Élet menete Budapesten és Auschwitzban
Létrehozva: 2007. április 8. vasárnap Utoljára módosítva: 2009. március 30. hétfőMegtalálható a következő kategóriában: 2007, Lengyelország, Programok.
2007. április 08. 20:14 | Forrás: STOP/MTI
Fáklyás felvonulással emlékeznek a holokauszt áldozataira a budapesti Élet Menetén, amelyet április 15-én a Dohány utcai zsinagógánál tartanak – áll az alapítvány közleményében.
Az emlékezést Az Élet Menete Alapítvány, a Páva utcai Holokauszt és Dokumentációs központ, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Miniszterelnöki Hivatal, Budapest Főváros Polgármesteri Hivatala, civil szervezetek, zsidó és nem zsidó ifjúsági szervezetek közösen szervezik.
Idén a holokauszt magyarországi emléknapja és a Jom Hasoá, a holokauszt nemzetközi emléknapja egyaránt április 16-ra esik – áll a közleményben.
A budapesti fáklyás menet április 15-én vasárnap 18 órakor indul a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont elől, majd az emlékezők a Dohány utcai zsinagóga udvarához vonulnak az Emmánuel Emlékfáig, hogy emlékezzenek azokra, akiket a nyilasok Budapest utcáin gyilkoltak meg 1944-45-ben.
Az emlékműnél beszédet mond Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Warren L. Miller az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja, Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ Jeruzsálemi Igazgatója, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz és Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója, Kardos Péter főrabbi, Vámos Miklós író, Fekete László főkántor.
Az emlékezésen közreműködik Gerendás Péter, Heilig Gábor, Somló Tamás és a Pannónia Klezmer Band.
Másnap április 16-án Lengyelországban, Auschwitz-Birkenauban tartják meg a náci népirtás hatmillió áldozatának emlékére az Élet menetét. A résztvevők gyalog teszik meg a három kilométeres távolságot, a “halottak útját”, a volt náci koncentrációs tábor, Auschwitz és az egykori legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-II-Birkenau között.
A kezdetben kétévente tartott zarándoklatot 1996. óta évente rendezik.
A 2005-ben tartott Élet mentén mintegy húszezren sereglettek össze – részt vett Ariel Saron akkori izraeli kormányfő is. Magyarországot többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miniszterek, pártelnökök, országgyűlési képviselők, művészek képviselték.
Az Oswiecim lengyel város közelében lévő Auschwitz-I tábort, a nácik 1940-ben alakították ki a lengyel hadsereg egyik laktanyájában, és eredetileg politikai foglyok őrzésére szánták. A birkenaui haláltábort gázkamráival, krematóriumaival és közvetlen vasútvonalával 1941-ben építtették meg rabszolgaként dolgoztatott szovjet hadifoglyokkal. A megsemmisítő táborban lengyel források szerint 1940 és 1945 között több mint egymillió ember, nagyrészt zsidók vesztették életüket. Minden harmadik áldozat magyar volt, akiket 1944. május 15-e és 1944. július 9-e között deportáltak Magyarországról.
STOP
