Kérjük, amennyiben van lehetőséged, és szeretnéd támogatni céljainkat,
az alábbi számlaszámra várjuk az adományokat. Az Élet Menete Alapítvány adószáma: 18184053-1-42 'AZ ÉLET MENETE' ALAPÍTVÁNY BANKSZÁMLASZÁMA: OTP 11707024-20453651
Létrehozva: 2009. március 31. kedd Utoljára módosítva: 2009. március 31. kedd Megtalálható a következő kategóriában:
2008, Lengyelország, Programok.
2008. április 30. Mintegy 10 ezer résztvevőt várnak a volt haláltáborok helyszíneire, a világ legnagyobb temetőjébe
Elindult az Élet Menete zarándoklat Auschwitzba 450 magyarországi résztvevővel, rendőri felvezetéssel Budapestről szerda késő este a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából, amelyre 53 országból várják a résztvevőket.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke az MTI érdeklődésére az indulás előtt elmondta, hogy mintegy 10.000 résztvevőt várnak Auschwitz-Birkenauba, a volt haláltáborok helyszíneire, a világ legnagyobb temetőjébe.
Az utazás előtt Kozma György nyugdíjas, aki a bergen-belseni munkatáborból öt és fél évesen menekült meg, hangsúlyozta: “a lelki traumán túl kell lépni, a gyűlöletet nem szabad átadni a következő generációknak, de elfeledni sem szabad a holokauszt borzalmait.” A túlélő kijelentette: az életben egyszer vissza kell menni a szenvedések helyszínére.
Gordon Gábor tájékoztatása szerint megérkezésük után csütörtökön a déli órákban Auschwitzban a 18. számú barakk előtt tartandó megemlékezésen beszédet mond Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete, Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója és Frőhlich Róbert főrabbi, Hajdú István színművész pedig egy Radnóti Miklós verset szaval.
Auschwitzban a beszédek után hat óriás gyertyát gyújtanak meg egymás után a meggyilkolt hatszázezer magyar és az összesen 6 millió áldozat emlékére. Az első gyertyát Aliza Bin-Noun és April H. Foley, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, a másodikat Zoltai Gusztáv és Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, a harmadikat Szekeres Imre, a negyediket Bergendy István és Bergendy Péter előadóművészek, Alföldi Róbert színművész, a Nemzeti Színház leendő igazgatója, valamint Hajdú István, az ötödiket három gyermek, míg a hatodikat az Élet Menete Alapítvány képviselői gyújtják meg.
Gordon Gábor kitért arra, hogy Auschwitzból csütörtökön 13 órakor indulnak tovább gyalog a mintegy 3 kilométerre lévő Birkenauba, ahol 15 órakor kezdődik a nemzetközi megemlékezés Izrael állam szervezésében. Ezután több vezető segítségével megtekintik a haláltábort.
Az idén húszéves Élet Menete szervezet a világ 53 országában működik, köztük Magyarországon immáron hatodik éve. Az Élet Menete zarándoklatát kezdetben kétévente tartották, 1996 óta viszont minden évben megszervezik.
A holokauszt nemzetközi emléknapja héberül a Jom Hasoá nevet viseli, amely az izraeli holdhónapokon alapuló időszámítás miatt minden évben más napra esik a Gergely-naptár szerint.
Az Oswiecim lengyel város közelében lévő auschwitzi tábort a nácik 1941-ben alakították ki a lengyel hadsereg egyik laktanyájában, és eredetileg politikai foglyok őrzésére szánták. Az innen pár kilométerre lévő birkenaui haláltábort gázkamráival, krematóriumaival és közvetlen vasútvonalával 1940-ben építtették meg rabszolgaként dolgoztatott szovjet hadifoglyokkal.
Az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborban lengyel források szerint 1940 és 1945 között több mint egymillió embert, túlnyomó többségében zsidókat gyilkoltak meg. Minden harmadik áldozat magyar volt, akiket nagyrészt 1944. május 15-e és 1944. július 9-e között deportáltak Magyarországról. hirado.hu/MTI
Létrehozva: 2009. március 29. vasárnap Utoljára módosítva: 2010. augusztus 19. csütörtök Megtalálható a következő kategóriában:
Kezdőoldal.
Magyar, cigány és zsidó népdalok a Kárpát-medencéből.
Zene: Jávori Ferenc, Szokolay Dongó Balázs, Bolya Mátyás
Meghívott szólista: Bognár Szilvia – ének
„…az egyes népek népzenéi között való szakadatlan kölcsönhatás az egész területen ritka gazdagságú dallamvilágot alakított ki, melyben a primitív archaikusoktól a klasszikus formációkig a történelemben állandóan újuló emberi élet csap hangokba…”
Bartók Béla (A kelet-európai népzenéről, 1942.)
A műsor zenei anyagát Rost Andrea koncepciója alapján, népzenei előképek felhasználásával Jávori Ferenc, Szokolay Dongó Balázs és Bolya Mátyás szerezte. Ezen az esten Rost Andrea vall tágabb szülőföldjéről – dalban. A legnagyobb operaszerepek eléneklése után merült fel benne a gondolat, hogy a pannon térség zeneiségét újra megfogalmazza – de ezúttal nem az opera nyelvén. Három népcsoport különböző karakterén átszűrve rajzol belső képet Magyarország és a közép-európai régió zenei hagyományairól. Mindehhez olyan alkotótársakra talált, akik nemcsak jó ismerői, hanem ismert előadói is műfajuknak. A Szokolay Dongó Balázs – Bolya Mátyás szerzőpáros népzenei ihletésű feldolgozásai, valamint Jávori Ferenc klezmerzenéje rengeteg szegletét bejárja ennek a ritka gazdagságú zenei világnak, az archaikus magyar népdaloktól a cigányság dallamain keresztül egészen a klezmer sokmindent ötvöző szólamaiig. Bognár Szilvia parasztmuzsikusoktól tanult őszinte hangvétele méltó kiegészítője Rost Andrea – Bartók és Kodály népdalfeldolgozásokból már jól ismert – népdal interpretációinak. Ötük zeneiségének találkozása nem csupán műfajok találkozása, annál sokkal mélyebben gyökerezik: egy lelkület, őszinte kamarazenébe öntve.
Zenészek:
Szokolay Dongó Balázs – népi fúvós hangszerek
Bolya Mátyás – népi pengetős hangszerek
Lukács Miklós – cimbalom
Glaser Péter – nagybőgő
valamint a Budapest Klezmer Band tagjai:
Jávori Ferenc – zongora
Gazda Bence – hegedű
Nagy Anna – harmonika
Kohán István – klarinét
Végh Balázs – ütőhangszerek
Diszkó Auschwitzban
Tabut döntött egy holokauszt-túlélő, aki kapta magát, és Gloria Gaynor „I Will Survive” című dalára családjával együtt táncra perdült az egykori náci haláltáborban.
Egyeseknek ez a halottak emlékének meggyalázása. Provokáció, vagy tálcán kínált „csemege” a holokausztot tagadó, relativizáló újnáciknak. Mások szemében viszont az élet igenlése, a túlélés ünnepe. Az biztos, hogy egy tabu megdöntése. Auschwitzot már sokféleképpen ábrázolták. A híres olasz rendező-színész, Roberto Benigni még szívszorító módon viccelt is a halálgyárral, a koncentrációs táborban azonban még senki sem mert táncra perdülni. Méghozzá az 1970-es évek végének egyik legnagyobb slágerére, Gloria Gaynor „I Will Survive” című dalára, a diszkók és házbulik repertoárjának örökzöldje időközben a meleg szubkultúra „himnusza” is lett.
A vakmerő tett a 89 éves Adam Adolek Kohn és családja nevéhez fűződik. Az 1949 óta Ausztráliában élő egykori auschwitzi fogoly tavaly nyáron lányával, Jane Korman akcióművésszel és három unokájával elutazott szülőhazájába. Míg sokan emlékezni vagy borzongani jönnek a Krakkótól mintegy hatvan kilométerre nyugatra fekvő volt megsemmisítő táborba, Kohnék táncra perdültek – olvasható a Der Spiegel hírmagazinban megjelent riportban.
Korman kamerájával rögzítette, ahogy családja a láger különböző pontjain táncra perdül. Hasonló táncjelenteket forgattak az egykori dachaui és theresienstadti koncentrációs tábor, egy lengyel zsinagóga, valamint a varsói gettó áldozatainak emlékműve előtt. A performansz résztvevői, köztük az Opole közeli Praszkában született Kohn bácsi is több beállításban Survivor azaz Túlélő feliratú pólót visel. Korman a videót a múlt év végén egy melbourne-i galériában mutatta be. Akkor szinte senki sem figyelt fel az emlékezés-kultúra e sajátos darabjára. Minden megváltozott azonban, amikor a művész alkotását feltöltötte a YouTube videómegosztóra.
A Dancing Auschwitz néven futó közel négy és fél perces videót rövid idő leforgása alatt több mint félmillióan nézték meg. – Egyetlen áldozat emlékét sem akartam lábbal tiporni. Éppen ellenkezőleg, a holokauszt olyan ábrázolására törekedtem, amely a fiatalabb generációk is tudnak valamit kezdeni. A mai gyerekek számára ugyanis az apámék által átélt iszonyat egyszerűen megfoghatatlan – nyilatkozta Korman.
Miközben zsidó szervezetek meglehetősen óvatosan vagy rosszallóan nyilatkoztak a Dancing Auschwitzról, Korman több száz elismerő mailt kapott. Főleg holokauszt-túlélők leszármazottai vélekedtek úgy, hogy örömmel nézték Kohnékat, mert olyasmit tettek, amit a nácik biztosan nem akartak látni.
A köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt
Sólyom László köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást szerdán, mert véleménye szerint a jogszabály nem alkotmányellenes – közölte Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője bővebben>>>
Zenés verslemezzel búcsúznak a Radnóti-évtől
2009. december 17.
Radnóti Miklós legismertebb verseiből és a szövegek ihlette zenékből állt össze a Radnóti Miklós 100. születésnapjára című lemez, amely csütörtökön kerül a boltokba.
Radnóti Miklós
(MTI) – “Hét olyan vers került a lemezre, amelyhez a Tonett zenekar írt zenét a szöveg inspirációjára” – mondta Garai Róbert színművész, a cd szerkesztője.
A kiadványon a száz éve született költő legismertebb versei hallhatók. A líraibb darabok közül való a Keserédes, a Két karodban, a Decemberi reggel, a Téli napsütés, amelyekkel éles kontrasztot alkotnak a komorabb versek, például a Hetedik ecloga, az A la recherche, a Nyolcadik ecloga, a Sem emlék, sem varázslat vagy a Razglednicák.
Garai Róbert szerint az ellentétes hangulatú versek váltakozása “katartikus” élményt nyújt.
A lemezen közreműködött Bálint András, aki a Hetedik eclogát szavalja, Hegedűs D. Géza mondja az A la recherche-t, valamint Kézdy Györggyel a Nyolcadik eclogát. Kézdy a Razglednicákat is elszavalja, Lukács Sándor a Levél a hitveshez című verset, Tarján Péter pedig a Sem emlék, sem varázslatot kapta.
“Mindenki örömmel vállalta a felkérést, én pedig igyekeztem olyan verseket választani, amelyek legjobban illenek a színészekhez” – mondta Garai Róbert, aki a Gyökér című verset mondja a lemezen.
Az album magánkiadásban jelenik meg, és a bevétele teljes egészében az Élet Menete Alapítványt gazdagítja majd. “Mi így tisztelgünk a halálmenetben elpusztult költő emléke előtt” – indokolta a jótékony célú lemez születését a színész. Mint felidézte, az emlékműsor a Dara Vilmos, Deme-Farkas Rita, Hölzer Viki, Sólyom Tamás alkotta Tonett zenekar ötlete volt, ők kérték fel arra, hogy a megzenésített hét Radnóti-vers mellé mondja el a költő életpályáját.
“Nagyon sok iskolában jártunk ezzel a műsorral. Úgy tűnik, valóban Radnóti a fiatalok egyik kedvenc költője, megdöbbentő volt az a figyelem, koncentráció, amivel a dalokat hallgatták” – mondta a színész.
Budapestért díj 2009*Az “Élet Menete” Alapítvány *A holokauszt magyar áldozatainak emlékét őrző események szervezéséért,
valamint az ifjúság körében a rasszizmus és a kirekesztés elleni
felvilágosító és mozgósító munkáért.
Vagonkiállítás 2010.
Tisztelt érdeklődő pedagógusok és diákok!
A 2009-2010-es tanévben az alábbi városokba tudjuk bemutatni kiállításunkat.
A kiállítás megtekinthető naponta 08.00-17.00-ig díjmentesen.
Minden városban az első napon 11.00-órakor a kiállítás megnyitókra szeretettel várjuk az érdeklődőket.
Iskoláknak és intézményeknek ingyenes csoportos tárlatvezetés: Időtartama 30 perc.
Bejelentkezés szükséges: Novák Ilona 06-30-852-8018, info@eletmenete.hu
Létrehozva: 2009. március 29. vasárnap Utoljára módosítva: 2009. március 29. vasárnap Megtalálható a következő kategóriában:
2009, ENSZ emléknap, Programok.
