Kedves Barátaink!

2006. április 16. vasárnap, 22:01

Az Élet Menetének nevezett fáklyás felvonulással emlékeztek több ezren az 1944-45-ös nyilas terror mártírjaira vasárnap, a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján.

Mintegy 2-3 ezer ember vett részt az Élet Menete Alapítvány főszervezésében immár negyedik alkalommal megrendezett emlékmeneten Budapesten. A fáklyás felvonulás ezúttal a Duna-part pesti oldalán, a Margit-hídtól a Vizafogó Mártír emlékműig zajlott.

Az emlékezők menetének élén több politikus és közéleti személyiség, ismert művész vonult, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Fónagy János, a Fidesz, Steiner Pál, az MSZP országgyűlési képviselője mellett David Admon, Izrael nagykövete és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója is részt vett a Duna-parti emlékezésen.

Az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy az első magyarországi gettó felállításának napja emléknap legyen, 2000 januárjában Pokorni Zoltán, akkori oktatási miniszter tett erre javaslatot. Az Országgyűlés még abban az évben a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapjává nyilvánította április 16-át.

http://www.jmpoint.hu/ Írta: Csabi [396] (MTI)

Mécsesek gyújtásával és fáklyás felvonulással emlékeznek a holokauszt áldozataira április 16-án Budapesten – közölték a szervezők.
A holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban 17 órakor mécseseket gyújtanak, és köveket helyeznek el az újabb nevekkel bővülő emlékfala előtt, ahol Kovács Tamás történész mond beszédet.
Fáklyás felvonulás a Duna-parton
A fővárosi megemlékezés 19 órakor az Élet Menete Alapítvány fáklyás felvonulásával folytatódik. A résztvevők a Margit híd pesti hídfőjétől indulnak, végigvonulnak a Duna-parton, majd a vizafogói emlékműnél emlékeznek azokra, akiket a nyilasok 1944-45-ben a jeges Dunába lőttek. Verő Tamás rabbi közlése szerint az emlékműnél felállított színpadon beszédet mond Kiss Péter kancelláriaminiszter, Demszky Gábor főpolgármester és Frölich Róbert főrabbi.
A budapesti Élet Menete elnevezéssel meghirdetett eseményt az alapítvány a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével, a Miniszterelnöki Hivatallal, a fővárossal, a Holokauszt Emlékközponttal, valamint civil szervezetekkel, zsidó és nem zsidó ifjúsági szervezetekkel közösen szervezi.
A Holokauszt Emlékközpont az emléknaphoz kapcsolódóan rendhagyó ismeretterjesztő programokat, filmklubot és irodalmi felolvasásokat tart iskolás csoportok számára, míg a tanárokat módszertani tárlatvezetésekkel várja. Az intézmény április 22-én konferenciát rendez pedagógusoknak és a holokauszt témájával foglalkozó értelmiségieknek.
2000 óta emléknap
Az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy április 16-a, az első magyarországi gettó felállításának napja emléknap legyen, amelyen minden évben tartsanak megemlékezést a Parlamentben, valamint az iskolákban.
Az emléknapra 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett javaslatot. Az Országgyűlés még abban az évben nyilvánította április 16-át a holokauszt, február 25-ét pedig a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.
www.magyarorszag.hu MTI 2006. április 13., csütörtök

Mécseseket gyújtottak a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján, vasárnap a budapesti Holokauszt Emlékközpontban, ahol ebből az alkalomból újabb ezerötszáz név került fel az intézmény emlékfalára. Este az Élet Menete Alapítvány szervezésében fáklyás felvonulás volt azok emlékére, akiket a nyilasok a Dunába lőttek 1944-ben és 45-ben.

Videó>>>

Emlékbeszédében Kovács Tamás történész hangsúlyozta: “hiszünk benne, hogy a két hónapja látható korszerű holokauszt-történeti kiállítás, az újabb ezerötszáz névvel bővült áldozatok emlékfala és a tövében tartott megemlékezés világos üzenete, hogy senki és semmi nem vonhatja kétségbe az alapvető emberi jogokat”.

Az emlékközpontot működtető közalapítvány gyűjteményi munkacsoportjának vezetője a mintegy száz egybegyűlt előtt hozzátette: e jogok megóvása és védelme a mindenkori társadalom egyik legfontosabb feladata.

A történész kiemelte, hogy annak iején a deportálás előkészítésének egyik fontos lépése a zsidók, illetve a zsidótörvények által zsidónak minősített emberek gettóba zárása volt; az első gettót 62 évvel ezelőtt, április 16-án állították fel Kárpátalján. Ez a nap 2001 óta a holokauszt áldozatainak emléknapja Magyarországon.

Kovács Tamás szerint e nap mindenekelőtt arra figyelmeztethet, hogy “ha egyszer elkezdődik egy kirekesztő, diszkriminatív folyamat, nem lehet tudni, hogy hol lesz a vége”. Mint fogalmazott, “pontosan ugyan nem lehet tudni, hogy a búvópatakként rejtőzködő és néha-néha feltörő antiszemitizmus, antirasszizmus, neonácizmus vagy korunk újabb ordas eszméi hova vezetnének, hova vezethetnének, ha tágabb teret kapnának”.

“A történelmi példa alapján azonban ne legyenek illúzióink; a mai kor emberének határozottan fel kell lépnie a kirekesztő, a másik ember jogait sértő kezdeményezések ellen” – hangsúlyozta a hozzávetőleg százezer nevet felsoroló emlékfal előtt a történész.

A másik tanulságként Kovács Tamás a jog és az erkölcs viszonyát említette, feltéve a kérdést: Ha az egyén erkölcsi érzéke, vagy netán a társadalom erkölcsi értéke és a hatályos jogszabály szemben áll, vajon melyiknek kell engedelmeskedni?

Szili Katalin házelnök az esemény után megtekintette az emlékközpont állandó kiállítását, majd azt írta az emlékkönyvbe: “Nem a bűntudat, hanem a kegyelet, nem a múlt terhe, hanem tanulságai, nem a politikai versengés, hanem a megemlékezés méltósága kell, hogy napjainkat igazgassa”.

“Köszönet az alkotóknak, ahogy ehhez ezzel a rendezésében is elismerésre méltó kiállítással hozzájárulnak. Nem felejthetünk egyetlen áldozatot sem!” – fűzte hozzá. A Páva utcai megemlékezés után a holokauszt áldozatainak emlékére fáklyás felvonulás indul a pesti Duna-parton.

www.hirado.hu