Kedves Barátaink!

Már kilencedik éve, hogy minden évben megemlékeznek a holokauszt magyarországi áldozatainak napjáról. A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban Simon Wiesenthal díjakat adtak át, a Terror Háza Múzeum koncerttel tisztelgett az áldozatok emléke előtt. Délután pedig elindult az “Élet menete”, melyen legalább négyezren emlékeztek a zsidó, roma vagy másságukért elítélt áldozatokra, illetve azokra, akik a nyilasokkal és fasisztákkal bátran szembeszállva mentették, vagy megpróbálták megmenteni a megalázott üldözötteket.

Az emlékmenet a Bethlen Gábor téri zsinagóga előtt kezdődött. Egy rövid műsor után Horváth Csaba főpolgármester helyettes nyitotta meg az emléknapot. Beszédében kifejtette, hogy a mostani korszak kedvez az erőszaknak, az értetlenségnek és az embertelenségnek. “Bűnbakot találni, akiket az értelmetlen gyűlölet máglyájára lehet vetni, nagyon könnyű. Vallási, faji vagy bármilyen okból rá lehet valakikre sütni a bélyeget. Ezt a tényt a történelem már bebizonyította, nagy árat fizetett a világ ezért. Mint mondta: “Az emberiség szégyene a holokauszt tagadása. Inkább legyen példa, és adjon útmutatást mindenkinek Raoul Wallenberg, aki saját életét áldozva mentette a megalázott embereket. Cselekedetével példa lehet az egész, főleg a mostanra eldurvult világ számára. “Szabad akaratunkból megyünk végig most ezen az úton, a tisztesség és a becsületesség vezérel minket. Már nekünk kell vigyázni arra, hogy ne vigyen el senkit a halálvonat, soha többé. Ez a mostani már az élet menete.” A beszédet hatalmas taps köszönte meg.

Fél hat után néhány perccel aztán elindult a menet a Józsefvárosi pályaudvar felé. A leszegett fejű emberek gondolatban felidézték az évtizedek előtti eseményeket. Sokan emlékeztették egymást arra, hogy ilyen lehetett a biztos halálba vonulás is. A tömeg méltóságteljesen, leszegett fejjel bandukolt az egykori vesztőhely felé. A sort rendőrautók vezették. Ijesztően hatottak a villogó kék lámpák, és az út mellett álló, rendre vigyázó egyenruhások. Egy órányi, méltóságteljesen lassú menetelés után ért el a sor eleje a pályaudvarhoz, ahol két hatalmas kivetítőn is látni lehetett a megemlékezőket. A bejáratnál egy hatalmas – a gyász szellemének megfelelően – díszítetlen színpad fogadta a menetet.
Gordon Gábor, Az Élet Menete Alapítvány elnöke kért először szót. “Pályaudvaron vagyunk, emlékezzünk azokra, akik más pályaudvarokról, más országokból és más vágányokról mentek a halálba” – mondta a mondatait szomorúan figyelő egybegyűlteknek. Őt Kardos Péter főrabbi követte a színpadon.

Az idősek nevében megköszönte, hogy a menet már évek óta felkiáltójelként élhet a köztudatban. “Remélem már csak egy rossz álom a történelem gyilkos korszaka. Vallás vagy népcsoport nem lehet többé áldozata egyetlen őrült eszmének sem” – tette hozzá.

Mielőtt Boross Péter elkezdte volna megemlékező beszédét, Kálmán Olga műsorvezető néhány elgondolkodtató mondattal vezette fel a Magyar Köztársaság volt miniszterelnökét. “Nincs értelmes halál. Sem Tatárszentgyörgyön, sem máshol. Értelme csak az életnek van” – mondta, majd átadta a mikrofont.

Boross Péter először megköszönte az Élet Menete Alapítványnak, hogy ilyen nemesen gondozza az emberiség szabadságának eszméjét, majd személyes, gyermekkori emlékeit idézte fel. “Nem tudhattam akkor még, hogy mi történik a környezetemben, de azt éreztem, hogy nagyon nagy a baj” – mondta, majd folytatta. ” Vannak mondatok, tünetek és jelképek, melyek visszautalnak a múltra. Bizony kimondom: nagy árat kell fizetni a gondolatok korlátlanságáért. Még 1944 márciusában is elképzelhetetlennek tűnt, hogy nem sokkal később gyermekeket, édesanyákat, idős nőket és ártatlan embereket küldenek a halálba. Gyanakodnunk kell néhány őrült miatt. Erély és határozott döntés kell, hogy ne legyen jelen még életünkben még a félelem árnyéka sem” – fejezte be emlékező beszédét. Őt az Életmenet fővédnöke, Zoltai Gusztáv követte a színpadon. “Pályaudvar, ez ma már csak egy építmény. Ma mindenhol megemlékezés van, ami jelzés arra, hogy azt akarjuk, hogy soha többé ne forduljon elő. De nem csak gyászolunk, hanem jelezzük azt is, hogy úgy éljük a kollektív életet, mint bárki más. Mindenki a saját sorsáért felelős, de az állam szigora kordában tarthatja a történéseket. Az állam vezetője több életért felel, egy egész országért. Nem szabad vadhajtásokat engedni, mert annak beláthatatlan következményei vannak. A holokauszt tagadása pedig azért érthetetlen, mert a halottak már nem tudnak védekezni. Megalázó ez a hozzáállás” – mondta Zoltay, majd hozzátette: “Magyarok vagyunk, még ha más nyelven is imádkozunk, akkor is. Egységesen demonstráljunk, és követeljük, hogy többé nem bánthasson minket már senki. Legyen az a célunk, hogy a következő generációt büszkévé neveljük” – fejezte be szónoklatát. A hallgatóság vastapssal fejezte ki együttérzését.

Közben a fáklyák fénye egyre jobban megvilágította a sötétedő környezetet. Zárásképpen a színpad mögötti területről hatszáz hófehér léggömb szállt a magasba, a meggyilkoltak emlékére. Aztán lassan szétszéledtek a csoportok, szép csendesen mindenki elindult hazafelé. Néhány perc múlva már csak néhány délutánról ismert transzparenst lehetett látni a környéken, melyen még a sötétben is virítottak a feliratok: “A holokauszt az emberiség szégyene”

Szerző: BCSI STOP

A magyarországi zsidóság gettókba zárásának 65. évfordulójára emlékeztek vasárnap Budapesten; a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban Simon Wiesenthal-díjakat adtak át, az Élet Menete Alapítvány pedig mintegy ötezer résztvevővel megtartotta hagyományos fáklyás felvonulását.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án emlékeznek meg a holokauszt magyarországi áldozatainak napjáról. Idén a legtöbb rendezvényt vasárnap tartották, mert április 16. a pészah ünnepére esett, a vallási ünnep alatt pedig ezekre az emlékezésekre nem kerülhetett sor.
Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója a józsefvárosi pályaudvarnál, az Élet menete fáklyás felvonuláson a több ezres tömeg előtt beszédében hangsúlyozta, hogy az állam vezetője felelős, ha hagyja, hogy torz eszmék, mások fenyegetése, a gyilkos múlt idézése újraéledjen a demokrácia és a szólásszabadság jegyében.
Felelős akkor is, ha semmit nem tesz ennek visszaszorításáért, főleg, ha lehetősége lenne állami vezetőként cselekedni. És ez alól a felelősség alól a történelem egyetlen pillanatában sem lehet majd kibújni – tette hozzá.
Kiemelte: gyáva dolog elpusztított százezrek emlékét, kegyeletét gyalázni, csak azért, mert büntetlenül lehetőség van rá. “Nem tudom elképzelni, hogy bármely társadalomban a gyilkosok büszke felvonulásokat tartsanak az egykori gyilkosságok jelképeivel fenyegetve áldozataikat. (…) A gyűlöletkeltést nem lehet a demokrácia színfala mögül gerjeszteni. Ma, 2009-ben nem támadhat senki sikerrel a demokráciára” – jelentette ki.
Boross Péter volt miniszterelnök kijelentette: “erély és határozott döntés kell ahhoz, hogy ne gerjedjen a félelem”, ugyanis “vannak jelenségek és mondatok, amelyek nagyon rosszat ígérnek”. Számolni kell a megszenvedettek érzékenységével és a weimari Németország tapasztalataival, melynek során a nácik egyre jobb eredményeket értek el a harmincas évek választásain.
A rendezvényen megjelent többi között Bajnai Gordon miniszterelnök, Kiss Péter miniszter, Aliza Bin-Noun, Izrael állam magyarországi nagykövete, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Gusztos Péter, Böhm András, Eörsi Mátyás SZDSZ-es, Balog Zoltán, Deutsch Tamás, Fónagy János, Schmitt Pál fideszes, Herényi Károly és Pettkó András MDF-es képviselők, illetve Hagyó Miklós, Budapest MSZP-s főpolgármester-helyettese.
A megemlékezés egy másik helyszínén, a Terror Háza Múzeumnál Schmidt Mária a múzeum főigazgatója azt mondta: ahhoz, hogy a fiataloknak át lehessen adni a holokauszt tanulságát, meg kell tanítani őket búcsúzni; a holokauszt magyar áldozatainak emléknapja ugyanis a legkeserűbb búcsú.
Az 1944-es esztendő történetében minél inkább megismerjük a dokumentumokat és személyes sorsokat, annál egyértelműbb: a tragédiának, a jogfosztás és a gyilkosságok történetének nem lett volna szabad megtörténnie. Ha nem lettek volna az embermentők a második világháború alatt, “örökre elvesztettük volna a jogot, hogy emberként emlékezhessünk” – fogalmazott.
A rendezvényen részt vett többi között Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint Deutsch Tamás, Fónagy János, Rogán Antal, Schmitt Pál, Szájer József fideszes és Pettkó András MDF-es politikus.
Harsányi László, a Nemzteti Kulturális Alap bizottságának elnöke a Simon Wiesenthal-díjak vasárnapi budapesti átadásakor a Holokauszt Emlékközpontban tartott ünnepségen úgy fogalmazott, az antiszemitizmus és a holokauszttagadás miatt szóló riasztócsengőt meg kell hallani, az utóbbi időben ugyanis többen tudatosan és ismétlődően nyúlnak a rasszizmus elhasznált, poshadt levegőjű eszméihez. Hangsúlyozta: nem engedhetjük meg, hogy az akkori események újraéledjenek, és bárkit mássága miatt megkülönböztessenek, üldözzenek, majd hozzátette: becsületes ember ma sem lehet antiszemita.
Az idei Simon Wiesenthal-díjat Nagy Márta tanár és Novák Ilona múzeumpedagógus kapta a holokauszt magyarországi emléknapjához kötődő rendezvényen.
Mind az MSZP, mind az SZDSZ vasárnapi közleményében elítélte a szombati holokauszttagadó demonstrációt. A felvonulást szélsőjobboldali nézeteket valló szervezetek, köztük a Magyar Gárda 60 fős egysége rendezte szombaton a budai Várban, a német nagykövetség előtt. A katonai egyenruhát viselő, kopaszra nyírt fiatalok, szkinhedek és szimpatizánsaik, valamint a Magyar Gárda tagjai vonultak a német külképviselet kordonnal lezárt épülete elé, hogy tagadják a holokauszt tényét és a “cionista világuralom” ellen emeljék fel szavukat.
Mint Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke közleményében leírta, pártja kegyelettel emlékezik a holokauszt áldozataira, és tiltakozik az áldozatok emlékét meggyalázó szombati náci demonstráció ellen, egyben vizsgálatot kér az illetékes szervektől. A politikus azt kéri az igazságügy-minisztertől és a rendőrségtől, hogy vizsgálják meg a rendezvény bejelentésének és lehetővé tételének körülményeit, továbbá azt is, a rendezvénnyel megsértették-e a magyar alkotmányt és a demokrácia jogszabályait. Az ügyészséget pedig arra kéri, tegye meg a megfelelő lépéseket.
Az SZDSZ számára – mint írták – elfogadhatatlan, hogy a holokauszt áldozataira emlékező rendezvények előtt egy nappal egy szélsőséges párt félkatonai szervezete holokauszttagadó demonstrációt rendez; a párt közleményében úgy fogalmazott, hogy a szélsőségek és az újraéledő fasizmus ellen minden demokratának kötelessége fellépni.
A BRFK tájékoztatása szerint az Élet Menete felvonuláson rendkívüli esemény nem történt, azonban két férfit előállítottak. A rendőrök egyiküknél egy pillangó kést találtak, a másikuk ellen két elfogatóparancs volt érvényben.
(MTI) klubradio.hu

Mintegy háromezer ember részvételével indult el és időközben ötezer fősre duzzadt vasárnap délután Budapesten az Élet menete fáklyás felvonulás, amellyel a holokauszt áldozataira emlékeznek
Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése

A felvonulók a sófár hangját követően, erős rendőri biztosítás mellett indultak a Bethlen Gábor térről a józsefvárosi pályaudvarra, ahonnan az üldözötteket az auschwitzi-haláltáborba hurcoló szerelvények indultak a vészkorszak idején. A menetet Horváth Csaba főpolgármester-helyettese indította el, aki beszédében úgy fogalmazott: “valamennyi áldozat emlékére tesszük meg az utat, de azokért is menetelünk, akiket vallási, faji, világnézeti, politikai vagy bármilyen más okból még ma is megbélyegeznek, megaláznak, megsértenek vagy félelmet keltenek bennük”.

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója a józsefvárosi pályaudvar előtti beszédében hangsúlyozta, hogy az állam vezetője felelős, ha hagyja, hogy torz eszmék, mások fenyegetése, a gyilkos múlt idézése újraéledjen a demokrácia és a szólásszabadság jegyében. Felelős akkor is, ha semmit nem tesz ennek visszaszorításáért, főleg, ha lehetősége lenne állami vezetőként cselekedni. És ez alól a felelősség alól a történelem egyetlen pillanatában sem lehet majd kibújni – tette hozzá.Kiemelte: gyáva dolog elpusztított százezrek emlékét, kegyeletét gyalázni, csak azért, mert büntetlenül lehetőség van rá. “A holokauszt tagadása az egyik legaljasabb, legbutább és leggyávább dolog a világon, hiszen az elpusztított emberek nem tudnak tiltakozni, mégsem szankcionálják Magyarországon még ma sem” – fogalmazott többször nyílt tapssal félbeszakított beszédében.

Boross Péter volt miniszterelnök kijelentette: “erély és határozott döntés kell ahhoz, hogy ne gerjedjen a félelem”, ugyanis “vannak jelenségek és mondatok, amelyek nagyon rosszat ígérnek”. Számolni kell a megszenvedettek érzékenységével és a weimari Németország tapasztalataival, melynek során a nácik egyre jobb eredményeket értek el a harmincas évek választásain.

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány vezetője az emlékezésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a józsefvárosi pályaudvar “sokak életében nagy szerepet játszott, nemcsak a vasútnak, hanem életüknek is állomásaként”. 1944 végén innen indultak a zsúfolt marhavagonok a német koncentrációs táborok felé. Főleg a náciknak átadott munkaszolgálatos századok és a fővárosi úgynevezett védett házakból elhurcolt zsidók, “több tízezer tanácstalan, nyugtalan, elkeseredett, aggódó ember” töltötte meg a vagonokat – mondta.

Kitért arra, hogy a nyilasok a kisebb feltűnés kedvéért választották ezt a pályaudvart. Raoul Wallenberg svéd diplomata mégis tudomást szerzett erről, és igyekezett kiszabadítani a svéd védlevéllel rendelkezőket. Gordon Gábor kiemelte: a svéd diplomata nem menthetett meg mindenkit, az emberek többségét – köztük nagyon sok kiváló tudóst, mérnököt, orvost – “kifosztva és meggyalázva elhurcoltak, és sohasem tértek vissza”. Beszéde végén az emlékező tömeget Raul Wallenberg “több mint hősi kiállásának emléke” előtti főhajtásra szólította fel.

Gordon Gábor az MTI-nek elmondta: hétfőn hajnalban indul Magyarországról 250 résztvevő a nemzetközi Élet Menete rendezvényére a lengyelországi Auschwitz-Birkenauba.

Kardos Péter főrabbi arról beszélt, hogy “sokan vannak igazoltan távol” a túlélők közül az Élet Menetéről, mert “betegek vagy félnek”. Hangsúlyozta: mindenkinek tudnia kell, hogy “volt holokauszt, volt Auschwitz, voltak gázkamrák és krematóriumok, és voltak mártírjaink is, akikre most emlékezünk”.

A rendezvényen megjelent többi között Bajnai Gordon miniszterelnök, Kiss Péter miniszter, Aliza Bin-Noun, Izrael állam magyarországi nagykövete, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Gusztos Péter, Böhm András, Eörsi Mátyás SZDSZ-es, Balog Zoltán, Deutsch Tamás, Fónagy János, Schmitt Pál fideszes, Herényi Károly és Pettkó András MDF-es képviselők, illetve Hagyó Miklós, Budapest MSZP-s főpolgármester-helyettese. A művészek közül fellépett Tordy Géza, Benkő László, Bergendy István, Mága Zoltán. A rendezvény végén az égbe eresztettek 600 léggömböt, amelyek az Auschwitz-Birkenauban a koncentrációs táborban meggyilkolt hatszázezer magyarországi zsidót jelképezték.

MTI – hirado.hu