Kedves Barátaink!

Közös megemlékezésével folytatódott a Élet Menete nemzetközi zarándoklat a lengyelországi birkenaui haláltáborban hétfőn.

A hatezer megemlékező között Izrael Állam képviseltette magát a legnagyobb számban, de érkeztek többek között az Egyesült Államokból, Kanadából, Franciaországból, Mexikóból, Hondurasból, Ausztriából, Brazíliából is. A magyar küldöttség mintegy 250 fővel volt jelen.
A birkenaui haláltáborban tartott megemlékezésen többek között részt vett Izrael Meir Lau, a zsidó állam korábbi főrabbija, Rafi Ejtan, az Adolf Eichmann náci tömeggyilkost Argentínában elfogó csoport vezetője.

A megemlékezők szóltak arról, hogy a holokauszt borzalmait sosem szabad elfelejteni, gyászimát, kaddist mondtak, majd elénekelték a Hatikvát, Izrael himnuszát.

A három kilométer hosszú “halottak útjára” minden évben a sófár hangjára indul el a menet. A távot gyalog teszik meg, így emlékezve meg a náci népirtás hatmillió áldozatáról. Az út a volt náci koncentrációs tábor, Auschwitz-I és az egykori legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-II-Birkenau között vezet.

Hétfő délelőtt a Magyarországról érkezett csoport megemlékezést tartott a 18. számú magyar barakknál. Beszédet mondott Verő Tamás rabbi, aki felelevenítette a vasárnapi budapesti élet menetét, amelyen mintegy ötezer ember emlékezett a holokauszt áldozataira. Idén a holokauszt magyarországi emléknapja és a Jom Hasoá, a holokauszt nemzetközi emléknapja egyaránt április 16-ra esik.

A barakkban kiállítás mutatja be a magyarországi zsidók és romák deportálásnak a történetét.

Gordon Gábor az Élet Menete Alapítvány vezetője felolvasta Zoltai Gusztávnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatójának a levelét.

A beszédeket követően a részvevők hat gyertya meggyújtásával adóztak a hatszázezer magyar zsidó és roma, valamint az összesen hatmillió áldozat emlékének.

Gordon Gábor elmondta, az utolsó napon mintegy százan mondták le a lengyelországi utazást a krakkói neonáci tüntetés hírére.

Az Élet Menetét 1996. óta évente rendezik meg. A 2005-ben tartott Élet Menetén mintegy húszezren sereglettek össze – részt vett rajta Ariel Saron akkori izraeli kormányfő is. Magyarországot többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint miniszterek, pártelnökök, országgyűlési képviselők, művészek képviselték.

Az Oswiecim lengyel város közelében lévő Auschwitz-I tábort a nácik 1941-ben alakították ki a lengyel hadsereg egyik laktanyájában, és eredetileg politikai foglyok őrzésére szánták. A birkenaui haláltábort gázkamráival, krematóriumaival és közvetlen vasútvonalával 1940-ben építtették meg rabszolgaként dolgoztatott szovjet hadifoglyokkal. A megsemmisítő táborban lengyel források szerint 1940 és 1945 között több mint egymillió ember, nagyrészt zsidók vesztették életüket. Minden harmadik áldozat magyar volt, akiket 1944. május 15-e és 1944. július 9-e között deportáltak Magyarországról.

hirtv.hu

http://www.miniszterelnok.hu/mss/alpha?do=2&pg=4&st=1&m16_doc=892

Több ezer ember gyűlt össze vasárnap délután a Páva utcai Holokauszt emlékközpont előtt, hogy részt vegyen a Holokauszt emléknapjára rendezett felvonuláson. Az Élet Menete a Páva utcából a Dohány utcai zsinagóga elé vonult az Emmánuel emlékfáig emlékezni azokra, akiket a nyilasok 1944 és 45-ben gyilkotak meg. A fáklyás menet nem sokkal félhét előtt indult el a Sófár hangjára; a Parlamenti párokat Lendvai Ildikó (MSZP), Navracsis Tibor (Fidesz), Eörsi Mátyás (SZDSZ) és Herényi Károly (MDF) frakcióvezetők képviselte. Jelen volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és felesége Dobrev Klára is.

A zsinagóga udvarán, az emlékműnél felállított színpadon beszédet mondott Szili Katalin az Országgyűlés elnöke. Ugyancsak felszólalt Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi Igazgatója, Zoltai Gusztáv a MAZSIHISZ és a BZSH ügyvezető igazgatója, Kardos Péter főrabbi, Fekete László főkántor és Vámos Miklós író.

A Holokauszt Emléknapot 2001 óta ünneplik Magyarországon minden évben április 16-án annak emlékére, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a kárpátaljai településeken a magyarországi zsidóság gettóba zárása. A holokauszt történetének legnagyobb és leggyorsabb deportálási akciója 63 évvel ezelőtt, 1944 májusában történt. Német adatok szerint 56 nap alatt 437 402 zsidót deportáltak Magyarországról, 15 ezer ember kivételével mindegyiküket Auschwitz-Birkenauba, a legkegyetlenebb koncentrációs táborba. Származásuk miatt 1944-45-ben Magyarországon nemcsak a zsidókat üldözték. A holokauszt során több ezer romát is meggyilkoltak, az üldözöttek száma több tízezerre tehető.

Auswitch után nem lehet büntetlenül zsidózni, nem lehet olyan jelképeket használni, mint a horogkereszt, mert az a füstölgő halált jelenti – mondta Szili Katalin a Holokauszt alkalmából tartott megemlékezésen, vasárnap este a Dohány utcai zsinagóga udvarán az Élet Menete zárórendezvényén.

Mint mondta: hatszázezer zsidó halála pótolhatatlan veszteség, amire nem lehet a szokásos módon emlékezni. A fiatalokat meg kell ismertetni a múlt tragédiáival, hogy megakadályozzák azok visszatérését – fogalmazott a Házelnök. Minden lehetséges eszközzel fel kell lépni az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, illetve a megkülönböztetés ellen. A politika a kompromisszumok művészete, de ebben nincs alku – hangsúlyozta a politikus.

A zsidóság végzete a nemzet öncsonkítása is egyben: az intézményesített fajgyűlölet miatt tömegek vándoroltak ki. Az iparosok és kereskedők munkatapasztalata, az értelmiség tudása, az idősek bölcsessége a mai napig hiányzik az országnak – mondta az összegyűlt emlékezők előtt Szili Katalin.

http://www.mixmagazin.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3515