2007. április 16.
Budapest a holokausztra emlékezett.
Erős rendőri védelem mellett, de rendbontásoktól mentesen zajlott a holokausztra való emlékezés tegnap Budapesten.
A Terror Házánál Schmidt Mária, Szili Katalin és Balog Zoltán mondott beszédet, az “Élet Menetén” pedig részt vett Gyurcsány Ferenc kormányfő, de képviseltette magát a főváros vezetése, a diplomácia és a zsidó egyház is.
Emlékezés a Terror Házánál
A Terror Háza a Terézvárosi Önkormányzattal, a Magyar Országgyűléssel és a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetemmel közösen emlékkoncerttel tisztelgett az áldozatok előtt. A rendezvényen megjelent több politikus Orbán Viktortól Hiller Istvánig, a történelmi egyházak képviselői, David Admon izraeli nagykövet, számos diplomata és közéleti személyiség és legalább 300-400 résztvevő. Emellett, ahogy az sajnos mostanában járja, jelentős erőkkel képviseltette magát a rendőrség, és az esernyős tojáskapkodók is.
Rájuk szerencsére nem volt szükség, az ünnepség a közös és békés emlékezés jegyében zajlott. Beszédet mondott Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója, Szili Katalin házelnök és Balog Zoltán, az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke is.
Nincs magyarázat
Schmidt Mária köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy ami hatvanhárom évvel ezelőtt történt, arra „nincs magyarázat”, és nemcsak a zsidóság, hanem Európa és a magyarság tragédiája is. Emlékezni pedig azért kell, mert a tragédiák által szétvert közösséget újra egybeforraszthatja, és összetartja a nemzetet.
A Zeneakadémia kórusának közel félórás koncertje előtt Szili Katalin, majd Balog Zoltán egyaránt figyelmeztettek arra, hogy a tragédia mindannyiunké, és az emlékezés, az önvizsgálat legfőképpen azért fontos, hogy a jövőben ne történhessenek meg újra olyan események, melyek következménye a holokauszt lett.
Szili Katalin szerint a kontinensünkön „akár egy vírus”, ismét felütötte fejét az antiszemitizmus, a vallási és faji intolerancia, mely ellen védekezni kell. „Auschwitz után nem lehet büntetlenül zsidózni, cigányozni” – mondta Szili, aki szerint ugyanez vonatkozik azokra a jelképekre is, melyek után egyszer már a „füstölgő halál” maradt. Balog Zoltán beszédében ugyanezen a gondolatok mellett arra is figyelmeztetett, hogy az antiszemitizmus vádját sem lehet éppen ezért a mindennapi politika eszközévé degradálni.
Minden körülmények közt
Mindkét politikus a közös emlékezés fontosságát hangsúlyozta. Az Országgyűlés elnöke szerint tudatosítani kell a következő nemzedékekben, hogy az alapvető emberi értékek védelmében „mindig, minden körülmények közt” fel kell emelnünk a szavunkat.
Balog Zoltán Radnóti Miklósra, Petschauer Attila olimpiai bajnokra és más, ismeretlen áldozatokra emlékeztetve annak a szükségességére is figyelmeztetett, hogy egymás tragédiáit, a kommunizmus, a holokauszt okozta szenvedéseket, a zsidók, cigányok, svábok, magyarok sebeit, s ezáltal egymást kölcsönösen tudjuk tisztelni. Egyben képesek legyünk a bocsánatkérésre, és a megbocsátásra egyaránt.
Az Élet Menete
Ugyancsak erős rendőri védelem mellett, de minden rendbontástól mentesen zajlott le a holokauszt emléknapján az “Élet Menete”. A budapesti gettó létrehozásának 63. évfordulóján (pontosabban annak közelében: a gettót 1944. április 14-én hozták létre) a menetet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette, feleségével, Dobrev Klárával, és egyik fiával, Bálinttal.
A kormányfőn kívül a menetben jelen volt Lendvai Ildikó, az MSZP, Eörsi Mátyás, az SZDSZ, Navracsics Tibor, a Fidesz és Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Rajtuk kívül a politikai elitet Kóka János SZDSZ-elnök, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Szili Katalin parlamenti elnök, Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke, Fónagy János, az Orbán-kormány közlekedési minisztere, Gusztos Péter, az SZDSZ parlamenti frakcióvezető-helyettese, Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője és Schiffer János volt kulturális főpolgármester-helyettes képviselte.
A menet este fél hét körül indult el a Páva utcai Holokauszt Emlékközponttól, s körülbelül egy órával később érkezett meg a Dohány utcai zsinagógához. A főváros képviseletében itt Horváth Csaba főpolgármester-helyettes mondott rövid beszédet, aki elmondta: Budapest sok tízezer tehetséges, szorgos lakóját veszítette el a világháború idején. Hozzátette: a fájdalom még nagyobb, hogy tudjuk: elődeink egy része tettese vagy közömbös szemlélője volt a hat évtizeddel ezelőtt történteknek.
Megalkuvás, irigység, gyávaság és bűn
A Dohány utcai zsinagógánál a rendezvény “műsorvezetője”, Till Attila azt mondta: a holokauszt felelősséget ró ránk, amely elől nem menekülhetünk. “A magyar állam megtagadta, meghurcolta és a halálba küldte saját polgárait”. Till Attila szerint “megalkuvásból, irigységből, gyávaságból és bűnből állt össze a tragédia”.
Szili Katalin házelnök beszédében úgy fogalmazott: a holokausztra nem lehet szokványos módon emlékezni. Az Országgyűlés elnöke Márai Sándort és Theodor Wiesengrund Adornót idézte. Szili szerint nem a bosszú miatt kell emlékezni, hanem általa kell megakadályozni, hogy a “füstölgő halál” visszatérjen. “Bár a politika a kompromisszumok művészete, de ebben nem ismerünk alkut” – tette hozzá Szili Katalin.
Warren L. Miller, az Amerikai Egyesült Államok elnökének különmegbízottja beszédében XXIII. János pápát méltatta, aki – mielőtt még a katolikus egyház vezetőjévé választották – keményen szembeszállt az antiszemitizmussal. Az egykori egyházfő emléktábláját fel is avatták vasárnap a Dohány utcai zsinagógánál.
Aktuálpolitikai felhangja Zoltai Gusztáv, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója beszédének volt, aki felidézte, hogy a futtballmeccseken rendszeresen elhangzik az “Indul a vonat Auschwitzba” mondat. “Ha nincs törvény, ezt a mocskos mondatot szabadon lehet mondani” – tette hozzá.
Ha zsidóznak, zsidónak kell lenni
“A magyar zsidóság nem sanda versenytárs, hanem jó partner és hűséges barát” – mondta Zoltai, aki úgy fogalmazott: “Auschwitzban a morált gyilkolták meg”.
Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója beszédében igazságszolgáltatást kért Képíró Sándor és Zentai Károly ügyében. Vámos Miklós író – aki a rendezvény talán legjobb beszédét mondta – Gyurcsány Ferenc korábbi, és Demszky Gábor főpolgármester egy még korábbi beszédével párhuzamosan azt mondta: “ha zsidóznak, zsidónak kell lenni, ha cigányoznak, cigánynak kell lenni, ha cseheznek, csehnek kell lenni és ha éppen magyaroznak, akkor magyarnak kell lenni”.
A rendezvényen felolvasták Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek levelét és ugyancsak beszédet mondott Kardos Péter főrabbi. A megemlékezésen dalokkal lépett fel Gerendás Péter, Somló Tamás és Heilig Gábor.
C-PRESS – Hírszerző – 2007. április 16.
