Kedves Barátaink!

MTV videótár

A fáklyás menet fél hat körül indult el

Nagy rendőri biztosítás mellett több ezren vonultak a Holokauszt-emléknapon a Zsinagógától a józsefvárosi vasútállomásig, hogy így emlékezzenek az áldozatokra.

Mintegy háromezeren vettek részt az Élet menete fáklyás felvonuláson, ahol a holokauszt áldozataira emlékeztek.

A VII. kerületi Zsinagóga előtt a felvonulók a sófár hangját követően, erős rendőri biztosítás mellett indultak a józsefvárosi pályaudvarra, ahonnan az üldözötteket az auschwitzi-haláltáborba hurcoló szerelvények indultak a vészkorszak idején.
A menetet Horváth Csaba, Budapest főpolgármester-helyettese indította el, aki beszédében úgy fogalmazott: “valamennyi áldozat emlékére tesszük meg az utat, de azokért is menetelünk, akiket vallási, faji, világnézeti, politikai vagy bármilyen más okból még ma is megbélyegeznek, megaláznak, megsértenek vagy félelmet keltenek bennük”.

Meg kell tanulni búcsúzni

Több emlékező “A holokauszt az emberiség szégyene!” feliratú táblát és fáklyát tartott a kezében. A vonulás útvonalán mintegy hatszáz rohamrendőr áll készültségben. A megemlékezésen több ismert közéleti szereplő és politikus is részt vett, mint Bajnai Gordon miniszterelnök, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Schweitzer József nyugalmazott főrabbi.

A képre kattintva megtekintheti galériánkat! (Fotók: MTI)
Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója a józsefvárosi pályaudvar előtti beszédében hangsúlyozta, hogy az állam vezetője felelős, ha hagyja, hogy torz eszmék, mások fenyegetése, a gyilkos múlt idézése újraéledjen a demokrácia és a szólásszabadság jegyében.
Felelős akkor is, ha semmit nem tesz ennek visszaszorításáért, főleg, ha lehetősége lenne állami vezetőként cselekedni. És ez alól a felelősség alól a történelem egyetlen pillanatában sem lehet majd kibújni – tette hozzá.

Kiemelte: gyáva dolog elpusztított százezrek emlékét, kegyeletét gyalázni, csak azért, mert büntetlenül lehetőség van rá. “A holokauszt tagadása az egyik legaljasabb, legbutább és leggyávább dolog a világon, hiszen az elpusztított emberek nem tudnak tiltakozni, mégsem szankcionálják Magyarországon még ma sem” – fogalmazott többször nyílt tapssal félbeszakított beszédében.

“Nem tudom elképzelni, hogy bármely társadalomban a gyilkosok büszke felvonulásokat tartsanak az egykori gyilkosságok jelképeivel fenyegetve áldozataikat. (…) A gyűlöletkeltést nem lehet a demokrácia színfala mögül gerjeszteni. Ma, 2009-ben nem támadhat senki sikerrel a demokráciára” – jelentette ki.

Zoltai Gusztáv egy égig érő felkiáltójelhez hasonlította a józsefvárosi pályaudvart, amely emlékeztet “minden meggyilkolt, és értelmetlenül elpusztított hittestvérünkre, honfitársunkra”. A pályaudvar akkor a megalázás, a biztos halál, “az élet végállomásának” szimbóluma volt, ahonnan életerős, tettrekész, tisztességes emberek százezreit hurcolták el, majd gyilkolták meg – mutatott rá.
Az emlékezést egyrészt figyelmeztetésnek nevezte azoknak, akik “újra és újra primitív és tudatlan elméleteikkel a zsidóságot igyekeznek saját sikertelenségük és minden baj bűnbakjává tenni”, mert “többé nem sikerül aljas célokat szolgáló kártyájukat kijátszani”.

Másfelől jelzésnek mondta, mert ezen a napon “nemcsak szomorúan gyászolunk és emlékezünk”, hanem “boldog szívvel látjuk (…) a demokrácia iránt elkötelezett barátaink gyűrűjében, hogy együtt vagyunk, erősek vagyunk, összetartunk és összetartozunk. (…) Nem tehetnek újra kollektív bűnössé bennünket válságokért, nehéz társadalmi helyzetekért, mert el kell fogadnia a hangoskodóknak és a gyűlölködőknek is, hogy mindenki a saját sorsáért felelős”.

Emlékezni kell!

A Holokauszt-emléknapon délután több rendezvényt is tartottak az országban, a Terror Háza Múzeum előtt Schmidt Mária beszélt arról, hogy a holokauszt tanulságainak levonáshoz meg kell tanulni búcsúzni.

Az 1944-es esztendő történetében minél inkább megismerjük a dokumentumokat és személyes sorsokat, annál egyértelműbb: a tragédiának, a jogfosztás és a gyilkosságok történetének nem lett volna szabad megtörténnie. Ha nem lettek volna az embermentők a második világháború alatt, “örökre elvesztettük volna a jogot, hogy emberként emlékezhessünk” – a Terror Háza Múzeum igazgatója.

A történész rámutatott, hogy az idén száz éve született Sztehlo Gábor evangélikus lelkész a második világháború alatt budapesti kórházlelkészként vett részt a magyarországi zsidóság mentésében. A Jó pásztor elnevezésű református szervezet segítségével, a nemzetközi és a svájci Vöröskereszt támogatásával gyermekmentésbe kezdett, és több mint harminc gyermekotthont hozott létre.

Sztehlo Gáborra emlékeztek

Mint mondta, “a veszély és a gyötrődés kialakította az áldozatkészséget”, melynek során 1600 gyermeket és a rájuk vigyázó 400 felnőttet mentett meg; “akiről ő gondoskodott, mindenki megmenekült”. 1945 után Gaudiopolisz néven hozott létre gyermekotthont, ahol a holokauszt során megölt emberek gyermekeit helyezték el, amíg nem államosították az intézményt – tette hozzá. Schmidt Mária hangsúlyozta: “a kereszténység nem dogmák, hanem a szeretet világa”. Ennek megvalósítójaként Sztehlo Gábor – akinek a tiszteletére a Magyarországi Evangélikus Egyház emlékévet rendez idén – 1972-ben az elsők között kapta meg a második világháborús embermentésért járó Világ igaza kitüntetést – fűzte hozzá.

Sárközi Mátyás író, a Sztehlo Gábor által megmentett gyermekek nevében elmondta: “emléke a mi szívünkből kiradírozhatatlan, az ő humanizmusa olyan erő volt, amely örökre beírta magát a magyar társadalomtörténetbe”. Visszaemlékezése szerint őt, a hétéves gyermeket egy fiatal parasztasszony mentette meg, aki a Balaton mellé vitte magával, és Horváth Mátyás néven hamis papírokkal bújtatta. “Igen sokan voltak akkor Magyarországon, akik emberszeretetből kiálltak az üldözöttek mellett” – fűzte hozzá.

A rendezvényen részt vett többi között Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint Deutsch Tamás, Fónagy János, Rogán Antal, Schmitt Pál, Szájer József fideszes és Pettkó András MDF-es politikus.

(Forrás: MTI)

Hirszerzo.hu-2009. április 19., 20:11