Pantheon ez a könyv, azoknak a magyaroknak a dicsőségcsarnoka, akiket az üldözöttek mentéséért Izrael Állam szigorú elbírálásában, a megmentettek tanúsága alapján a Világ Igazainak sorába emelt. Mintegy 700 igaz ember, akik egy elvadult világban életüket kockáztatva nem mérlegeltek, tették, amit tenniük kellett. Aki ezt a könyvet megálmodta – maga is a vészkorszak, a holokauszt túlélője -, mindenben osztozott népe sorsában. Gettó, munkaszolgálat, koncentrációs tábor. Jó sorsa vagy az isteni gondviselés úgy hozta, hogy megélte a felszabadulást. Lelkiismerete parancsát teljesítette, amikor az utókor számára kötetbe foglalta az embermentők történetét, köztük a saját megmentőjének, vitéz Horváth Kálmán századosnak tetteit. Százak vettek részt a halálra szánt zsidók megmentésében, és százezrek nézték végig – kik tehetetlenül, mások közömbösen, németek gyűlölködve, és sok ezer köztisztviselő, a csendőrség és a rendőrség zöme, tevőlegesen – a magyar zsidóság kálváriáját. Hogyan jutott el egy ország idáig? Hol voltak a jó barátok, a kedves szomszédok? Miben bíztak az üldözött százezrek? A kötet gazdag dokumentumanyaga ezekre a mindannyiunkban felmerülő kérdésekre adja meg a megrendítő választ. A zsidóellenes uszítások évtizedei nem múlhattak el nyomtalanul. Máig ható előítéletek ivódtak be akkor a magyar társadalomba.Az út hosszú volt és gondosan előkészített. Részt vállalt benne a magyar Országgyűlés mindkét háza a zsidóságot sújtó diszkriminatív törvények egész sorával, és a magyar kormányok politikája, ami másodrendű állampolgárokká degradálta a zsidókat. A jogfosztás, az előítéletek ébresztése és a fokozódó gyűlöletkeltés egy-egy lépést jelentett azon az úton, ami a magyar zsidóság iszonyú tragédiájához vezetett. Egy ilyen korban vállalni a veszélyt, szembeszállni a gyilkos indulatokkal, akár egy embernek is segédkezet nyújtani, valóságos csodája volt a lélek nagyságának. Az embermentők példája, emlékezés tetteikre, tiszteletadás nagyságuk előtt nem csupán a múlt feltárása. Elvezethet napjaink korszakos feladatáig, egymás megértéséhez és megbecsüléséhez. Tisztelt Hölgyem/Uram! Jó szívvel és szeretettel nyújtom át a könyvemet. Célom az volt, hogy bemutassam a Horthy rendszer zsidó politikáját, Szálasi rémuralmát és közel 700 hős embermentő történetét, hiteles dokumentumok alapján. A könyv eddig 1200 középiskolába és 400 könyvtárba jutott el. Vélemények: Glatz Ferenc akadémikus: …”hézagpótló mű”, Erdő Péter bíboros: …”jó lenne iskolai segédkönyvnek”. Ha módjában áll, kérjük, támogassa, hogy ez a könyv még több helyre eljuthasson. Megvásárolható 1500.- Ft-ért (bolti ár: 2000.- Ft). Telefonhívását: 7 – 9 óra és 18 – 22 óra között várom. Tisztelettel:
/dr. Lebovits Imre/ 1143 Bp. Ilka u. 43. Tel.: 383-6323
Lebovits Imre:Zsidótörvények – Zsidómentők című könyve Ismerje meg a Horthy-rendszer zsidópolitikáját és Szálasi rémuralmát! Emlékezzen a hős zsidómentőkre!
 |
Aki Auschwitzot megtagadja, az nem egyszerűen holokauszttagadó, hanem jövőtagadó. Védjük meg ezt a jövőt, védjük meg a gyerekeinket, védjük meg emberségünket – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc a holokauszt emléknapja alkalmából elmondott beszédében az auschwitzi haláltáborban |
XVI. Benedek pápa Auschwitzban
|
„Ellátogatok Auschwitzba, ahol elsősorban a náci terror különböző népekből származó túlélőivel szeretnék találkozni. Mindannyian együtt fogunk imádkozni, hogy a múlt század sebeit gyógyítsa meg az az orvosság, amelyre a Jóisten mutat, amikor meghív bennünket a kölcsönös megbocsátásra. Erősen kívánom, hogy ezek a napok hozzanak mindnyájunknak hitben való megerősödést. Az egyháznak, Lengyelországnak, de nekem is. Akiknek hiányzik a hit kegyelme, de jóakarattal van telve a szívük, ez a látogatás legyen a testvériség, az irgalmasság és a remény ideje, mert ezek az örök emberi értékek a jobb világ építésének alapjai. Tovább kívánom vinni II. János Pál munkásságát az antiszemitizmus elleni harcban, a katolikusok és a zsidók közötti kapcsolatok javításában, illetve a náci Németország által Lengyelországon ejtett II. világháborús sebek begyógyításában”.
| „Hogyan nem aggódhat ma valaki látva azt a támadást, amik a zsidóságot érik? Van, aki tagadja hogy megtörtént vagy aki a történteket megfordítja és azt mondja hogy mi voltunk a hibások” Mások gonoszságukban, azokat a szavakat használják amelyeket mi használunk a gyilkosokkal szemben, de õk ezt Izrael ellen teszik….Hogyan is nem lehet aggódni az antiszemitizmus miatt? Mi azt hittük hogy az antiszemitizmus itt elpusztult, de az antiszemitizmus nem pusztult. Csak az áldozatai pusztultak el!” Elie Wiesel |
 |
„Lehetetlen megszólalni itt, ahol olyan szörnyűségeket követtek el Isten és az emberek ellen, amelyekhez fogható alig volt a történelemben, és különösen nehéz egy olyan kereszténynek, egy olyan pápának, aki Németországból származik. A szó itt kevés, csak a csend marad és az a belső hang, amely Istenhez szól: Uram miért hallgattál? Miért hagytad, hogy ez megtörténjen? És ebben a csendben meghajolunk mindazok előtt, akik itt szenvedtek, akik itt meghaltak. És a csend egyesülve mások hangjával bocsánatkéréssé alakul át, egy Istenhez szóló kiáltássá: soha ne engedje, hogy ilyesmi megtörténhessen. Nagyon sok kérdés tör ránk ezen a helyen. Mindenekelőtt ez: hol voltál, Uram, azokban a napokban? Miért hallgatott az Isten? Hogyan volt lehetséges, hogy a Gonosz győzzön? Rosszul tesszük, ha Isten és a történelem bírájaként lépünk fel. Tegyük fel inkább magunknak ezeket a kérdéseket, hiszen napjainkban is annak vagyunk tanúi, hogy a sötét erők újra és úja megjelennek szívünkben”
|