Kedves Barátaink!

A magyarországi zsidóság gettókba zárásának 65. évfordulójára emlékeztek vasárnap Budapesten; a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban Simon Wiesenthal-díjakat adtak át, az Élet Menete Alapítvány pedig mintegy ötezer résztvevővel megtartotta hagyományos fáklyás felvonulását.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án emlékeznek meg a holokauszt magyarországi áldozatainak napjáról. Idén a legtöbb rendezvényt vasárnap tartották, mert április 16. a pészah ünnepére esett, a vallási ünnep alatt pedig ezekre az emlékezésekre nem kerülhetett sor.
Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója a józsefvárosi pályaudvarnál, az Élet menete fáklyás felvonuláson a több ezres tömeg előtt beszédében hangsúlyozta, hogy az állam vezetője felelős, ha hagyja, hogy torz eszmék, mások fenyegetése, a gyilkos múlt idézése újraéledjen a demokrácia és a szólásszabadság jegyében.
Felelős akkor is, ha semmit nem tesz ennek visszaszorításáért, főleg, ha lehetősége lenne állami vezetőként cselekedni. És ez alól a felelősség alól a történelem egyetlen pillanatában sem lehet majd kibújni – tette hozzá.
Kiemelte: gyáva dolog elpusztított százezrek emlékét, kegyeletét gyalázni, csak azért, mert büntetlenül lehetőség van rá. “Nem tudom elképzelni, hogy bármely társadalomban a gyilkosok büszke felvonulásokat tartsanak az egykori gyilkosságok jelképeivel fenyegetve áldozataikat. (…) A gyűlöletkeltést nem lehet a demokrácia színfala mögül gerjeszteni. Ma, 2009-ben nem támadhat senki sikerrel a demokráciára” – jelentette ki.
Boross Péter volt miniszterelnök kijelentette: “erély és határozott döntés kell ahhoz, hogy ne gerjedjen a félelem”, ugyanis “vannak jelenségek és mondatok, amelyek nagyon rosszat ígérnek”. Számolni kell a megszenvedettek érzékenységével és a weimari Németország tapasztalataival, melynek során a nácik egyre jobb eredményeket értek el a harmincas évek választásain.
A rendezvényen megjelent többi között Bajnai Gordon miniszterelnök, Kiss Péter miniszter, Aliza Bin-Noun, Izrael állam magyarországi nagykövete, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Gusztos Péter, Böhm András, Eörsi Mátyás SZDSZ-es, Balog Zoltán, Deutsch Tamás, Fónagy János, Schmitt Pál fideszes, Herényi Károly és Pettkó András MDF-es képviselők, illetve Hagyó Miklós, Budapest MSZP-s főpolgármester-helyettese.
A megemlékezés egy másik helyszínén, a Terror Háza Múzeumnál Schmidt Mária a múzeum főigazgatója azt mondta: ahhoz, hogy a fiataloknak át lehessen adni a holokauszt tanulságát, meg kell tanítani őket búcsúzni; a holokauszt magyar áldozatainak emléknapja ugyanis a legkeserűbb búcsú.
Az 1944-es esztendő történetében minél inkább megismerjük a dokumentumokat és személyes sorsokat, annál egyértelműbb: a tragédiának, a jogfosztás és a gyilkosságok történetének nem lett volna szabad megtörténnie. Ha nem lettek volna az embermentők a második világháború alatt, “örökre elvesztettük volna a jogot, hogy emberként emlékezhessünk” – fogalmazott.
A rendezvényen részt vett többi között Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint Deutsch Tamás, Fónagy János, Rogán Antal, Schmitt Pál, Szájer József fideszes és Pettkó András MDF-es politikus.
Harsányi László, a Nemzteti Kulturális Alap bizottságának elnöke a Simon Wiesenthal-díjak vasárnapi budapesti átadásakor a Holokauszt Emlékközpontban tartott ünnepségen úgy fogalmazott, az antiszemitizmus és a holokauszttagadás miatt szóló riasztócsengőt meg kell hallani, az utóbbi időben ugyanis többen tudatosan és ismétlődően nyúlnak a rasszizmus elhasznált, poshadt levegőjű eszméihez. Hangsúlyozta: nem engedhetjük meg, hogy az akkori események újraéledjenek, és bárkit mássága miatt megkülönböztessenek, üldözzenek, majd hozzátette: becsületes ember ma sem lehet antiszemita.
Az idei Simon Wiesenthal-díjat Nagy Márta tanár és Novák Ilona múzeumpedagógus kapta a holokauszt magyarországi emléknapjához kötődő rendezvényen.
Mind az MSZP, mind az SZDSZ vasárnapi közleményében elítélte a szombati holokauszttagadó demonstrációt. A felvonulást szélsőjobboldali nézeteket valló szervezetek, köztük a Magyar Gárda 60 fős egysége rendezte szombaton a budai Várban, a német nagykövetség előtt. A katonai egyenruhát viselő, kopaszra nyírt fiatalok, szkinhedek és szimpatizánsaik, valamint a Magyar Gárda tagjai vonultak a német külképviselet kordonnal lezárt épülete elé, hogy tagadják a holokauszt tényét és a “cionista világuralom” ellen emeljék fel szavukat.
Mint Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke közleményében leírta, pártja kegyelettel emlékezik a holokauszt áldozataira, és tiltakozik az áldozatok emlékét meggyalázó szombati náci demonstráció ellen, egyben vizsgálatot kér az illetékes szervektől. A politikus azt kéri az igazságügy-minisztertől és a rendőrségtől, hogy vizsgálják meg a rendezvény bejelentésének és lehetővé tételének körülményeit, továbbá azt is, a rendezvénnyel megsértették-e a magyar alkotmányt és a demokrácia jogszabályait. Az ügyészséget pedig arra kéri, tegye meg a megfelelő lépéseket.
Az SZDSZ számára – mint írták – elfogadhatatlan, hogy a holokauszt áldozataira emlékező rendezvények előtt egy nappal egy szélsőséges párt félkatonai szervezete holokauszttagadó demonstrációt rendez; a párt közleményében úgy fogalmazott, hogy a szélsőségek és az újraéledő fasizmus ellen minden demokratának kötelessége fellépni.
A BRFK tájékoztatása szerint az Élet Menete felvonuláson rendkívüli esemény nem történt, azonban két férfit előállítottak. A rendőrök egyiküknél egy pillangó kést találtak, a másikuk ellen két elfogatóparancs volt érvényben.
(MTI) klubradio.hu