr békével áldja meg népét. Megemlékezést tartanak a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban és a Cipők a Duna-parton elnevezésű emlékműnél is, a Centrális Galériában pedig Roma holokauszt és rasszizmus a mai Európában címmel nyílik kiállítás. Tavaly november elsején született meg a döntés, hogy január 27-e mindig a megemlékezés napja lesz, 1945-ben ezen a napon szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitz-birkenaui tábort, a halálgyárt, ahol egy nap három és fél – négyezer embert öltek meg ciklon-b gázzal. Megemlékezések külföldön is Lengyelországban a holokauszt emléknap központi megemlékezését Auschwitz-ban tartják, ahol Kazimierz Marcinkiewicz kormányfő Izrael lengyelországi nagykövetével, és a túlélőkkel együtt helyez el koszorút az áldozatok emlékművénél. Salzburgban a soros uniós elnök, Ausztria külügyminisztere, Ursula Plassnik semmivel sem összehasonlítható bűnnek nevezte a holokausztot, amelynek soha nem szabad megismétlődnie. A német parlament főszónoka a 93 éves Ernst Cramer publicista, a vészkorszak egyik túlélője volt. Hangsúlyozta: azzal az ígérettel emlékezünk, hogy a jövőben tiszteletben tartjuk és megvédjük minden ember szabadságát és méltóságát. Szlovákia külügyi nyilatkozatban utasította el a holokauszt tagadásának minden lehetséges változatát, a vallási vagy etnikai türelmetlenséget, és az egyének vagy közösségek ellen irányuló erőszakot. A világnak reagálnia kell azokra, akik tagadják, hogy a Holokauszt megtörtént – állítja Kofi Annan. Az ENSZ főtitkára közleményt adott ki a Holokauszt Emléknap alkalmából és ebben foglalkozik a holokauszt-tagadókkal. Bigottaknak nevezi őket. Nem nevez meg egyetlen holokauszt-tagadót sem, de kifejti, hogy a nemzetközi közösségnek szembe kell fordulnia velük. Azokat az állításokat, miszerint az európai zsidók második világháború idején történt kiirtása soha nem történt meg, vissza kell utasítani és a mai nemzedéknek továbbra is emlékeznie kell – olvasható az ENSZ-főtitkár állásfoglalásában. Annan szerint éppen az emlékezéssel lehet megfelelni azoknak, akik szerint a Holokauszt nem történt meg, vagy ha meg is történt, eltúlozták. Bárhol, bármikor és bárki is állítson ilyent, vissza kell utasítani – fogalmaz Kofi Annan abban az állásfoglalásban, amelyet a Holokauszt Emléknap alkalmából adott ki.

Magyar Rádió Online – Farkas Erika, Járai Judit (Washington), MR
Vissza az oldal tetejére!

Holokauszt-emléknap: ‘olyanok követték el, mint mi’

Létrehozva: 2006. január 27. péntek Utoljára módosítva: 2009. március 30. hétfő
Megtalálható a következő kategóriában: 2006, ENSZ emléknap, Programok.

MTI 2006. január 27., péntek 21:24

A Parlamentben, Hódmezővásárhelyen és a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központban is megemlékeztek a népirtás áldozatairól.

A közös felelősségről, a félelem nélküli világ garantálásáról szóltak a Holokauszt Emléknapon közjogi méltóságok, a parlamenti pártok, hazai zsidó- és cigányszervezetek, valamint a diplomáciai testületek képviselői pénteken az Országházban és a Holokauszt Emlékközpontban.

Az ENSZ közgyűlése tavaly novemberben nyilvánította nemzetközi emléknappá január 27-ét; 1945-ben ezen a napon szabadult fel az auschwitzi koncentrációs tábor.

A Parlamentben Szili Katalin házelnök kifejtette: a holokausztra emlékezve szükség van arra, hogy a kegyelet érzése mellett éberséget is tanúsítsunk, mert nem engedhetjük meg, hogy egyetlen vallási, vagy etnikai kisebbséget akár csak verbális erőszak is érjen.

Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: “nem engedhetünk abból az emberi parancsból, hogy a jövő nemzedékek biztonságban, emberségben és félelem nélkül élhessenek, és egy jobb világban bontakoztathassák ki képességeiket”.
Gyurcsány és Sólyom beszédei

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamenti holokauszt-megemlékezésen egy közösség, egy nemzet elsőrendű feladatának azt jelölte meg, hogy megvédje tagjait. A kormányfő beszélt arról, hogy a holokauszt áldozatai és cinkosai egyaránt magyarok voltak. A vétkeket olyan emberek követték el, “akik olyanok, mint mi”, a zsidótörvényeket a mai képviselők elődei hozták, akik a magyar nemzetre esküdtek fel és a bűnök elkövetésében olyan közszolgák működtek közre, akik azt hitték, a parancsra való cselekvés felmentést jelent.

Sólyom László köztársasági elnök a Parlamentben azt mondta: fél évszázad alatt a holokauszt jelképévé vált minden népirtásnak. Az államfő hangsúlyozta: a későbbi generációk kötelessége, hogy fenntartsák azt az erkölcsi rendet, amelyben Auschwitz és az általa jelképezett népirtás megismételhetetlen.

A holokauszt a közös múlt része – hangsúlyozta Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke és Nagyné Váradi Anna, a Romaügyi Tanács tagja a Parlamentben. “A magyar társadalom egésze még nem nézett szembe múltjával” – jelentette ki Feldmájer Péter, hangsúlyozva, hogy a holokausztot a társadalmi köztudat részévé kell tenni.

Nagyné Váradi Anna elmondta: soha, sehol, semmilyen körülmények között nem lehet elfelejteni a második világháború alatt elkövetett népirtást.
Rendezvény a Parlament előtt

A vészkorszak hatmillió, ezen belül hatszázezer magyar áldozatának emlékére hat gyertyát gyújtottak meg a Parlament előtt, ahol a rendezvény végén hatszáz fehér léggömb szállt a magasba. Az Élet Menete Alapítvány által szervezett megemlékezésen felszólalt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Erdő Péter bíboros és Demszky Gábor főpolgármester.

Az első gyertyát Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyújtotta meg. A további lángokat a négy parlamenti párt, az ENSZ és a nagykövetségek, a négy történelmi egyház, a túlélők, valamint roma és zsidó fiatalok képviselői lobbantották fel.
Orbán Hódmezővásárhelyen járt
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hódmezővásárhelyi zsinagóga kertjében tartott megemlékezésen azt mondta: “a múltból nem lehet szemezgetni, a zsidó emberek megpróbáltatásáról is közös a múltunk, közös a felelősségünk”. Hozzáfűzte: “Mi együttműködést szeretnénk a jövőben is kínálni a Magyarországon élő zsidó emberek közösségének.”

Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban túlélők és fiatalok közösen emlékeztek. Polnauer Sándor főrabbi mondott gyászimát; ezután roma ének hangzott fel, majd a résztvevők elhelyezték mécseseiket az áldozatok emlékfalánál. Az emlékfalnál Kovács Tamás történész úgy fogalmazott: “Mondjuk ki, hogy Auschwitz a magyar történelem legnagyobb temetője, és hogy az lett, abban nagy a korabeli magyar politika és hatóságok felelőssége is”.

MTI

Vissza az oldal tetejére!

    Wallenberg Emlékbizottság

    Presser Gábor és vendégei - Jótékonysági koncert az Élet Menete Alapítvány javára



    Panorámaképek Izraelről

    Hogyan segíthet a vörösiszap tragédia károsultjain

    Emlékezem

    Izraeli Nagykövetség

    Izraeli Kultúrális Intézet Budapest

    Izraeli Kultúrális Intézet Budapest