2008. május 1. 19:34
A magyarok számára a megemlékezés már délben kezdődött, az auschwitzi “magyar barakknál”
Csaknem tízezer ember sétálta végig csütörtök délután azt a három kilométert, ami az auschwitzi náci haláltábor bejáratától a szomszédos láger, Birkenau főterére vezet. Az úgynevezett Élet Menetével a holokauszt áldozataira emlékeztek az 53 országból összegyűltek, köztük több száz magyar.A magyarok számára a megemlékezés már délben kezdődött, az auschwitzi “magyar barakknál”. Itt rövid beszédet mondott Szekeres Imre, honvédelmi miniszter, Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete, Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója, majd Hajdu István, a Vígszínház művésze Radnóti Miklós “Töredék” című versével emlékezett az itt elpusztított magyar zsidókra.A magyar megemlékezők ezután csatlakoztak a nemzetközi menethez és elgyalogoltak Birkenauba, a központi megemlékezésre.Az Élet Menete Alapítvány megszületésének évfordulóján rendezik ezt az emlékezést a holokauszt több millió áldozatára. Először 1988-ban vonultak végig ezen az úton a megemlékezők, előbb kétévente, majd 1996 óta immár minden évben.(Független Hírgynöükség)
A világ minden tájáról mintegy tízezer ember, többségében zsidó fiatalok, köztük sok magyar vett részt csütörtökön a dél-lengyelországi Oswiecimben és Brzezinkában (Auschwitz-Birkenau) a náci népirtás hatmillió áldozatának emlékére tartott Élet Menetében.
A holokauszt nemzetközi emléknapján megrendezett, a kosszarvból készült, többek között a zsidó újévkor és nagyobb események alkalmával megszólaltatott kürt, a sófár hangjára elindult menet élén Meir Lau izraeli főrabbi és Gabi Askenázi, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke haladt. Ott volt a menetben Avram Grant, a BL-döntős Chelsea csapatának mestere is.
Sok ezer ifjú tette meg gyalog a három kilométeres távolságot, a “halottak útját” a volt náci koncentrációs tábor, Auschwitz és az egykori legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-II-Birkenau között, sokan izraeli zászlóval a vállukon. A legtöbben Izraelből és az Egyesült Államokból érkeztek, de voltak résztvevők Japánból, Hongkongból, Kanadából, Mexikóból, Dél-Amerikából és Törökországból is.
A fiatalok között egykori túlélők is haladtak, mint például Max Eisen, aki a mai Szlovákia területéről vándorolt ki a kanadai Torontóba. Az idős férfi az MTI tudósítójának felidézte: 15 éves volt, amikor a koncentrációs táborokat felszabadították. Összes családtagja odaveszett. Az egykori túlélő arra figyelmeztetett, hogy mindenfajta kirekesztő beszéd ellen fel kell lépni, mert, mint fogalmazott, az is a szavakkal kezdődött, ami a 40-es években családtagjaival történt.
Szerda este 450 magyar indult el Magyarországról az Élet Menete zarándoklat keretében Auschwitzba, hozzájuk csütörtökön csatlakozott a Szekeres Imre honvédelmi miniszter vezette küldöttség.
A magyar csoport déltájban a 18-as számú “magyar” barakknál tartott megemlékezést. A miniszter, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettese személyes hangvételű beszédében megidézte annak a 178 embernek az emlékét, akiket szülővárosából, Jászapátiból hurcoltak el.
Az eseményen mások mellett részt vett Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövete, April H. Foley, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Fröhlich Róbert főrabbi, Alföldi Róbert színművész, a Nemzeti Színház igazgatója, Radó Gyula rendező és Bergendy István előadóművész.
Az Élet Menetét az izraeli oktatási minisztérium szervezésében először 1988-ban rendezték meg Lengyelországban. A kezdetben kétévente megtartott zarándoklatot 1996 óta minden évben megrendezik. A legnagyobb tömeget 2005-ben vonzotta a megemlékezés: mintegy 20 ezren gyűltek össze. Magyarországot is népes küldöttség képviseli minden évben; kormánytagok, országgyűlési képviselők, művészek, sportolók, fiatalok hajtanak fejet az áldozatok emléke előtt.
A Dél-Lengyelországban, Oswiecim település közelében lévő Auschwitz-I tábort a nácik 1940-ben alakították ki a lengyel hadsereg egyik laktanyájában, és eredetileg politikai foglyok őrzésére szánták. A birkenaui haláltábort gázkamráival, krematóriumaival és közvetlen vasútvonalával 1941-ben építtették meg szovjet hadifoglyokkal. A megsemmisítő táborban lengyel források szerint 1940 és 1945 között legalább 1,1 millió ember pusztult el, túlnyomó többségükben zsidók (megközelítőleg 960 ezren). Minden harmadik áldozat magyar volt, akiket 1944 májusában-júliusában hurcoltak el Magyarországról.
FH & mti
