Kedves Barátaink!

A budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartották vasárnap az ENSZ Holokauszt Emléknapját, amellyel a világszervezet az Auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának évfordulójára emlékeztet. Igor Szavolszkij, Oroszország budapesti nagykövete a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, valamint az Élet Menete Alapítvány rendezvényén szimbolikus jelentőségűnek nevezte ezt a napot.
Ez a nap “magában ötvözi a gyászt és a reményt, a könnyeket és a jövőbe vetett hitet”, amikor “fejet hajtunk az áldozatok előtt és tiszteletünket fejezzük ki azok iránt, akik harcoltak az embertelen rendszer ellen”.
A nagykövet felhívta a figyelmet arra, hogy Auschwitzban mintegy másfél millió ember halt meg, az európai zsidóságból összesen 6 millióan pusztultak el a különböző koncentrációs táborokban és az üldöztetések során. Az egykori Szovjetunió 28 millió halottjából 2,5 millió zsidó származású polgár hunyt el a frontokon és a koncentrációs táborokban.
A zsidóüldözés kapcsán kijelentette: voltak, akik az elejétől fogva figyelmeztették az emberiséget a veszedelemre, de az összefogás elmaradt. “A huszonnegyedik órában végül mégis feltámadtak a népek, köztük az én népem is, az orosz” – folytatta.
Igor Szavolszkij rámutatott: Auschwitz-Birkenau felszabadítása tizenkét napos harc eredménye volt, amelyben négy orosz hadosztály vett részt, több ezer embert veszítve. Elmondása szerint 1945. január 6-án történtek ott az utolsó kivégzések, a hitleristák ezután igyekeztek eltűntetni a népirtás nyomait, de hétezer embert hátrahagytak. A Vörös Hadsereg katonái között 450 ezer zsidó származású volt, közülük több mint százan kapták meg a “Szovjetunió hőse” kitüntetést. Beszédében kiemelte: “hogy ne ismétlődjék meg ez az iszonyat, nem szabad felejteni, és mindenkinek ez ellen kell harcolni”. Putyin orosz elnök szavait idézve hozzátette: “senkinek sincs joga ahhoz, hogy nyugodtan szemlélje az antiszemitizmus, nacionalizmus, xenofóbia bármilyen megnyilvánulását”.
Az orosz nagykövet hangsúlyozta, hogy “a holokausztot nem szabad relativizálni, különben új áldozatokkal kell számolnunk”.
Az emlékezés végén Kézdy György színművész Radnóti Miklós Erőltetett menet című versét szavalta el, Fekete László kántor a 116. zsoltárt énekelte el. Az áldozatok emlékfalánál mécsest gyújtott többek között Aliza Bin-Noun, Izrael Állam budapesti nagykövete, Michael Lindenbauer, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága regionális vezető-helyettese, és Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke.
Az ENSZ 2005. november 1-jén határozott arról, hogy minden év január 27-én méltó megemlékezést szervez zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt. Az első holokauszt-napi megemlékezését Budapesten, az Országház előtt tartották az Élet Menete Alapítvány szervezésében.

C-PRESS – HírExtra – MTI

A budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartották vasárnap az ENSZ Holokauszt Emléknapját, amellyel a világszervezet az Auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának évfordulójára emlékeztet.
Igor Szavolszkij, Oroszország budapesti nagykövete a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, valamint az Élet Menete Alapítvány rendezvényén szimbolikus jelentőségűnek nevezte ezt a napot, amely “magában ötvözi a gyászt és a reményt, a könnyeket és a jövőbe vetett hitet”, amikor “fejet hajtunk az áldozatok előtt és tiszteletünket fejezzük ki azok iránt, akik harcoltak az embertelen rendszer ellen”. Az orosz nagykövet hangsúlyozta, hogy “a holokausztot nem szabad relativizálni, különben új áldozatokkal kell számolnunk”.
Az emlékezés végén Kézdy György színművész Radnóti Miklós Erőltetett menet című versét szavalta el, Fekete László kántor a 116. zsoltárt énekelte el. Az áldozatok emlékfalánál mécsest gyújtott többek között Aliza Bin-Noun, Izrael Állam budapesti nagykövete, Michael Lindenbauer, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága regionális vezető-helyettese, és Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke.
index.hu 2008. január 27., vasárnap 13:45

Ma van az ENSZ Holokauszt Emléknapja. A világszervezet 2005. november 1-jei határozatának értelmében az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulóján emlékezünk meg az összesen 6 millió zsidó – köztük 600 ezer magyar – mártírról. Megemlékezés volt a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban is.

Az emléknapot az ENSZ az auschwitz-birkenaui tábor felszabadításának napjára, január 27-re tűzte ki, amelyet Budapesten idén másodszor tartottak meg a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, valamint az Élet Menete Alapítvány szervezésében.
A megemlékezésen Igor Szergejevics Szavolszkij, Oroszország budapesti nagykövete mondott beszédet a Holokauszt Emlékközpontban.
Az ENSZ-határozat meghozatala után Magyarországon az Élet Menete Alapítvány határozta el, hogy “méltó megemlékezést szervez zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt”, amelynek eredménye a tavalyi és az idei ünnepség létrejötte.
Az OCÖ kegyelettel adózik a holokauszt áldozatai előtt
Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) kegyelettel és tisztelettel adózik a vészkorszak valamennyi áldozata előtt a holokauszt nemzetközi emléknapján, egyúttal kéri a magyar politikai közélet szereplőit, tegyenek a kirekesztés ellen – mondta ifj. Bogdán János, az OCÖ szóvivője vasárnap az MTI-nek.
Az egyre nyíltabban hirdetett szélsőséges eszmék miatt kérjük a magyar politikai közélet szereplőitől, hogy a szimbolikus elhatárolódáson túl a jog eszközével és az erkölcs tisztességével tegyenek meg mindent a kollektív bűnösség és a kirekesztés ellen – mondta ifj. Bogdán János.
Hozzátette: az OCÖ kéri a bíróságot, hogy soron kívül döntsön “a nyíltan fasisztoid Magyar Gárda betiltásáról”.
Az ENSZ-közgyűlés 2005-ben nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját holokauszt-emléknappá.
“A zsidók még mindig nem tudnak mindenütt szabadon mozogni az országban”
A német parlament 1996-ban Roman Herzog akkori államfő kezdeményezésére nyilvánította a holokauszt emléknapjává január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadulásának napját. A Bundestag azóta minden évben emlékezik a nemzetiszocializmus áldozataira, s országszerte megemlékezéseket tartanak.
Wolfgang Huber püspök, a német evangélikus egyház tanácsának elnöke a dachaui egykori koncentrációs tábor területén tartott vasárnapi istentiszteleten hangsúlyozta a náci időszakkal való “intenzív szembenézés” szükségességét. Huber szerint nem elegendő csupán ápolni a nemzetiszocializmus áldozatainak emlékhelyeit, hanem az emlékezést élettel kell megtölteni.
Johannes Friedrich bajor evangélikus tartományi püspök beszédében elismerte: az egyházat is felelősség terheli amiatt, hogy annak idején nem nyújtott segédkezet a náci rezsim által üldözötteknek, s ehelyett hallgatott. A püspök felhívta a figyelmet arra is, hogy a zsidók még mindig “nem tudnak mindenütt szabadon mozogni az országban.” Friedrich utalt arra, hogy a közelmúltban újjáépített müncheni zsinagógát ma is huszonnégy órán keresztül őrizni kell, zsidó személyek, illetve intézmények ellen még ma is támadásokat hajtanak végre, s változatlanul sok a szélsőjobboldali indíttatású bűncselekmény.
A látens antiszemitizmusra figyelmeztetett üzenetében Angela Merkel kancellár is. Merkel szerint fennáll annak veszélye, hogy az antiszemita előítéletek és a zsidóellenes gyűlölet még a társadalom képzettebb rétegeinek gondolkodásában is helyet találnak. “A szélsőjobboldali eszmék ismét megfertőzhetik az embereket” – hangoztatta a kancellár, a leghatározottabban elutasítva a “polgári antiszemitizmus” minden formáját.
Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter nyilatkozatában hangsúlyozta: a németek feladata és kötelessége a náci rezsim által elkövetett bűncselekményekre való emlékezés ébrentartása, annak megakadályozása, hogy a történtek megismétlődhessenek. Németországnak nemzetközi
téren is minden fórumon fel kell lépnie az antiszemitizmus és a fajgyűlölet minden formája ellen – hangsúlyozta a miniszter.
Kötelességeinkre emlékeztetett az osztrák házelnök
A nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából az osztrák parlament elnöke hangsúlyozta, hogy nem csak az antiszemitizmus ellen kell fellépni, hanem azokkal szemben is, akik tagadják vagy viszonylagosaknak tekintik a holokauszt borzalmait.
Barbara Plammer szombati nyilatkozatában politikai éberségre intett, és kötelességnek nevezte a határozott kiállást a megkülönböztetés bármely formájával szemben. Ez a dátum arra a küldetésünkre emlékeztet bennünket, hogy becsülnünk és védenünk kell az egyetemes jogokat, az emberi méltóságot és a jogállamiság alapelveit – hangoztatta.
Az ENSZ-közgyűlés 2005-ben nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját Holokauszt Emléknappá.
Az alkalomból kiállításokkal egybekötött megemlékezést tartottak az ENSZ bécsi központjában, Linzben pedig egy vasárnapi rendezvény keretében Johnny Moser, a több ezer magyar zsidó életét megmentő svéd Raoul Wallenberg egykori segítője eleveníti fel a svéd diplomata bátor tevékenységét.

NOL • Népszabadság Online • 2008. január 27.(MTI)