ENSZ Emléknap
Létrehozva: 2010. május 1. szombat Utoljára módosítva: 2011. február 13. vasárnapMegtalálható a következő kategóriában: 2011, ENSZ emléknap, Események, Programok.
| 2011. január 27. csütörtök |
Tisztelt érdeklődő barátaink! FIGYELEM!
A 2011. évi ENSZ holokauszt emléknapi megemlékezésünkre, nagy örömünkre, MÁR MOST MINDEN HELY BETELT! KÉRJÜK MEGÉRTÉSÜKET!
Programunknak, fantasztikus gyorsasággal terjedt a híre, amire nagyon büszkék vagyunk. A délelőtt 11.00-órakor kezdődő programunkra szeretettel várjuk az alábbi regisztrált iskolákat:
- Eötvös iskola
- Pogány Frigyes SZKI és Gimnázium
- Lauder iskola
- Scheiber Sándor iskola
- Balassi Bálint Gimnázium Balassagyarmat
- Wesselényi utcai Alapítvány iskola
FIGYELEM! Az iskolákon kívül természetesen több magánember is regisztrált, őket is szeretettel várjuk (akiket email üzenetben visszaigazoltunk), de az ő nevüket nem tesszük közzé!
ENSZ Holokauszt Megemlékezés az Élet Menete Alapítvány szervezésében
A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából az Élet Menete Alapítvány megemlékezést tart a budapesti Játékszínben. Az ünnepi eseményt Gordon Gábor az alapítvány elnöke köszönti és nyitja meg.
1945. január 27-én ezen a napon szabadította fel a szovjet hadsereg az auschwitz-birkenaui haláltábort.
A megemlékezésen részt vesznek a magyarországi zsidóság vezetői, a magyarországi egyházak képviselői, rabbik, kántorok, zsidó közéleti vezetők, a hazánkba akkreditált diplomáciai testület képviselői, politikusok, egyházi vezetők, művészek és közéleti személyiségek.
Az eseményt megtiszteli jelenlétével többek között Őexc. Aliza Bin – Noun Izrael Állam magyarországi nagykövete, Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Dr. Martonyi János külügyminiszter, Farkas Flórián a magyarországi romák társadalmi integrációjáért felelős miniszteri biztosa, Roman Kowalski a Lengyel Köztársaság nagykövete, Gottfrid Köfner az ENSZ regionális képviselője. Dr Feldmájer Péter a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke, Zoltai Gusztáv a szövetség ügyvezető igazgatója, valamint Streit Sándor a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke
Megemlékező beszédet tartanak Öexc. Aliza Bin – Noun Asszony, Izrael Állam magyarországi nagykövete, Dr. Martonyi János a Magyar Köztársaság külügyminisztere és Kardos Péter főrabbi.
Jávori Ferenc a Budapest Klezmer Band alapítója, vezetője és zeneszerző az általa komponált Klezmer Szvit II. tételét adja elő, s utána a hatmillió áldozat emlékére a résztvevők meggyújtják az emlékezet lángjait.
A megemlékező ünnepség zárásaként a Balassagyarmati Rózsavölgyi Márk alapfokú művészeti oktatási intézmény Szécsényben működődő FÉBE társulatának eladásában a HULLÁM című musical kerül majd bemutatásra. Az előadást Láng András bevezető szavai előzik meg.
Martonyi: megvédjük azokat, akiket ártatlanul bántanak
Magyarország bárhol, bármikor megvédi azokat, akiket ártatlanul bántanak – hangsúlyozta a külügyminiszter a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából csütörtökön, Budapesten. Martonyi János azt is bejelentette, hogy a kormány a készülő új alkotmányba változtatás nélkül átemeli az Európai Unió Alapjogi Chartájában felsorolt jogokat.
A holokauszt nemzetközi emléknapján azokra a mártírokra emlékezünk, akik áldozatul estek egy torzult korszak példa nélküli eltévelyedésének. Valójában ma sincs arra elfogadható magyarázat, miként lehetett egy egész nép elpusztítását elrendelni – mondta a külügyminiszter a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen, csütörtökön, a budapesti Játékszínben. Martonyi János hozzátette: a sebek sosem fognak begyógyulni.
A történelemmel való szembenézés, az erkölcsi és anyagi kárpótlás pedig jobbára egy olyan generációra maradt, amely könyvekből, filmekből ismeri a holokauszt borzalmait. Magyarország őszintén igyekszik begyógyítani a sebeket és osztozik a saját részét képező zsidóság fájdalmában. Magyarország bárhol, bármikor megvédi azokat, akiket ártatlanul bántanak – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Martonyi János arról is beszélt, hogy az Európai Unió az emberi jogok, az emberi méltóság és a demokrácia értékközösségeként határozza meg magát. Ennek a közösségnek az élén soros elnökként fél évig Magyarország áll, ami kötelez minket. A kormány ezért a készülő új alkotmányba változtatás nélkül átemeli az Európai Unió Alapjogi Chartájában felsorolt jogokat – mondta Martonyi János.
A megemlékezésen beszédet mondott az izraeli nagykövet asszony is. Aliza Bin-Noun szerint azt nem lehet megtanítani az embereknek, hogyan legyenek hősök, de azt meg lehet tanítani a gyerekeknek, hogyan tiszteljenek másokat nemtől, vallástól, származástól függetlenül. Hozzátette, hogy az izraeli Jad Vasem Intézet tavaly is sok kutatót és újságírót fogadott Magyarországról, és ezt a programot folytatni fogják.
A megemlékezésen részt vett Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Timothy Betts, az Amerikai Egyesült Államok követtanácsosa, Gottfried Koeffner, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális képviselője, Roman Kowalski lengyel nagykövet, Kardos Péter főrabbi, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója, Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, Iványi Gábor lelkész és Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is. A rendezvény végén valamennyien gyertyát gyújtottak a holokauszt áldozatainak emlékére.
Az ENSZ 2005-ben döntött úgy, hogy minden évben világszerte emlékezzenek meg az áldozatokról az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor 1945. január 27-i felszabadításának évfordulóján.
Ma van az ENSZ Holokauszt Emléknapja
Az auschwitz-birkenaui tábor felszabadulásának 66. évfordulójára emlékeztek csütörtökön a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Átadták a Wiesenthal díjat is, amelyet idén Varga Jenő és Korinek László kapott a pécsi holokauszt emlékmű létrehozásában végzett munkájáért – tájékoztatott közleményében a Holokauszt Emlékközpont.
Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy a Magyar Holokauszt nem csak a magyar zsidóság, hanem az egész magyar nemzet tragédiája is. A magyar állam nem tudta megvédeni saját állampolgárait egy idegen hatalomtól, sőt elpusztításukban egy ideig együttműködött a megszállókkal – mondta.
Ezután adták át a Wiesenthal díjakat, amelyeket a Holocaust Közalapítvány 2008-tól kezdve minden évben azoknak ad, akik munkájukkal elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. Idén a kitüntetést Varga Jenő és Korinek László kapta a pécsi holokauszt emlékmű létrehozásában végzett munkájáért.
Budapesten is több rendezvény is tartottak csütörtökön a holokauszt nemzetközi emléknapján. Délelőtt 11 órától a budapesti Játékszínben Martonyi János, külügyminiszter mondott beszédet. A rendezvényen gyertyát gyújtottak a holokauszt áldozatainak emlékére – mondta a Független Hírügynökségnek a rendezvény főszervezője, Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke.
A XIX. kerületben délután 3 órakor kezdődött a megemlékezés a Templom téren. Köszöntőt mondott Vinczek György alpolgármester és Botos János, a Budapesti Holokauszt Intézet igazgatója.
Az ENSZ 2005-ben döntött úgy, hogy minden évben világszerte emlékezzenek meg az áldozatokról az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor 1945. január 27-i felszabadításának évfordulóján.
Független Hírügynökség
Holokauszt Emléknap a Játékszínben
Csütörtökön tartják a holokauszt nemzetközi emléknapját Budapesten, a Játékszínben. Az auschwitz-birkenaui haláltábor 66 évvel ezelőtti felszámolására emlékeznek. Lesznek programok a Holokauszt Emlékközpontban is- tájékoztatták a Független Hírügynökséget a szervezők.
A Játékszínben csütörtökön 11 órakor kezdődik a megemlékezés. Martonyi János külügyminiszter, Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete, Kardos Péter főrabbi, Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ elnöke is ott lesz. A Holokauszt Emlékközpontban is tartanak megemlékezést. Január 27-ét 2005-ben nyilvánította a holokauszt nemzetközi emléknapjává az ENSZ. 66 éve számolták fel az auschwitz-birkenaui haláltábort. Világszerte több millió, idehaza körülbelül 600 ezer áldozatra emlékeznek ilyenkor.
Nemzetközi megemlékezés a holokauszt áldozatairól
Csütörtökön tartják a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapját, az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának 66. évfordulóján. Budapesten megemlékezést tartanak a Holokauszt Emlékközpontban és a Játékszínben.
A Játékszínben tartandó rendezvényen beszédet mond Martonyi János külügyminiszter, Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete, Kardos Péter főrabbi és Gordon Gábor, a magyarországi Élet Menete Alapítvány elnöke.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az eseményen meggyújtja a holokauszt áldozataira emlékező lángot. Gyertyát gyújt Roman Kowalski lengyel nagykövet, Timothy Betts amerikai követtanácsos és Gottfried Koefner, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális képviselője.
Ugyancsak gyertyát gyújt Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, valamint a vészkorszak túlélőinek képviselői, illetve zsidó és roma gyermekek.
A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban beszédet mond Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, valamint a vészkorszak túlélőinek képviselője. Részvételi szándékát jelezte Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter is.
A programban szerepel a Wiesenthal-díj átadása, a Weiner László zeneműveiből álló hangverseny, illetve irodalmi összeállítás. A megemlékezést kaddis (Istent dicsőítő, illetve gyászima) és mécsesgyújtás zárja az Áldozatok Emlékfalánál.
Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő nyolc méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a mintegy hatszázezer magyarországi áldozatnak, itt állították fel 2007-ben az Elveszett Közösségek Tornyát is.
Ezen az üvegtornyon 1441 település neve olvasható, azoké a helységeké, ahol az 1944-ben hatósági erőszakkal véghezvitt deportálások miatt ma nincs zsidó közösség. A központ állandó kiállítása a magyar zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését és legyilkolását eleveníti fel.
Holokauszt-emléknap – Martonyi: a magyarok osztoznak a zsidóság fájdalmában
A magyar nép osztozik a zsidóság fájdalmában, együtt érez az áldozatok hozzátartozóival – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten, a holokauszt nemzetközi emléknapján tartott rendezvényen. Aliza Bin-Noun magyarországi izraeli nagykövet szerint úgy érthetik meg leginkább az emberek Auschwitz tanulságát, ha a gyermekekkel megismertetik a holokauszt tragédiáját és arra tanítják őket, hogy tiszteljék egymást.
A külügyi tárca vezetője az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 66. évfordulóján kiemelte: a magyar holokauszt “az egész magyar nemzet tragédiája”, az állam “nem tudta megvédeni saját állampolgárait egy idegen hatalomtól”, sőt elpusztításukhoz ugyan kényszer hatására, de segítséget nyújtott. 1990-ig nem lehetett “kibeszélni” a történteket, így a feldolgozás, a szembenézés egy olyan nemzedékre maradt, amely részben csak elbeszélésből ismeri az eseményeket – mondta.
A miniszter hangsúlyozta a tolerancia fontosságát. Szólt arról is, hogy az unió alapjogi chartájában felsorolt jogokat változtatás nélkül átemelik a készülő magyar alkotmányba.
Felidézte, hogy nemrég Izraelben járt, ahol találkozott a “népes magyar kolónia” tagjaival. A közösség fiataljai közül sokan folyamodnak a magyar állampolgárságért – tette hozzá. A miniszter szerint Magyarország és Izrael között “elmélyült, őszinte partneri együttműködés alakult ki”, ebben a magyarországi zsidóságnak és a Magyarországról származó izraelieknek is meghatározó a szerepük.
Aliza Bin-Noun budapesti izraeli nagykövet szerint úgy érthetik meg leginkább az emberek Auschwitz tanulságát, ha a gyermekekkel megismertetik a holokauszt tragédiáját és arra tanítják őket, hogy tiszteljék egymást.
A nagykövet kiemelte: a magyarországi zsidók – mások mellett a zsidó filozófusok, tudósok, katonák, írók, költők – jelentősen hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez.
A diplomata szerint gyakran úgy emlegetik a holokauszt áldozatait, mint “akik nem jöttek vissza”, nem szólnak azonban a tettesekről, akik igyekeztek módszeresen meggyilkolni a zsidó embereket.
Gordon Gábor, a magyarországi Élet Menete Alapítvány elnöke beszédében rámutatott: a holokauszt nemcsak milliókat elpusztító sötét, kegyetlen történeti esemény, hanem olyan tragédia, amely után minden megváltozott, és amelyről időről-időre beszélni kell.
Az alapítvány vezetője “elmondhatatlannak, megérthetetlennek, felfoghatatlannak”, a pusztító, kirekesztő, gyilkos gyűlölet megnyilvánulásának nevezte a vészkorszakot, amelynek végállomása és jelképe Auschwitz lett.
Kardos Péter főrabbi arról beszélt, hogy az emlékezés a túlélők privilégiuma, kötelessége, és ezt “át kell plántálni” az utódokra. Mint mondta, “Auschwitzról beszélni nehéz, nehéz elmondani az elmondhatatlant”, mégis meg kell tenni.
Meglátása szerint a fennmaradás záloga, hogy a vészkorszak szörnyűségeit nemzedékről nemzedékre tovább adják a következő nemzedékeknek, hogy aztán ők is elmondhassák az utódaiknak. A holokauszt nemzetközi emléknapján zsidó, roma és keresztény emberekre, valamint az embermentőkre egyaránt emlékeznek – mutatott rá.
A holokauszt hatmillió áldozatára emlékező hat gyertyalángot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Martonyi János, Aliza Bin-Noun, Roman Kowalski lengyel nagykövet, Timothy Betts amerikai követtanácsos és Gottfried Koefner, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális képviselője is meggyújtotta.
Ugyancsak gyertyát gyújtott Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Streit Sándor, a BZSH elnöke, Kardos Péter, Sugár András, a Hit Gyülekezetének lelkésze (Németh Sándor, a gyülekezet vezető lelkészének képviseletében), Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke, valamint a vészkorszak túlélőinek képviselői, illetve zsidó diákok.
Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
Kallos Bea képei
Martonyi: a magyar holokauszt az egész nemzet tragédiája
 |
Hallgassa meg |
A diplomata szerint gyakran úgy emlegetik a holokauszt áldozatait, mint “akik nem jöttek vissza”, nem szólnak azonban a tettesekről, akik igyekeztek módszeresen meggyilkolni a zsidó embereket.
Gordon Gábor, a magyarországi Élet Menete Alapítvány elnöke azt mondta: a holokauszt nemcsak milliókat elpusztító sötét, kegyetlen történeti esemény, hanem olyan tragédia, amely után minden megváltozott, és amelyről időről-időre beszélni kell.
Az alapítvány vezetője “elmondhatatlannak, megérthetetlennek, felfoghatatlannak”, a pusztító, kirekesztő, gyilkos gyűlölet megnyilvánulásának nevezte a vészkorszakot, amelynek végállomása és jelképe Auschwitz lett.
Kardos Péter főrabbi arról beszélt, hogy az emlékezés a túlélők privilégiuma, kötelessége, és ezt “át kell plántálni” az utódokra. Mint mondta, “Auschwitzról beszélni nehéz, nehéz elmondani az elmondhatatlant”, mégis meg kell tenni.
(MTI)
