Výstava Vagón: Lekcia dejepisu, na ktorú nikdy nezabudnete!

Porga Gyula, Veszprém polgármestere arról beszélt, a holokauszt áldozatainak a pokolba tartó útra váltottak jegyet gyilkosaik, és szólt arról is, a Harmadik Birodalomban a történelem során először iparszerűvé tették az embermegsemmisítést. Kiemelte, az Élet menete kiállítás a maga fizikai valójában idézi fel a történteket, a veszteség pedig mindannyiunk számára pótolhatatlan. Hangsúlyozta, nem válhatunk érzéketlenné a kiszolgáltatottakkal szemben, a holokauszt pedig nem válhat kiüresedett történelmi emlékké. Úgy vélte, közös felelősségünk a jobb élet megteremtése, hogy a pokolba tartó vonatok soha többé ne indulhassanak el.

Galéria: Az Élet menete kiállítás Veszprémben

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) ügyvezető igazgatója, holokauszt-túlélő úgy fogalmazott, a holokauszt nem csak a zsidóság, hanem a magyar történelem tragédiája is. Beszélt a veszprémi zsidóság történetéről, az 1848-49-es szabadságharcban és az I. világháborúban vállalt szerepükről. Elmondta, 1941-ben a város lakosságának 4,1 százaléka, 887 fő volt zsidó. 1944-ben két gettó alakítottak ki, a volt Komakúti laktanyában mintegy 500 főnek, a másikat a zsinagógában ahol 650 veszprémi és 53 környékbeli zsidót zsúfoltak. Mindössze 10 százalékuk élet túl a holokausztot, Veszprémben alig néhányan maradtak. A zsidó hitközség 1994-ben alakult újjá.

Zoltai Gusztáv

- A 20. század közepén az emberek a politikai hatására elvesztették józan ítélőképességüket, embertársaikat vélték bajaik okozójának és elhitték, elpusztításukkal az ő sorsuk is rendbejön – mondta. Szólt arról is, a mai Magyarországon parlamenti pártként funkcionál egy olyan gyűlöletkommandó, mely agresszíven fröcsögi a rasszizmust, az antiszemitizmust, az intoleranciát, majd beszélt arról is, a megnyitóra is erődemonstrációt szerveztek. Zárszóként kiemelte, azok, akik látták a kiállítást, nem fogékonyak a szélsőjobb szisztematikus agymosására.

A Jobbik ellen tüntettek

A megnyitón Forgács János holokauszt-túlélő mesélte el saját történetét, majd Ilan Mor, Izrael rendkívüli és meghatalmazott nagykövete beszélt. Elmondta, reggel a Lovassyban találkozott diákokkal, majd párhuzamot vont az iskola és a kiállítás között, mondván, mindkettőben tudást kapnak a gyerekek. Kiemelte, csak oktatással lehet eredményesen harcolni az antiszemitizmus és a holokauszt-tagadás ellen, majd úgy fogalmazott, a demonstrálók tudatlanok. Ilan Mor szólt a hétfő reggeli, franciaországi lövöldözésről is, melynek vélhetően antiszemita okai voltak.

Ilan Mor

A megnyitón végén Radnóti Zoltán rabbi beszélt, aki úgy fogalmazott, az igazság szubjektív, de emellett vannak objektív, dolgok, tények, melyeket tisztelni kell. A holokauszt arról szólt, hogy van egy eszme, amelyik azt kezdte hirdetni önmagáról, hogy vannak a világban másoknál különb emberek, népek – emelte ki.

Forrás: veszport.hu

Ellentüntetett a DK Veszprémben

A mai Magyarországon parlamenti pártként funkcionál egy olyan gyűlöletkommandó, mely agresszíven fröcsögi a rasszizmust, az antiszemitizmust, az intoleranciát, és a megnyitóra is erődemonstrációt szerveztek. Azok, akik látták a kiállítást, nem fogékonyak a szélsőjobb szisztematikus agymosására – mondta Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) ügyvezető igazgatója március 19-én a veszprémi vasútállomáson az Élet menete vagonkiállítás megnyitóján.

A megnyitón részt vett Ilan Mor Izrael Állam nagykövete, Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, és Porga Gyula, Veszprém polgármestere. Mint ahogyan Zoltai beszédében is utalt rá, a kiállítás-megnyitóval egyidejűleg a veszprémi Jobbik „Torkig vagyunk a holokauszttal!” – címmel demonstrációt rendezett a helyszínre a kiállítás ellen.

Azonban a Jobbik tüntetése ellen is demonstráció folyt a Demokratikus Koalíció megyei szervezetei szervezésében – akik legalább kétszer annyian voltak, mint a Jobbikosok – és a tárlat megnyitóján is részt vettek, kezükben „Torkig vagyunk az antiszemitizmussal!” – feliratú táblákkal.

A Demokratikus Koalíció Veszprém megyei szervezeteinek vezetői: Deák Istvánné (Várpalota), Katanics Sándor (Veszprém), Keller Imre (Ajka), Kerecsényi Zoltán (Pápa) a kiállítást megelőző napon, március 18-án közleményben tiltakoztak a Jobbik ellen és a Magyar Köztársaság kormánya által 2007-ben, az országgyűlésben meghirdetett Zéró tolerancia kiáltvány sorait idézve a Zéró tolerancia kiáltvány újbóli elfogadását kérték!

A DK tagjai, szimpatizánsai a jövőben is fel fognak lépni a holokauszt tagadás és a kirekesztő politika ellen.

A vagonkiállítás 2007 óta járja az országot, eddig több mint 87 ezren látták, Veszprém pedig már a 49. város, ahol megállt egy hétre.

Forrás: demokratikuskoalicio.hu

Holokauszt: beszélnünk kell róla!

Veszprém – Harcoljunk a közömbösség ellen, mondta Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete az Élet Menete Alapítvány által szervezett vándorkiállítás megnyitóján.

A kiállítás 2007 óta járja az országot, Veszprém a 49. helyszín. A vasútállomáson egy belül feketére festett vasúti vagonban péntekig látható a Magyar Nemzeti Múzeum által biztosított anyag; huszonhét képen, hiteles emberi történeteken keresztül mutatják be a hatvannyolc évvel ezelőtt történteket, a magyar holokauszt borzalmait. A tárlat emberségre nevel, arra, hogy ne legyünk passzívak, közömbösek.Porga Gyula polgármester hangsúlyozta: nem válhatunk érzéketlenné, a holokauszt nem lehet kiüresedett emlék. A szebb világ megteremtése közös felelősségünk; felelősek vagyunk azért, hogy a borzalmak ne ismétlődhessenek meg. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója azt mondta: a holokauszt nemcsak a zsidóság, de minden magyar tragédiája.

Ilan Mor izraeli nagykövet és Porga Gyula polgármester a vándorkiállításon. A feketére festett vasúti vagonban huszonhét fotó látható. További fotókért kattintson a képre! (Fotó: Gáspár Gábor)

Időutazásra  visz a tárlat
Dr. Márfi Gyula érsekkel is találkozott az izraeli nagykövet

Az Élet Menete Alapítvány utazó vagona időutazásra viszi a ma élőket. Szembesülnek azzal, mire képes az ember, mit tett a 20. század közepén a zsidónak született embertársainkkal. A holokauszt a nemzeti önismeret próbaköve, a múlt ismerete nélkül a jelent sem érthetjük. A nyolcvannégy éves Forgács János három koncentrációs tábort – Birkenaut, Auschwitzot, Dachaut – élt túl, megrázóan idézte fel, ahogy tizenhat évesen elhurcolták őt. Radnóti Zoltán rabbi azt mondta: az igazság szubjektív, de a tények objektívek, bátran szembe kell nézni velük. A kiállítás azt üzeni: ember embernek nem lehet ellensége, rajtunk múlik, hogy ne emeljünk fegyvert egymás ellen.

Ilan Mor izraeli nagykövetet dr. Márfi Gyula érsek is fogadta (Fotó: Penovác Károly)

Ilan Mor, Izrael állam magyarországi nagykövete beszédében  kiemelte: harcoljunk a közömbösség ellen, ne lehessen újra tagadni a holokausztot. A tudatlanságot csak az oktatással tudjuk legyőzni; minél többen látogatják a kiállítást, annál kevésbé lesz jelen az antiszemitizmus, minél inkább megértjük a történelmet, annál inkább békességünk lesz. A nagykövet veszprémi napján ellátogatott a Lovassy László Gimnáziumba, találkozott Porga Gyula polgármesterrel,  dr. Nagylaki Csillával, a megyei kormányhivatal fő- igazgatójával, Polgárdy Imrével, a megyei közgyűlés alelnökével és  dr. Friedler Ferenccel, a Pannon Egyetem rektorával.

Ilan Mor  látogatást tett az érseki palotában is, ahol dr. Márfi Gyula vezette körbe őt, bemutatva a palota különlegességeit. A személyes hangú találkozón az érsek elmondta: egyszer  járt Izraelben, héberül viszont korábban  tanult, egy zsoltárt ezúttal is  elmondott.

Tízéves az Élet menete

Nagyítás-fotógaléria

Több ezer ember, köztük Kövér László, a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen betöltő házelnök, Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnökének jogköreit gyakorló alelnök, parlamenti politikusok, közéleti személyiségek részvételével, a sófár jelére indult el vasárnap délután a Szabadság híd pesti hídfőjénél, a Salkaházi Sára rakpartról az Élet menete. A felvonulással a holokauszt magyarországi áldozataira emlékeznek.

Forrás: hvg.hu

Több ezren vettek részt az Élet menetén

Több ezer ember, köztük parlamenti politikusok, közéleti személyiségek részvételével, a sófár jelére indult el vasárnap délután a Szabadság híd pesti hídfőjétől, a Salkaházi Sára rakpartról az Élet menete.

Az Élet Menete Alapítvány jubileumi, tizedik magyarországi felvonulásán résztvevők a Szabadság híd és a Közraktár utca közötti, Salkaházi Sáráról elnevezett pesti rakpartról vonulnak a Szabadság hídon keresztül a budai oldalra, az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti Raoul Wallenberg rakpartra.

Az idei, a korábbiaknál rövidebb útvonalat a szervezők azzal indokolták, hogy az Igaz Emberekre akartak összpontosítani, ezért a világháborús mártírokról, megmentőkről, a Világ Igazairól elnevezett rakpartok között vonulnak, de ez évben első alkalommal mennek át Budára.

A szervezők azt mondták: az Élet menete célja, hogy megtanítsa a holokauszt leckéit és megmutassa a jövő generációinak, mi az oka annak, hogy megfogadják: Soha többé!

A menetet Bácskai János, a IX. kerület fideszes polgármestere és Kiss Péter MSZP-s parlamenti képviselő indította el, akik beszédükben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták.

Bácskai János azt mondta: az Élet menete az összetartozásról szól, hogy ne túlélni, hanem élni tanítsuk gyermekeinket.

Átkozott örökség

Kiss Péter beszédében úgy fogalmazott: „olyan időket élünk, hogy ez az esemény, nem lehet pusztán kegyeleti jellegű, mert a náci Magyarország tradícióját és gonosz szellemiségét megidéző Jobbik-képviselők immár az ország házában jelenítik meg azt a nemzetpusztító, átkozott örökséget, amely miatt közel 600 ezer magyar zsidó, több ezer roma és más közösséghez tartozó ártatlan vére hullt”. A szocialista politikus ezzel Baráth Zsolt jobbikos képviselő múlt heti, a tiszaeszlári vérvádat felidéző parlamenti felszólalására utalt.

A beszédek után a sófár jelére rendőri felvezetéssel indult el az Élet menete a Szabadság hídon keresztül a budai oldalra, ahol folytatódik a megemlékezés. A menet elején, a résztvevők között ott volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Per Westerberg, a svéd törvényhozás elnöke, Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, továbbá a Fidesz, az LMP, az MSZP, a Demokratikus Koalíció vezető politikusai, Ilan Mór, Izrael budapesti nagykövete és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke.

Zászlókat osztogattak

A részvevőknek magyar, uniós és izraeli zászlót osztogattak, és amikor a felvonulók átértek a budai oldalra, az Erzsébet híd közelében felállított színpadhoz, a rakpartot a Szabadság hídig teljesen megtöltötték.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.

Forrás: index.hu

Schweitzer József: Minden gyűlölködést vessünk ki a nemzet életéből

Szükségünk van jó viselkedésmintákra, amelyeknek a puszta léte harcot jelent az intolerancia és a gonoszság ellen, amelyek reményt és bátorságot öntenek belénk, s egy jobb jövő eljövetelét jelzik – mondta Per Westerberg, a svéd Országgyűlés elnöke vasárnap Budapesten, az Élet menete rendezvényén.

A menetet Bácskai János, a IX. kerület fideszes polgármestere és Kiss Péter MSZP-s parlamenti képviselő indította el, akik beszédükben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták. Bácskai János azt mondta: az Élet menete az összetartozásról szól, hogy ne túlélni, hanem élni tanítsuk gyermekeinket.

Kiss Péter beszédében úgy fogalmazott: „olyan időket élünk, hogy ez az esemény, nem lehet pusztán kegyeleti jellegű, mert a náci Magyarország tradícióját és gonosz szellemiségét megidéző Jobbik-képviselők immár az ország házában jelenítik meg azt a nemzetpusztító, átkozott örökséget, amely miatt közel 600 ezer magyar zsidó, több ezer roma és más közösséghez tartozó ártatlan vére hullt”.A svéd házelnök a budai rakparton összegyűlt sok ezer ember előtt úgy fogalmazott: Raoul Wallenberg diplomata példa mások számára, nemcsak nemzeti hős, hanem erkölcsi bátorsággal és tettrekészséggel bíró, világszerte elismert humanista. Amit tett, nemcsak az általa megmentettek és a következő nemzedékek számára fontos, hanem Svédország külföldi megítélése szempontjából is – tette hozzá.

Per Westerberg hangsúlyozta: az embermentő Wallenberg példája emlékeztet bennünket erkölcsi felelősségünkre, mert “kötelességünk válaszolni a demokrácia és az emberi jogok ellen kihívást intéző erőknek, kötelességünk emberségesnek lenni”. Wallenberg tettei arra emlékeztetnek bennünket, hogy támogatnunk kell a totalitárius rendszerek demokratizálását – szólított fel.

Reuven Rivlin, az izraeli parlament elnöke videóüzenetében a világtörténelem legnagyobb népirtásának nevezve a holokausztot, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a rémtetteknek soha többé nem szabad előfordulnia, és Izrael sem engedi, hogy a soa feledésbe merüljön.

Horváth János, a parlament korelnöke arról beszélt, hogy “nem a magyar nép kívánsága, felelőssége volt a népek elhurcolása”, a szélsőséges politika több százezer nem zsidó áldozata. Emlékezni kellene azokra is, akik a háború alatt zsidó embereket bújtattak, és tiszteletükre emléktáblát kell avatni, illetve ösztöndíjat kell alapítani – hangsúlyozta.
Fotó: Kallos Bea / MTI

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek – akinek beszédét többször éljenző taps szakította meg – hangsúlyozta: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, a gyűlöletkeltéssel, és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, semmilyen népcsoport ellen. Rámutatott: Jézus főparancsként tanította azt, ami ott áll a héber Biblia lapjain is: “Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”

Megemlítette, hogy az Élet menete a Salkaházi Sára-rakpartról indult el, ahonnan Boldog Salkaházi Sára katolikus szerzetesnőt azokkal a zsidó asszonyokkal és gyerekekkel együtt lőtték a Dunába, akiket a rendházban rejtegetett. A bíboros szólt arról: az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel, mert “a Biblia szerint minden ember Isten teremtménye.”

Erdő Péter kiemelte: a gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező, független attól, hogy azt ki teszi vagy mondja, milyen célból vagy okból, az mindig elfogadhatatlan. Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük – és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is -, akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük – tette hozzá.

Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi – aki Erdő Péterrel együtt érkezett a színpadra – azt mondta: emlékeznünk kell a halálmenetekre “Élet menete” jeligével, és “mindarra, ami velünk történt”. Mi megmaradtunk a halálmenetekből, hogy emlékezzünk azokra, akik áldozatául estek a rettenetnek – jegyezte meg.

Emlékeztetett arra, Salkaházi Sára tanúsága annak, hogy a gyűlölet nem válogatott, és az embermentőket ugyanúgy elpusztították, mint a mi testvéreinket. Szavai szerint Isten arra tanít minket, hogy minden gyűlölködést vessünk ki a nemzet életéből. Lehetnek viták, de nem lehetnek ellenségeskedések, mert azok csak romboláshoz vezetnek.

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: “ahhoz, hogy a tudatlan elmékben ne a gyűlölet és az előítélet uralkodjon, újra meg újra fel kell idéznünk a történelem sötét korszakait és megértetni gyermekeinkkel a XX. század szörnyű rémtetteit”. Fischer Iván karmester szavait idézve annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy “Európában ma nem az euro van legnagyobb veszélyben, hanem a tolerancia”.

A holokauszt 600.000 magyar áldozatának emlékére 600 fehér léggömböt, valamint négy óriás meteorológiai léggömböt eresztettek az égbe. Az óriás léggömbön a svéd, az izraeli, az EU-s és a magyar zászló volt látható.

Az eseményen részt vett több holokauszt túlélőn kívül Peter Slipper, az ausztrál parlament alsóházának elnöke, Kövér László, a köztársasági elnök feladatait ellátó házelnök, Lezsák Sándor, a parlament elnökének feladatait ellátó alelnök, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökök, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, a diplomáciai testület képviselői, valamint Feldmájer Péter a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban. 

Az Élet menete és a hivatal koszorúi

A Holokauszt idei emléknapját szűk két héttel előzte meg az a parlamenti skandalum, amelynek során Baráth Zsolt jobbikos képviselő  nemcsak a középkori vérvádat elevenítette fel, és a felmentő ítéletet hozó bíró megzsarolásáról beszélt, de megpendítette annak lehetőségét is, hogy Solymosi Eszter szervrablók áldozata lehetett. Szervtranszplantáció 1882-ben a Tisza mentén –  és egyetlen szóvivő sem kiáltott „bulvárkacsát”.

Hivatalos részről lanyha elhatárolódás – ez volt minden. Ebben a légkörben került sor a Holokauszt emléknapját megelőző rendezvényekre. Vasárnap délután háromkor pár százan állnak csak a Terror Háza előtt. A kormányt Németh Lászlóné képviseli: jó választás, beszélnie úgyse kell. Ott van még Handó Tünde, a Országos Bírósági Hivatal elnöke és a kormányfő felesége, Lévai Anikó is.

Közhelyes beszédek, kultúrműsor. Az egyetlen őszinte mozzanat, amikor két fiatalember a holokauszt homoszexuális áldozataira emlékezve némán kinyitja szivárványszínű ernyőjét. Kötelező megemlékezés személyes érintettség híján: „csak a vak Megszokás, a süket Hivatal hozza koszorúit” (Babits Mihály: Petőfi koszorúi).

Négy órakor a Szabadság tér pesti hídfőjénél gyülekeznek az Élet menete résztvevői. Rengetegen vannak. Minden évben többen, de ez most a kivételes, a tizedik alkalom. Idén ünnepeljük Wallenberg századik születésnapját. A meneten részt vesznek az izraelita hitközségek képviselői, kormánypárti és ellenzéki képviselők, közjogi méltóságok és külföldi diplomaták. És mindenekelőtt emberek, fővárosiak és vidékiek, külföldről hazalátogatók. A vészkorszakot megélt idősek, fiatalok, kisgyerekek kocsiban és apjuk nyakában ülve. És persze a középnemzedék: akik már megéltek egyet-mást és tudják, mitől és kitől kell félni.

Az Élet menete a Szent Gellért rakparton (MTI-fotó – Kallos Bea)

Együtt baktatunk keresztül a hídon, aztán tovább, a budai rakparton. Hallgatjuk a beszédeket, amelyek minden pátosztól mentesen, személyesen szólnak hozzánk.

A vérvád parlamenti emlegetése óta először érzem úgy, hogy mégiscsak mi vagyunk többen.

Forrás: galamus.hu (Huszár Ágnes)

Kifütyülték Lezsákot az Élet Menetén

Több ezren vettek részt a holokauszt magyarországi emléknapjához kapcsolódó Élet Menetén vasárnap. A rendezvényen többek között felszólalt Per Westerberg, a svéd törvényhozás elnöke is. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kijelentette, hogy “a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal”.

A holokauszt magyarországi emléknapjához kapcsolódva idén tizedszer rendezték meg a vészkorszak áldozataira emlékező Élet Menetét vasárnap. A rendezvény délután négykor kezdődött a Salkaházi Sára rakparton, ahonnan a több ezer résztvevő a Szabadság hídon át vonult át a budai oldalra, a Rudas fürdő mellett felállított színpadok elé. A részvevőknél transzparensek nem voltak, magyar, uniós, svéd és izraeli zászlók viszont igen.
Az idei útvonalat a szervezők azzal indokolták, hogy az Igaz Emberekre akartak összpontosítani, ezért a világháborús mártírokról és megmentőkről elnevezett rakpartok között vonulnak, ez évben első alkalommal átmennek Budára is. A szervezők hangsúlyozták, az Élet menetének célja, hogy megmutassa a jövő generációinak, mi az oka annak, hogy megfogadják: “soha többé!”.

A STOP riportere szerint a tömegben ott volt Kövér László, a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen betöltő házelnök, Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnökének jogköreit gyakorló alelnök, Per Westerberg, a svéd törvényhozás elnöke, Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, továbbá a Fidesz, az LMP, az MSZP, a Demokratikus Koalíció vezető politikusai, Ilan Mór, Izrael budapesti nagykövete és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke is.

Értesüléseink szerint az útvonalon szombat délután antiszemita szövegű matricák jelentek meg, amiket a rendőrség azonnal eltávolított, majd feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. Az eseményen – részben a rangos külföldi vendégek miatt – óriási volt a rendőri készültség a környéken.

Indul a menet

A menetet Bácskai János, a IX. kerület fideszes polgármestere és Kiss Péter MSZP-s parlamenti képviselő indították el, akik beszédükben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták. Bácskai János kifejtette, hogy az Élet menete az összetartozásról szól, hogy ne túlélni, hanem élni tanítsuk gyermekeinket.

Kiss Péter beszédében hangsúlyozta, “olyan időket élünk, hogy ez az esemény, nem lehet pusztán kegyeleti jellegű, mert a náci Magyarország tradícióját és gonosz szellemiségét megidéző Jobbik-képviselők immár az ország házában jelenítik meg azt a nemzetpusztító, átkozott örökséget, amely miatt közel 600 ezer magyar zsidó, több ezer roma és más közösséghez tartozó ártatlan vére hullt”.

A beszédek után a sófár jelére rendőri felvezetéssel indult el az Élet menete a Szabadság hídon keresztül a budai oldalra, ahol folytatódott a megemlékezés. Itt a rendezők üdvözölték Lezsák Sándort és Kövér Lászlót is, amit a STOP riportere szerint a tömeg hangos fütyüléssel és fújolással fogadott.

Nem volt más választása

A Rudas fürdő előtt felállított színpadon az eredeti programtól eltérően Erdő Péter bíboros is felszólalt, aki a rendezvény legünnepeltebb kijelentését tette, miszerint “a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal.

Per Westerberg, a svéd törvényhozás elnöke a mintegy tízezer magyar zsidó életét megmentő Raul Wallenberget idézve azt mondta, “nem volt más választásom”. A svéd politikus hozzátette, Wallenberget az egész világon példaképnek tekintik, amit az is bizonyít, hogy több ország is tiszteletbeli állampolgárának választotta.

Mégsem beszélt Lezsák

Korábban úgy volt, hogy az eseményen beszédet mond Lezsák Sándor, a házelnöki tisztséget jelenleg betöltő fideszes politikus is. A megemlékezés szervezői azonban szombaton arról tájékoztattak, hogy a házelnök végül lemondott tervéről.

Több internetes fórumon egyébként heves tiltakozást váltott ki Lezsák Sándor részvétele, a szervezők pedig felháborodott telefonokat is kaptak az ügyben. Emiatt tartani lehetett attól, hogy sokan lesznek olyanok, akik a rendezvényen is hangot adnak nemtetszésüknek. Valószínű, hogy a házelnök mérlegelte a körülményeket, ezért lépett vissza.

A jobboldali politikus korábban azt mondta, példaképként tekint arra a Prohászka Ottokár katolikus püspökre, aki a Páva utcai holokauszt emlékközpont kiállításán – teljes mértékig megalapozottan – a “konzervatív antiszemita ideológia egyik vezéralakjaként” jelenik meg.

Az Élet Menete szervezői egyébiránt nem kifejezetten Lezsák Sándort kérték fel arra, hogy mondjon beszédet a rendezvényen. Az Amerikai Népszava információi szerint ugyanis Lezsák Sándor csak azért beszélt volna a rendezvényen, mert azon jelen volt a svéd és az ausztrál parlament elnöke, így illendőségből a magyar parlament elnökének is ott kell lennie.

Csurka régi barátja

Lezsákot egyébként egykori barátja, Csurka István antiszemita kirohanásai sem aggasztották. Idén februárban, az író temetésén közvetett módon még azt is tagadta, hogy Csurka egyáltalán antiszemita lett volna. Lezsák szerint Csurka az “új magyar önépítés jegyében élt”, ezért “sütöttek rá gyalázatos bélyegeket”.

A napokban az egyik jobbikos képviselő a parlamentben felemlegette a tiszaeszlári vérvádat, aminek kapcsán a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) tiltakozó levelet küldött a házelnöknek. Lezsák Sándor a házbizottság ülésén azt mondta, hogy már a miniszterelnök és mások is állást foglaltak, továbbá ügyészségi vizsgálat is indult.

Forrás: stop.hu Klopfstein-László Kornél

Lezsák, Erdő és a zsidók

Szomorúan jellemző a mai magyar közállapotokra, hogy a magyar parlament elnökének – még ha átmeneti egy elnök is – Lezsák Sándornak vissza kellett lépnie attól, hogy a holokauszt áldozataira emlékező Élet Menetén beszéljen. Lezsákot – amint arra a Népszabadságban Czene Gábor kollegám, és itt Andrassew Iván barátom felhívta a figyelmet – eddig nagyon finoman szólva sem zavarta egy sor antiszemita megnyilvánulás, egy sor antiszemita.

Nem állítom, hogy Lezsák maga is rasszista lenne, de hogy politikai szövetséget hajlandó kötni potenciális gyilkosokkal az egészen biztos. Lezsák valószínűleg a világ boldogabbik felén már régen elvesztette volna minden közmegbízatását, maximum kicsiny, megvetett csoportocskákban mondhatná a maga szörnyűségeit és nem a parlamenti elnöki tiszt tekintélyét felhasználva asszisztálhatna a rasszizmus terjedéséhez.

Lezsáknak nem csak az Élet Menetén való részvételtől kellene visszavonulnia, hanem a közélettől is, ha ezt nem teszi, megbízóinak kell leváltani őt, mert vállalhatatlan.

Ugyanakkor Erdő Péter prímás részvétele a megemlékezésen nagyon jó jel. Tudjuk, a katolikus egyháznak, különösen a magyarnak, van mit jóvátennie. Az antiszemitizmus egyes katolikus körökben még ma is virulens. Erdő jelentős gesztusa fontos állomás afelé, hogy Magyarországon a rasszizmus elítélendő, megvetendő nézet legyen.