Idén is békés holokauszt emléknapra számít a Mazsihisz elnöke
Vasárnap kora este kezdődik Budapesten az idei Élet Menete, amellyel a magyar holokauszt áldozataira emlékeznek. Idén Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze lesz a rendezvény első számú szónoka. Közel tízezer főt várnak a megemlékezésre – mondta a Duna Televízió reggeli műsorában Feldmájer Péter, a Maszihisz elnöke.

Magyarországon 2000 óta április 16-a a holokauszt hivatalos emléknapja.

„Két olvasata van az Élet Menetének. Az egyik, hogy ott megyünk, ahol annak idején mentek a budapesti zsidók; a Duna-parton, ahol később sokakat a Dunába lőttek. A másik olvasata, hogy él a magyarországi zsidóság. Élnek Magyarországon azok az emberek, akik nem igenlik azt, ami 1944-ben történt. Nem véletlen, hogy ebben a menetben egyszerre van jelen a szomorúság és az öröm” – mondta a holokauszt emléknap kapcsán a Duna Televízió reggeli műsorában Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke.

A Hattól nyolcig felvetésére, hogy vajon a parlamenti választások idején nem nehezebb-e a szokásosnál is az emlékező rendezvény politikától való elhatárolása, Feldmájer Péter úgy reagált: de, nehéz. Viszont – emlékeztetett – 2007-ben és 2008-ban is, az igen feszült belpolitikai helyzetben is, mind az akkori miniszterelnök, mind az akkori ellenzék egyik vezetője részt vett az emléknap rendezvényein.

Április 16-án pedig valamennyi frakcióvezető felszólalt a parlamentben, elítélve a zsidóüldözést és az antiszemitizmust – mondta Feldmájer.

„Azt reméljük hogy az idei megemlékezés és a mai emléknap is ezt fogja biztosítani” – nyilatkozta a Mazsihisz elnöke a Duna Televízióban.

Simon Wiesenthal-díjakat adnak át és képzőművészeti kiállítást nyitnak meg a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban április 16-án, a holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából; április 18-án pedig a hagyományos Élet Menete felvonulást tartják a fővárosban.

A Holokauszt Emléknapja alkalmából idén is megrendezik az Élet Menetét. Két nappal az emléknap után, 18-án tartják meg a fáklyás felvonulást.

Megemlékeznek az áldozatokra: zsidókra, romákra, másságukért üldözöttekre, ellenállókra és azokra is, akik mentették az üldözötteket.

A résztvevők fáklyákkal a kezükben – az idén hetedik alkalommal – vonulnak végig a Duna-parton a vizafogói mártíremlékműig. Ott a megemlékezés után a csaknem 600 ezer magyar áldozat emlékére hat óriási meteorológiai léggömböt eresztenek az ég felé az áldozatok neveivel.

Fáklyás felvonulással emlékeznek a holokauszt áldozataira.
A holokauszt magyar áldozataira emlékezve ma rendezik meg a hagyományos fáklyás felvonulást, az Élet Menetét Budapesten. A csaknem 600 ezer magyar áldozat emlékére hat óriás léggömböt engednek majd a magasba.

Mivel az idén péntekre esett április 16-a, a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja, a zsidó vallásra tekintettel nem aznap, hanem rá két napra, ma tartják a rendezvényt.

A felvonulás résztvevői az áldozatokra, az ellenállókra, valamint azokra emlékeznek, akik annak idején mentették az üldözötteket.

A megemlékezés az Újpesti rakparton kezdődik, majd a menet átvonul a Duna-parton álló vizafogói emlékműhöz; ott azok emléke előtt róják le kegyeletüket, akiket 1944-1945 telén a nyilasok meggyilkoltak.

Az eseményt az Élet Menete Alapítvány, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Miniszterelnöki Hivatal és a főváros szervezi, együttműködve civil és ifjúsági szervezetekkel.

Mintegy tízezer ember, köztük vezető politikusok és közéleti személyiségek részvételével, a sófár jelére indult el vasárnap délután a fővárosi újpesti rakparttól az Élet menete felvonulás, amellyel a holokauszt magyarországi áldozataira emlékeztek. Az emberek a XIII. kerületi Szent István parktól a Vizafogó emlékműhöz vonultak. A megemlékezés végén hat óriás léggömböt eresztettek a magasba a holokauszt 600 ezer magyarországi áldozatának tiszteletére. A léggömbökre szalagokat erősítettek, amelyeken a 600 ezer magyar áldozat neve szerepelt.
Horváth Csaba volt főpolgármester-helyettes a menet indulása előtt tartott beszédében úgy fogalmazott: közös felelősségünk, hogy szűnjön meg a kettős beszéd, amely megkülönbözteti az embereket, nem hagyhatjuk, hogy bárkinek is félnie kelljen nemzetisége vagy felekezeti hovatartozása miatt. A szocialista politikus azt mondta: a jövőben minden tisztességes magyar politikus meg fogja akadályozni az erőszakot, a kirekesztést, és közösen lépnek fel a diszkrimináció ellen, és ezt várják el a következő kormánytól is.

Rogán Antal, Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere azt mondta: el kell utasítanunk az erőszakot, erős nemzetre, gazdaságra, családra és kormányra van szükség, de hangsúlyozta, emellett nemcsak erőre, hanem a józan észre is nagy szükség van. A fideszes politikus az országgyűlési választások első fordulójának eredményére utalva úgy fogalmazott: példátlan esélyt kapott Magyarország, hogy olyan nemzeti egység jöjjön létre, amelyre két évtizede nem volt példa.

Tegyünk meg mindent azért, hogy a zsidó és roma emberek és más kisebbségekhez tartozók félelem nélkül, szabadon élhessenek és boldoguljanak Magyarországon – szólított fel a Hit Gyülekezete vezető lelkésze. “Aggasztóan aktuális ma az Élet Menete, és fájdalmas az emlékezés a holokauszt áldozataira” – mutatott rá Németh Sándor. Úgy fogalmazott: a náci Magyarország tradícióját megidéző Jobbik képviselői immár az Országgyűlésben jelenítik majd meg azt a “nemzetpusztító, átkozott örökséget, amely ellen csaknem 600 ezer magyar zsidó, több ezer roma és más közösséghez tartozó ártatlan áldozat vére kiált az utókorhoz és (…) Istenhez”.

Ha a fanatikus ember ellenőrizhetetlen hatalomra tesz szert, képes embertársait legnagyobb kincsüktől, az élettől megfosztani. A vészkorszak után az emberiség kevéssé tudja az áldozatokat kárpótolni, az elpusztított életeket és elrabolt sorsokat visszaadni pedig nem lehet – jegyezte meg.

Emlékezésünket csak az hitelesíti, ha egyértelművé tesszük: nem tűrjük a náci példaképeket követő, agresszív nacionalisták uszításait – mondta. Szerinte az ország csak akkor lesz képes kilábalni a válság következményeiből, ha “kiveti magából az antiszemita, rasszista, nacionalista gyűlölködést. Olyan Magyarországot szeretnénk, ahol tisztelet övez minden törvénykövető polgárt, vallási és etnikai hovatartozásától függetlenül”. Felhívta a figyelmet az Izrael-ellenességre, az antiszemitizmus legújabb formájára is, holott “Izrael létezése rendkívüli jelentőséggel bír, mert biztosítja “a fizikai létezésükben fenyegetett zsidók (…) védelmét”.

Schőner Alfréd, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektora beszédében kiemelte: hatmillió európai zsidó emberre, azon belül 600 ezer magyar zsidó emberre emlékeznek, akiket koncentrációs táborokban, munkaszolgálatban, gettókban, vagy a Duna partján gyilkoltak meg. Ugyanígy kegyelettel kell gondolni “roma honfitársainkra, ellenállókra, a magyar hadsereg azon katonáira, akik ártatlanul szenvedtek vértanúhalált”.

A rektor kitért az embermentők tevékenységére is, megemlítette közöttük Slachta Margitot, Salkaházi Sárát, illetve Márton Áron gyulafehérvári, Apor Vilmos győri megyéspüspököket, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapátot, Éliás József református, valamint Sztehlo Gábor evangélikus lelkészt. 65 évvel a holokauszt után közösen is “fel kell emelni szavunkat az antiszemitizmus, a rasszizmus minden fajtája ellen, a szélsőséges gondolatok terjedése ellen” – fűzte hozzá.

Schőner Alfréd utalt a Pauer Gyula szobrászművész által alkotott Cipők a Duna-parton című kompozíciójára, melynek kapcsán arról beszélt, hogy “szolidaritással, pedagógiával, toleranciával, közös gondolkodással, egymás iránt érzett felelősségtudattal, az emberi méltóság tiszteletben tartásával, imádsággal lehet csak építeni hidat az emberi lelkek között”.

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke és a sorrendben nyolcadik felvonulás szervezője beszédében kiemelte: rendezvényük mára társadalmi eseménnyé vált, a megjelent hatalmas tömeg pedig mutatja, hogy a holokausztra való emlékezés 2010-ben is fontos ügy. “Mi nem akarjuk még egyszer átélni a rettegés óráit, a legborzasztóbb számbavétel megsemmisítő érzését a pusztítást és a pusztulást” – fogalmazott. Kiemelte: “soha (…) ne lehessen letagadni, hogy valamikor réges-régen ártatlan emberek millióit gyilkolták le, csecsemőket, anyákat pusztítottak el, életerős felnőtt embereket öltek meg egy őrült eszme nevében”.

Az Országos Cigány Önkormányzat szerint (OCÖ), ha a magyar hatóságok képtelenek és tehetetlenek fellépni a félkatonai szervezetek, illetve a náci, nyilas eszmét nyíltan hirdető pártok és tömörülések ellen, akkor nemzetközi fórumokon kell kezdeményezni feloszlatásukat, és segítséget kérni az ellenük való hatékony fellépés érdekében. Ifjabb Bogdán János OCÖ-szóvivő úgy fogalmazott: a holokauszt valamennyi áldozata emléke előtt soha el nem múló kegyelettel és tisztelettel kell adózni, és ez joggal várható el még a tudatos népirtást tagadó politikusok és szervezetek tagjaitól, szimpatizánsaitól is. Felidézte, hogy a holokauszttagadást büntető törvény elfogadásakor a Fidesz tartózkodott, ahogy a Fidesz padsorában ülő három roma politikus is, akik ezzel Bogdán János szerint megtagadták cigányságukat.

A holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját 2001 óta minden évben április 16-án rendezik, amikor arra emlékeznek, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött Kárpátalján a magyarországi zsidóság gettókba zárása. Az idén a zsidó vallási előírások miatt az emléknapot több szervezet, így az Élet Menete Alapítvány is vasárnap rendezte.

A Holokauszt Emléknapja alkalmából idén is megrendezik az Élet Menetét. Két nappal az emléknap után, 18-án tartják meg, fáklyás felvonulással emlékeznek majd az áldozatokra: zsidókra, romákra, másságukért üldözöttekre, ellenállókra és azokra is, akik mentették az üldözötteket – mondta a Független Hírügynökségnek Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke.

A holokauszt magyarországi emléknapja április 16-a idén péntekre esik, ám a zsidó vallásra való tekintettel nem aznap, hanem 18-án, vasárnap tartják a megemlékezést. A találkozó az Újpesti rakparton, a Szent István park sarkánál lesz 17 óra 30 perckor.

Horváth Csaba (MSZP) és Rogán Antal (Fidesz) beszéde után indul a menet. A résztvevők fáklyákkal a kezükben vonulnak végig a Duna-parton a vizafogói mártíremlékműig. Ott a megemlékezés után a csaknem 600 ezer magyar áldozat emlékére hat óriási meteorológiai léggömböt eresztenek az égbe az áldozatok neveivel.

Az Élet Menete Alapítvány első alkalommal 2004-ben szervezte meg ezt a programot. Akkor 4-500 ember ment el rá, tavaly viszont már csaknem tízezren vettek részt a megemlékezésen.
FH