Kedves Barátaink!

Németh Zsolt abból az alkalomból nyilatkozott 2012. szeptember 7-én az MTI-nek, hogy a Wallenberg-év kiemelkedő programjaként a száz éve született, a holokauszt idején magyar zsidókat megmentő svéd diplomata emlékére ünnepséget tartanak 2012. szeptember 9-én, vasárnap Budapesten.

“A Wallenberg-év egyedülálló lehetőséget biztosít a magyar politikai és társadalmi élet és a nemzetközi partnereink közötti eszmecserére, arra, hogy feldolgozzuk a múltat. Ez Magyarországon és Európa minden társadalmában kiemelkedően fontos feladat” – mondta Németh Zsolt. A politikus, a Wallenberg Emlékbizottság elnöke azt mondta: a magyar kormány az elmúlt időszakban is bizonyította, hogy “az ország minden közösségét és polgárát megvédi a kisebbségellenes és antiszemita megnyilvánulásokkal szemben, szolidáris azokkal, akiket bármiféle megaláztatás ér”.

A vasárnapi eseményről elmondta, hogy a Wallenberg Emlékbizottság által az Élet Menete Alapítvánnyal és a Külügyminisztérium közreműködésével Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában szervezett emlékest fővédnöke Áder János köztársasági elnök, védnökei Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.

Az emlékesten beszédet mond Áder János, Louise von Dardel, Raoul Wallenberg unokahúga, továbbá Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija, Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete, Németh Zsolt, valamint Karin Olofsdotter, Svédország budapesti nagykövete és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója.

A résztvevők felavatják a zsinagóga melletti felújított emlékparkot, amely azt követően az Igaz ember, Raoul Wallenberg nevet viseli majd. Az emlékesten közreműködik Jávori Ferenc Fegya előadóművész, Kézdy György színművész, Korcsolán Orsolya hegedűművész, Rost Andrea operaénekes és Varnus Xaver orgonaművész.

Raul Wallenberg a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint 20 ezer ember életét mentette meg a második világháború végén azzal, hogy menlevelekkel látta el, és védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a további sorsa felől nagy a bizonytalanság. A szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt.

A magyar kormány a 2012-es évet Wallenberg-emlékévnek nyilvánította.

Forrás: kormany.hu

Ma avatják a Wallenberg-emlékparkot

A holokauszt idején magyar zsidók tízezreit megmentő svéd diplomatáról nevezik el a Dohány utcai zsinagóga melletti felújított parkot.

A száz éve született Raoul Wallenbergre emlékeznek ma Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában. Az idei Wallenberg-év kiemelt eseményének számító emlékesten felavatják a zsinagóga melletti felújított emlékparkot, amely az “Igaz Ember, Raoul Wallenberg” nevet viseli majd.

A Wallenberg Emlékbizottság által az Élet Menete Alapítvánnyal és a Külügyminisztérium közreműködésével szervezett emlékesten beszédet mond Áder János köztársasági elnök, Louise von Dardel, Raoul Wallenberg unokahúga, Fröhlich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija, Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Karin Olofsdotter, Svédország nagykövete és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója. Az emlékesten közreműködik Jávori Ferenc Fegya előadóművész, Kézdy György színművész, Korcsolán Orsolya hegedűművész, Rost Andrea operaénekes és Varnus Xaver orgonaművész.

Raoul Wallenberg svéd diplomata a második világháború végén Budapesten magyar zsidók tízezreinek életét mentette meg menlevelekkel és svéd védett házakkal. A szovjet Vörös Hadsereg Budapestre történt bevonulása után Wallenberget 1945 januárjában őrizetbe vették. A szovjet, majd az orosz hatóságok rendre azt állították, hogy a svéd diplomata 1947. július 17-én szovjet fogságban halt meg, erre azonban Moszkva mind a mai napig nem mutatott be egyértelmű bizonyítékot, ezért történészek és Wallenberg hozzátartozói kételkednek az állításban. Magyarország a 2012-es évet Wallenberg emlékévnek nyilvánította.

Forrás: hirado.hu

Emlékest az Igaz ember tiszteletére

A Wallenberg-év kiemelkedő programjaként a száz éve született, a holokauszt idején magyar zsidókat megmentő svéd diplomata emlékére ünnepséget tartanak vasárnap Budapesten. ‘A Wallenberg-év egyedülálló lehetőséget biztosít a magyar politikai és társadalmi élet és a nemzetközi partnereink közötti eszmecserére, arra, hogy feldolgozzuk a múltat’ – mondta Németh Zsolt politikus, a Wallenberg Emlékbizottság elnöke.

Áder: Tisztességes embernek az ártatlan áldozatok oldalán a helye

Tisztességes embernek az ártatlan áldozatok oldalán a helye, a cselekvés oldalán, közös értékeink, a demokrácia, az erkölcs és az igazság oldalán, szemben a kirekesztéssel, a gyűlölettel, a diktatúrával, az erőszakkal – mondta Áder János köztársasági elnök, a Wallenberg-év fővédnöke vasárnap Budapesten a Dohány utcai zsinagógában, a Wallenberg-emlékesten.

Az államfő a Külügyminisztérium és az Élet Menete Alapítvány rendezvényén úgy fogalmazott: több ezer honfitársunk a túlélés esélyét kapta meg a holokauszt idején embermentő svéd diplomata Raoul Wallenbergtől és bátor segítőitől. Köztük azoktól a honfitársainktól, akik a lelkiismeret parancsát követve a maguk lehetőségei és képességei szerint megtettek mindent az üldözöttek megmentéséért – tette hozzá.

Áder János emlékeztetett arra: voltak, akik keresztleveleket hamisítottak, voltak, akik menedéket, búvóhelyet adtak, voltak, akik élelemmel segítettek, és voltak, akik saját házasságlevelükkel menekítettek ki másokat a halál torkából.

Hangsúlyozta: sohasem feledhetjük el mindazokat, akiket egyetlen okból pusztított el a nemzeti szocialista államgépezet: mert zsidónak születtek. Ők a honfitársaink voltak – jegyezte meg.

A köztársasági elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy “akkor vagyunk méltók Wallenberg és a munkáját segítő, vagy a hozzá hasonlóan cselekvő magyarok emlékéhez, ha mi is azt az utat járjuk, amin ők jártak előttünk. Tőlük azt tanulhatjuk meg elsősorban, sorsközösséget kell vállalnunk egymással, hogy ne váljunk sorstalanná. Azt kell erősítenünk, ami összeköt minket”.

Az államfő rámutatott: újra meg újra ki kell mondanunk, hogy senki semmilyen ideológia vagy politikai meggyőződés nevében nem fordulhat honfitársa ellen. Nem kívánhatja annak halálát, sorsának rosszra fordulását, hátrányos megkülönböztetését, politikai nemzetünkből való kirekesztését.

Áder János arról is beszélt, hogy “az erkölcsös cselekvés parancsa eleven hagyományként él a magyarokban. Ez a hagyomány Wallenberg budapesti tevékenységének sikeréhez is hozzájárult. Ez jutott kifejezésre akkor is, amikor a Szovjetunió széthullása után, majd a balkáni háborúk idején zsidó menekültek százezreinek tranzit-országként való befogadása, az ‘aliyah’ támogatása az 1990-es évek elején természetes volt számunkra”.

Hozzáfűzte: természetes számunkra az is, hogy “úgy tekintsünk a velünk élő kisebbségek tagjaira, mint akiknek saját identitásuk megőrzésében nyújtott teljesítményük magyarságukat is erősíti”.

Elejét kell vennünk az antiszemita jelenségeknek, Magyarország állampolgárainak biztonságát pedig garantálni kell – mondta a rendezvényen Németh Zsolt,  a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, társadalmi feladatnak nevezve, hogy Magyarország “olyan ország legyen, amely feltétel nélkül megvédi minden polgárát”, s “ebben a magyar kormány nem ismerhet kompromisszumot”.

Emlékeztetett arra, ezért van az, hogy Magyarország legfőbb közjogi méltóságai, a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házelnök hivatali tekintélyük teljes súlyával kifejezik szolidaritásukat mindazokkal, akiket mégis ilyen atrocitás ér.

Németh Zsolt úgy fogalmazott: különösen fontos az ország számára az Izraelben élők sorsa. Sokan vannak közöttük, akiket Wallenberg a holokauszt idején megmentett, s közülük sokan kérték a magyar állampolgárságot – jegyezte meg.

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az idén száz éve született Raoul Wallenberg “élete és tettei cselekvési mintául szolgálhatnak mindenki számára, a magyarországi zsidóság szemében ő a legnagyobb hős”.

Megjegyezte, Wallenberg “bátor fellépésének, humánus magatartásának köszönhetően feljutott az emberi emlékezés legmagasabb csúcsára”.

Mint mondta, a megemlékezésen jelenlévők “együtt tesznek fogadalmat, hogy soha többé fasizmust, náci uralmat”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy meg kell őrizni Raoul Wallenberg “soha nem feledhető emlékét és művét: a humanizmust, a hősies helytállást és az elpusztíthatatlan emberi tisztességet”.

Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija az épület kertjében átadott emlékpark avatásakor elhangzott beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Raoul Wallenberg “küldetését messze túlteljesítette”, erejét megfeszítve segített az üldözötteken, amivel “legendává, hőssé, idollá vált”.

Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete a zsinagógában arról beszélt, hogy a soát, a holokausztot nem szabad elfeledni hagyni. “Az igazságot meg kell ismerni és ki kell mondani” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ebben az oktatásnak nagy szerepe van, mert meg kell küzdenie a bagatellizálással.

A nagykövet felidézte az utóbbi időkben Magyarországon tapasztalt antiszemita megnyilvánulásokat. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy állandó kötelességünk elutasítani ezeket a negatív megnyilvánulásokat, ideológiákat. Ilan Mor üdvözölte, hogy a magyar kormány figyel a kisebbségellenes, antiszemita megnyilvánulásokra. Emlékeztetett arra, hogy 2000-ben a Fidesz-kormány kezdeményezte a holokauszt-emléknapot, Orbán Viktor miniszterelnök pedig “zéró toleranciát” hirdetett a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen.

A rendezvényen megjelent a Wallenberg-est két védnöke, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Részt vett az eseményen továbbá mások mellett Németh Lászlóné gazdasági miniszter, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Fónagy János közlekedésügyi államtitkár, Bába Iván külügyminisztériumi államtitkár, Gloviczki Zoltán oktatási helyettes államtitkár, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kiss Péter és Suchman Tamás volt szocialista miniszterek, Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Vatikán magyarországi nagykövete,  Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, valamint a diplomáciai testület több tagja.

Raoul Wallenberg svéd diplomata a második világháború végén Budapesten magyar zsidó emberek tízezreinek életét mentette meg menlevelekkel és svéd védett házakkal. A szovjet Vörös Hadsereg budapesti bevonulása után Wallenberget A szovjet, majd az orosz hatóságok rendre azt állították, hogy a svéd diplomata 1947. július 17-én szovjet fogságban halt meg. Erre azonban Moszkva mind a mai napig nem mutatott be egyértelmű bizonyítékot, ezért történészek és Wallenberg hozzátartozói kételkednek az állításban.Magyarország a 2012-es évet Wallenberg emlékévnek nyilvánította.

Forrás: origo.hu

Áder: tisztességes embernek az ártatlan áldozatok oldalán a helye

Tisztességes embernek az ártatlan áldozatok oldalán a helye, a cselekvés oldalán, közös értékeink, a demokrácia, az erkölcs és az igazság oldalán, szemben a kirekesztéssel, a gyűlölettel, a diktatúrával, az erőszakkal – mondta Áder János köztársasági elnök, a Wallenberg-év fővédnöke vasárnap Budapesten a Dohány utcai zsinagógában, a Wallenberg-emlékesten.
Az államfő a Külügyminisztérium és az Élet Menete Alapítvány rendezvényén úgy fogalmazott: több ezer honfitársunk a túlélés esélyét kapta meg a holokauszt idején embermentő svéd diplomata Raoul Wallenbergtől és bátor segítőitől. Köztük azoktól a honfitársainktól, akik a lelkiismeret parancsát követve a maguk lehetőségei és képességei szerint megtettek mindent az üldözöttek megmentéséért – tette hozzá.

Áder János emlékeztetett arra: voltak, akik keresztleveleket hamisítottak, voltak, akik menedéket, búvóhelyet adtak, voltak, akik élelemmel segítettek, és voltak, akik saját házasságlevelükkel menekítettek ki másokat a halál torkából.

Hangsúlyozta: sohasem feledhetjük el mindazokat, akiket egyetlen okból pusztított el a nemzeti szocialista államgépezet: mert zsidónak születtek. Ők a honfitársaink voltak – jegyezte meg.

A köztársasági elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy “akkor vagyunk méltók Wallenberg és a munkáját segítő, vagy a hozzá hasonlóan cselekvő magyarok emlékéhez, ha mi is azt az utat járjuk, amin ők jártak előttünk. Tőlük azt tanulhatjuk meg elsősorban, sorsközösséget kell vállalnunk egymással, hogy ne váljunk sorstalanná. Azt kell erősítenünk, ami összeköt minket”.

Rámutatott: újra meg újra ki kell mondanunk, hogy senki semmilyen ideológia vagy politikai meggyőződés nevében nem fordulhat honfitársa ellen. Nem kívánhatja annak halálát, sorsának rosszra fordulását, hátrányos megkülönböztetését, politikai nemzetünkből való kirekesztését.

Áder János arról is beszélt, hogy “az erkölcsös cselekvés parancsa eleven hagyományként él a magyarokban. Ez a hagyomány Wallenberg budapesti tevékenységének sikeréhez is hozzájárult. Ez jutott kifejezésre akkor is, amikor a Szovjetunió széthullása után, majd a balkáni háborúk idején zsidó menekültek százezreinek tranzit-országként való befogadása, az ‘aliyah’ támogatása az 1990-es évek elején természetes volt számunkra”.

Hozzáfűzte: természetes számunkra az is, hogy “úgy tekintsünk a velünk élő kisebbségek tagjaira, mint akiknek saját identitásuk megőrzésében nyújtott teljesítményük magyarságukat is erősíti”.

Az államfő szólt arról, hogy Magyarország az államalapító Szent István király óta befogadó ország, “kultúránkat is a befogadás tette naggyá, miként a magyar nyelv is a befogadás elvét követve vált a világ egyik leggazdagabb nyelvévé.” Idézte Szent István király Imre fiához írt, “de nekünk is szóló” Intelmeit, amelyben az áll: “az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”

A rendezvényen megjelent a Wallenberg-est két védnöke, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Részt vett az eseményen továbbá mások mellett Németh Lászlóné gazdasági miniszter, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Fónagy János közlekedésügyi államtitkár, Bába Iván külügyminisztériumi államtitkár, Gloviczki Zoltán oktatási helyettes államtitkár, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kiss Péter és Suchman Tamás volt szocialista miniszterek, Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Vatikán magyarországi nagykövete, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, valamint a diplomáciai testület több tagja.

A Wallenberg-est moderátora Gordon Gábor, a magyar Élet Menete Alapítvány elnöke volt.

Raoul Wallenberg svéd diplomata a második világháború végén Budapesten magyar zsidó emberek tízezreinek életét mentette meg menlevelekkel és svéd védett házakkal. A szovjet Vörös Hadsereg budapesti bevonulása után Wallenberget 1945 januárjában őrizetbe vették.

A szovjet, majd az orosz hatóságok rendre azt állították, hogy a svéd diplomata 1947. július 17-én szovjet fogságban halt meg. Erre azonban Moszkva mind a mai napig nem mutatott be egyértelmű bizonyítékot, ezért történészek és Wallenberg hozzátartozói kételkednek az állításban.

Magyarország a 2012-es évet Wallenberg emlékévnek nyilvánította.

Forrás: nol.hu

Az Élet Menete Alapítvány nyílt levele Magyarország köztársasági elnökének!

Tisztelt Elnök Úr!

A magyar köz- és civil életben páratlanul ritka esemény jött létre a vasárnapi Wallenberg megemlékezés alkalmával, a Dohány utcai Zsinagógában.

Mi, a civil rendezők és Önök politikus vendégeink a valamennyiünk által fontosnak tartott célért ezúttal – s talán nem utoljára – közös hangot, közös stílust, és közös helyszínt tudtunk találni.

Ez a Wallenberg – megemlékezés sokkal több volt, mint üres protokoll és kipipálandó kötelező esemény: mindenki együtt, civilek, hozzátartozók, diplomaták, politikusok, vezetők, idősek és fiatalok, keresztények és zsidók tudtak együtt emlékezni és ünnepelni.

Már a műfaj is ritka, hiszen általában vagy a politika ünnepli magát bizonyos alkalmakat kihasználva, vagy a civilek tartanak rendezvényeket a maguk módján, szigorúan kikerülve a politika bármilyen megnyilvánulását, jelenlétét. Tegnap azonban sikerült közös talajon mozognunk. A sikeres és nagy média visszhangot keltő Wallenberg megemlékezés szervezésében segített minket, az Élet Menete önkénteseit, az egyszerű polgárokat, az Ön hivatala mellett Magyarország Külügyminisztériuma is, nagy köszönet érte.

A Zsinagógába az jött el az Élet Menete rendezvényére vasárnap, teljesen szabadon, aki csak akart. Megtelt Európa legnagyobb zsinagógája, több ezren érezték úgy, hogy ott a helyük, akik vagy személyes, családi, közvetlen vagy közvetett élmények, de esetleg csak a jó érzés és a józan ész alapján kívánták részvételükkel megmutatni, hogy Magyarországon nem kívánatos az antiszemitizmus, nem kívánatos a kisebbség- ellenesség.

Ne dugjuk ugyanis homokba a fejünk: ezzel a kérdéssel bizony még ma is, pontosabban újra dolgunk van. Amikor a legkomolyabb személyiségek szólalnak meg világszerte, és a mi régiónkban is, a terjedő kirekesztés ellen, akkor sajnos szó sincs róla, hogy egy ilyen rendezvénnyel ágyúval lőnénk verébre. A rasszizmus, az antiszemitizmus, a kisebbségek elutasításának mértéke veszélyesebb, mint a mi életünkben eddig bármikor.

Ha Raoul Wallenberg ma élne, valószínűleg nem életmentő papírokat hamisíttatna titkos nyomdákban szerencsétlen magyar üldözötteknek, hanem talán valamelyik nagy nemzetközi szervezet élén ő maga üldözné és büntetné azokat, akik az emberiség egyik legkártékonyabb vírusát, az antiszemitizmust terjesztik, s mérgezik ezzel az életünket.

Elnök Úr, az a tény, hogy Ön személyes jelenlétével és szavaival húzta alá Magyarország hivatalos és határozott álláspontját, nagyon sokat számít az antiszemitizmus, a rasszizmus visszaszorításában. Rengeteget számít nekünk, civileknek is, mert bíztató hátszelet biztosít mindennapi felvilágosító, oktató munkánkhoz.

Elnök Úr, köszönjük, hogy amikor kellett, Schweitzer főrabbi mellett állt, és felkereste lakásán az őt ért inzultust követően, s hogy később ellátogatott a jeruzsálemi Jad Vashem intézetbe. Köszönjük, hogy szeptember 9-én, vasárnap eljött az Élet Menete megemlékezésére, hogy az elnöki intézmény teljes súlyával jelölt utat, és hogy személyes részvételével támogatja és erősíti a józan és tisztességes Magyarország hangját. Ránk ebben a továbbiakban is számíthat.

Kiadó: Gordon Gábor Az Élet Menete Alapítvány elnöke

Forrás: os.mti.hu