Kézdy György emlékest május 10-én pénteken a Bálint Házban. Péntek, 18:00 — 20:00

Látszólag mindenki ismerte, mert itt mozgott köztünk végtelen idők óta, mint aki, mindig itt volt és mindig itt lesz. Vannak ilyen intézményesült színészek, kollektív tudatunk részei. Halála után sorolták is az újságok, hogy„Virág doktor” és azok a „fantasztikus szavalóestek”, no meg a „Karinthy estek”. Hogy nem létezett számára kis szerep, kis feladat, mindent száz százalékosan akart megoldani, sosem spórolt az energiáival. Intellektuális színészként érteni és értetni próbált. Arról is szót ejtettek a nekrológok, mintegy evidenciaként, miszerint nehéz ember volt. De mit is értünk ezalatt? Megalapította az Élet menetét, ami – egyebek mellett – azt is bizonyítja, kész volt tenni a közösségéért. Eltemette legjobb barátait, Lázár Ervint és Orbán Ottót, mindvégig megőrizve velük a legtisztább barátságot, annak ellenére, hogy ideológiailag más oldalon álltak. Igazi nehéz embereknek ez nem szokott sikerülni. Vajon valóban ismertük-e őt, vagy megelégedtünk egy felületi képpel? Biztosan akad, aki számára korainak tűnik egy emlékező este, – talán még nem minden történet mesélhető el, – másrészről most frissek az emlékeink, érdemes együtt összerakni a puzzle darabokat: ki is volt valójában ez a kedves kekec, akit úgy hívtak Kézdy György.

Az est részeként vetítésre kerül a Mundstock Úr című filmem, amelynek Kézdy György volt a főszereplője és a Mannheim-i filmfesztiválon 1976-ban fődíjat nyert.

Várom Önöket szeretettel: Vészi János

Meghívott vendégek: Kézdy György családja, Fiala János, Fodor Tamás, Halmágyi Sándor, Ottlik András – kisfiúként partnere volt a Mundstock úr című filmben, Neumann Gábor

Zsidó viccek és anekdoták

Vendégünk: Lukáts György újságíró és Forgács Gábor színművész
Moderátor: Burger András

Helyszín: Élet Menete Klub
Az önkéntesek klubja a XIII. kerület, Ipoly utca 3. alatt található.
A programra május 26-án kerül sor 17 órai kezdettel, és kb. másfél órás.

További információk: info@eletmenete.hu

Ingyenes, kétnyelvű okostelefonos alkalmazás és honlap segít megismerni Oswiecim (Auschwitz), a második világháború idején a náci németek által alapított haláltáborról ismertté vált város zsidóságának több mint 500 éves történetét.

Az oshpitzin.pl portálon a helyi zsidó közösség által Oshpitzinnek nevezett város múltjának részletes lengyel és angol nyelvű leírásai találhatók, amelyeket fényképek, térképek és multimédiás források gazdagítanak. A honlapról rövid történelemórák vázlatai is letölthetők, amelyek elsősorban a tizenéves diákok oktatásában hasznosíthatók.

Több lehetőséget nyújt az a mobilalkalmazás, amely nem csak hagyományos útikönyvként használható. Egyrészt szakember igazítja el a turistákat, másrészt a városban készített fényképekre rá tudja vetíteni a régi térképek és fotók alapján rekonstruált helyszínek háború előtti kinézetét, méghozzá a már nem létező épületek háromdimenziós képével együtt.

Az ingyenes alkalmazást jelenleg csak iPhone-ra és iPadre lehet letölteni, de augusztus felétől várhatóan már az androidos telefonok számára is elérhető lesz. Ami még fontos: konfigurálása után internetkapcsolatot sem igényel. A helyi zsidó kultúrát népszerűsítő Oshpitzin nevű program az oswiecimi Zsidó Oktatási Központ alapítvány számára készült a holland Dutch Jewish Humanitarian Fund és a kis-lengyelországi (Malopolska) vajdaság támogatásával.

Auschwitz-Birkenauban a becslések szerint 1,1 millió ember, nagyrészt különböző országokból deportált zsidó pusztult el 1940 és 1945 között. A náci Németország által létrehozott legnagyobb koncentrációs és megsemmisítő tábor több mint félmillió magyar áldozatát 1944. május 15. és 1944. július 9. között deportálták. Ott gyilkolták meg a lengyel politikai és szellemi elit 85 ezer nem zsidó képviselőjét, 20 ezer romát, 15 ezer szovjet hadifoglyot és 12 ezer különböző országokból származó nem zsidó foglyot is.

Oshpitzin: A Guide to the Jewish History of Oświęcim
Fejlesztő: Me & My Friends s.j B.Brazewicz-Dosiolko, J.Wolff, K.Boksa | AppStore értékelés:
Ár: Ingyenes | Korhatár: 4+ | Letöltés

Határozat Az Élet Menete Alapítvány közérdekű önkéntesek nyilvántartásba vételéről – Letölthető innen

„Az Élet erősebb, mint a halál” Mondta Ilan Mor izraeli nagykövet, amellyel jól jellemezte AZ Élet Menete Alapítvány hitvallását. Az alapítvány sokrétű tevékenysége, megemlékezések, demonstrációk szervezése mellett több oktatási programot is működtet, nagyon sok emberrel, szervezettel van kapcsolatban a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből. „Szükségünk volt egy állandó otthonra” mondta Gordon Gábor az alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében, ahol megköszönte a sok támogatást, bíztatást többek között a megjelentektől, akik nélkül elmondása szerint ez aligha sikerülhetett volna. A klub megnyitásával lehetőségük nyílik arra, hogy önkénteseikkel állandó kapcsolatba legyenek, és szervezett programjainkon egyre több és több embert érjenek el, kerüljenek kapcsolatba. Az alapítvány munkáját nagyon sokan ismerik, elismerik. Fontosnak tartották, hogy személyesen is megjelenjenek az avatón többek között: több holokauszt túlélő, akik a teremben a fő helyeken foglaltak helyet, Prof. dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, több művészbarát: Bródy János, Székhelyi József, Gálvölgyi János, Hegedűs D Géza, Jávori Ferenc Fegya, Heller Tamás, Prof. dr. Szita Szabolcs a HDKE igazgatója, Sessler György a MUSZOE elnöke, Szabó György a MAZSÖK elnöke, Kardos Péter főrabbi, Fekete László főkántor, Radnainé Dr. Fogarasi Katalin főosztályvezető a miniszterelnökség valamint a nemzeti Emlékhely és Kegyeleti bizottság képviseletében, Horváth Csaba az MSZP alelnöke, fővárosi frakciójának vezetője, Horovitz Tamás a debreceni zsidó hitközség elnöke, Deblinger Eduard az ortodox hitközség elnöke, Németh Sándor a Hit gyülekezete közösség vezető lelkésze és még sokan mások. Az USA nagykövete, Eleni Tsakopoulos Kounalakis asszony, és Izrael nagykövete Ilan Mor úr, beszédeikben kihangsúlyozták, hogy mennyire fontos szerepet vállal alapítvány a magyar társadalomban, és hogy a két nagykövet támogatására a jövőben is számíthatnak az alapítvány vezetői, akikről és önkénteseikről nagy elismeréssel szóltak a diplomaták. Zoltai Gusztáv a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója kihangsúlyozta „továbbra is mindenben számíthatnak rám és az általam vezetett zsidó hitközségre ezek a lelkes fiatalok”

Verő Tamás rabbi felkért vendégekkel: Schweitzer professzorral, Németh Sándor lelkésszel és Forgács János holokauszt túlélővel közösen helyezte el a helység ajtófélfáira a mözuze tekercseket, ezt követően fogadást adtak a vendégek tiszteletére, melyet közös koccintással fejeztek be.

Sara Simcha bát Jehudit képei

Lackó Eszter képei

1234►

Klubot nyitott Az Élet Menete Alapítvány Budapesten

Állandó klubot nyitott Az Élet Menete Alapítvány a fővárosi XIII. kerületi Ipoly utcában csütörtökön.

A rendezvényen Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet kiemelte, hogy a társadalom minden felelősségteljes tagjának erőteljesen és egyértelműen el kell ítélnie a gyűlöletbeszédet.

A diplomata hangsúlyozta, akár a parlamentben, akár az utcán, akár a médiában hangzanak el “a borzalmas megnyilvánulások”, a válasznak egyformán erősnek kell lennie.

A gyűlöletbeszédre Magyarországon adott válaszok némelyike biztató – mondta, példaként említve a világos kormányzati nyilatkozatokat, amelyek elhatárolódnak a gyűlölködő megnyilvánulásoktól, és azt, hogy korábban a Parlament előtt ezrek gyűltek össze a tolerancia védelmében

Hangsúlyozta, vannak azonban olyan esetek is, amikor vonakodás érzékelhető a gyűlöletbeszéd elítélésben. Emlékeztetett arra, hogy a napokban csalódottságát fejezte ki, amiért a kormány díjat adott “egy közismerten a gyűlöletbeszédet terjesztő embernek”. A nagykövet ugyanakkor üdvözölte, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elismerte, hibát követtek el.

Ilan Mor budapesti izraeli nagykövet arról beszélt: Az Élet Menete Alapítvány a klub megnyitásával is emlékezteti az embereket arra, hogy “az élet erősebb, mint a halál”. A szervezet munkássága nemcsak a zsidó emberek, a holokauszt túlélői miatt fontos, hanem azok miatt is, akik elfelejtik és el akarják feledtetni, hogy mi történt – mondta. Hozzátette: mindenkit emlékeztetni kell arra, hogy mi történt a zsidókkal 1933 és 1945 között.

Az izraeli diplomata is üdvözölte Balog Zoltánnak a vitatott kitüntetéssel kapcsolatban tett nyilatkozatát, és azt mondta, a politikusoknak, akik tévednek, be kell vallaniuk, hogy hibáztak, és azt jóvá kell tenniük.

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója kiemelte, a 11 éve létrejött Az Élet Menete Alapítvány mára megkerülhetetlen, nélkülözhetetlen szereplőjévé vált az antiszemitizmus elleni harcnak.

A fiatalokat tömörítő “lendületes civil szervezet” bebizonyította, hogy lehet és kell is a holokausztról a mai nyelvezeten is beszélni, és eredményesen szólítja meg a fiatalokat. Hozzátette: a klub megnyitása fontos állomás az alapítványnak.

Az eseményen kiosztott közlemény szerint a klub megnyitásával az alapítvány célja, hogy állandó helyet biztosítson az önkéntesei képzése mellett olyan oktató, információs és szórakoztató programoknak, amelyek kiegészítik a civil szervezet vállalt célját: emlékezni és emlékeztetni a holokauszt tragédiájára, és minden eszközzel harcolni az újraéledő rasszizmus ellen.

A klub célja, hogy programjaival helyet adjon vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül mindazoknak, akik a rasszizmus terjedésében, a történelem meghamisításában, az emberi alapértékek tagadásában a magyar társadalmat veszélyeztető, létező folyamatot látnak – olvasható a tájékoztatóban.

Forrás: hirado.hu

Élet Menete Klubot nyitottak Budapesten – KÉPEK

Az eseményen részt vett Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet, Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, Schweitzer József nyugalmazott főrabbi és Ilan Mor izraeli nagykövet is.

FOTÓ: BIELIK ISTVÁN

Élet Menete Klubot nyitottak Budapesten – KÉPEK
Élet Menete Klubot nyitottak Budapesten – KÉPEK
Élet Menete Klubot nyitottak Budapesten – KÉPEK
Élet Menete Klubot nyitottak Budapesten – KÉPEKForrás: nepszava.hu

„Balog Zoltán belátta” Nagyon örült az amerikai nagykövet

Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet szerint az alapítványnak fontos feladata van, hiszen az utóbbi időben többször is előfordult, hogy a gyűlölet, a vak előítélet eltorzította a magyar közéletet. Függetlenül attól, hogy ezek a gyűlöletkeltő megnyilvánulások a parlamentben, az utcán, vagy a médiában hangzanak el, vagy zsidó tanárok egyetemi névtábláira ragasztják, a válasz ugyanaz kell, hogy legyen. Erőteljesen el kell utasítani ezt. A nagykövet Szaniszló Ferenc Táncsics-díjáról is beszélt. „Mélyen csalódott voltam, hogy a kormány a gyűlöletbeszéd egyik közvetítőjét tüntette ki. Őszinte elismerésem Balog miniszter úrnak, hogy elismerte: hibát követtek el és bár a díjazott visszaadta a kitüntetést, a legmagasabb rangú kormányzati vezetőknek is készen kell állni a gyűlöletbeszéd erőteljes elítélésére” – fogalmazott a diplomata.

Az izraeli nagykövet pedig arról beszélt, hogy Peszach, vagyis húsvét előestéjén egy ilyen klub felavatása különösen aktuális. A zsidók az egyiptomi kivonulásról emlékeznek ilyenkor, ez a központ pedig a zsidók borzalmaira emlékeztet és segít az értékek megosztásában – mondta Ilan Mor.

A klub avatás végén pedig Scweitzer József, nyugalmazott főrabbi, Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze és Forgács Sándor a holokauszt túlélők képviselője elhelyezték az ajtófélfára azokat az úgynevezett mezüzéket amelyeken Izrael legnagyobb imádságának kezdete olvasható.

Forrás: atv.hu

Az Élet Menete Alapítvány klubot nyitott

Tizenegy éve indult útjára Az Élet Menete civil mozgalom, mostanra pedig sikerült elérniük azt, hogy állandó klubot alapíthassanak. Ez nagy előrelépés a szervezet életében, hiszen mostantól képzéseket, közösségi foglalkozásokat tarthatnak mindenkinek, akik a rasszizmus terjedésében, a történelem meghamisításában, az emberi alapértékek tagadásában a magyar társadalmat veszélyeztető, létező folyamatot látnak, vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül.

Hegedűs D. Géza színművész, az Élet Menetének felügyelőbizottsági tagja beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a klub egyik legfontosabb szerepe, hogy lehetőséget ad a fiatalok megszólítására. Hozzátette – a civilek hangja nem halkítható el. Nem csak a múlttal kívánnak foglalkozni, hanem a ma kihívásait is kezelni akarják és fogják is.

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, az alapítvány egyik fővédnöke szintén a fiatalság bevonódásáról, az ő lendületükről, frissességükről, a tabuk döntögetéséről beszélt. 

Ilan Mor, budapesti izraeli nagykövet

A jelenlévők megtekinthettek egy kisfimet is az Élet Menete eddigi működéséről, majd a klubhelyiség ajtófélfáin mezüze tekercseket helyeztek el.

Ezután mondott beszédet Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Amerikai Egyesült Államok Magyarországra delegált nagykövete. Beszédének legfontosabb üzenete, hogy mindannyiunknak erőteljesen és határozottan el kell utasítanunk a gyűlöletbeszéd, a rasszizmus és az antiszemitizmus minden formáját.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis, budapesti amerikai nagykövet

Ilan Mor, Izrael nagykövete azt mondta, fontos, hogy ne csak a halálról, hanem az élet szépségeiről is szó legyen. Kiemelte, hogy a szervezet munkássága nemcsak a zsidó emberek, a holokauszt túlélői miatt fontos, hanem azok miatt is, akik elfelejtik és el akarják feledtetni, hogy mi történt 1933 és 1945 között.

Mindkét nagykövet üdvözölte Balog Zoltán döntését, hogy visszakérte Szaniszló Ferenctől a tévesen neki ítélt Táncsics díjat. Kounalikis azt mondta, üdvözlendő, hogy a kormány beismerte: hibát követett el.

A klub a 13. kerületi Ipoly utca 3. szám alatt található. Az ünnepélyes megnyitóról készült képeket megtekinthetik GALÉRIÁNKBAN.

Forrás: pestmegyei-hirhatar.hu

Együtt kell tiltakoznunk a nem demokrata, diktatórikus magatartásformák ellen – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az embermentő egykori svéd diplomatáról, Raoul Wallenbergről elnevezett díj átadásakor csütörtökön Budapesten.

Az elismeréseket Balog Zoltán és Erik Ullenhag, Svédország integrációs minisztere adta át a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. A magyar tárcavezető az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a svéd nagykövetség rendezvényén úgy fogalmazott: talán nem véletlen, hogy éppen a Wallenberg-év zárultával, csütörtökön alakult meg a jövő évben tartandó holokauszt-emlékév bizottsága, amelyben képviselteti magát Izrael, Ausztria, Németország és az Egyesült Államok is, mert „az emlékezés kultúráját, annak gyakorlását nem szabad abbahagyni”.

Balog Zoltán kiemelte: a demokrácia minőségét nem az adja meg, hogy hány párt van a parlamentben, hanem azok a magatartásformák, amelyeket a demokraták megjelenítenek. Utalt arra, a Raoul Wallenberg Egyesület azért alapította a díjat, hogy „a politikusok a díjazottaktól tanuljanak demokrata magatartásformát”. A miniszter szólt arról: azért szoktunk emlékezni azokra, akik kiálltak az üldözöttekért a diktatúra idején, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami a diktatúrában történt, „és mégis, bármilyen erős az emlékezés, megismétlődik”.

„Kötelességünk emléket állítani”

Rámutatott, ez nem feltétlenül haláltáborokban vagy vallási, etnikai kisebbségek iránti direkt életfenyegetésben mutatkozik meg, de „azzal a magatartással, amely lehetővé teszi, hogy diktatúra legyen, nap mint nap találkozunk”. Többek között akkor, „amikor gyűlöletbeszéd vesz körül bennünket, amikor egyesek úgy gondolják, hogy a sajtószabadság arra való, hogy indulatot gerjesszenek kisebbségek tagjaival szemben” – tette hozzá. Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy „együtt tudunk küzdeni mindenütt, ahol a kisebbségi sorsban élőket diszkrimináció éri”. Kitért arra is, hogy a roma szakkollégiumok a történelmi egyházak és a kormány „közös kedves gyermekei”, azokban több mint száz, roma származású fiatal tanul a felsőoktatásban.

Csóka János Pál veszi át a Raoul Wallenberg-díjat Balog Zoltántól

Fotó: Beliczay László / MTI

Erik Ullenhag hangsúlyozta: „kötelességünk emléket állítani minden áldozatnak”, és dolgozni kell azon, hogy a holokauszt tragikus eseményei ne felejtődjenek el, ugyanakkor az embermentők történeteire is emlékezni kell, Wallenberg bátorságát pedig be kell mutatni az antiszemitizmussal és a cigányellenességgel szembeni harc során. Kiemelte, a svéd kormánynak feltett szándéka, hogy küzdjön mindenféle idegengyűlölet és intolerancia ellen. Hozzátette, a svéd kormány nem engedheti meg, hogy széles politikai befolyásra tegyen szert az az idegengyűlölő párt, amely jelenleg a parlamentjükbe is bekerült, és kötelességüknek nevezte, hogy megtanítsák a fiatalokat arra, hogy tolerálják a kisebbségeket.

Esélyegyenlőség Svédországban

A svéd miniszter megemlítette, kormányuk ötvenmillió svéd koronát fordít arra, hogy javítsa a romák helyzetét egyebek mellett szociális és oktatási téren, annak érdekében, hogy a roma gyermekeknek ugyanakkora esélyük legyen a boldogulásra, mint a többségi társadalomba született társaiknak.

A laudációkat Sipos András, a díjat odaítélő bizottság titkára mondta el. Baks község önkormányzatának kitüntetése kapcsán kiemelte: a Csongrád megyei településen a helyi önkormányzat törekszik arra, hogy lakosai megértésben tudjanak együtt élni egymással, ennek példájaként említette, hogy az ottani képviselő-testületbe a lakosság 2010-ben a cigány nemzetiségi önkormányzat egyik képviselőjét tagnak választotta.

Többeket kitüntettek

A szintén díjazott, független dokumentumfilmes Bódis Krisztáról közölte: fesztiválokat, kulturális és társadalmi megmozdulásokat szervez, és létrehozta az ózdi Hétes-telepi alkotó- és fejlesztőprogramokat. Csóka János Pálról, az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökéről elmondta: a budapesti kerületekben ő az egyetlen, aki folyamatosan megnyerte a kisebbségi önkormányzati választásokat. A díjazott 2010-től a Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, részt vett az Újpesti Polgárcentrumban a holokausztkiállítás szervezésében.

A Raoul Wallenberg-díj kitüntetettjei: Gordon Gábor, Bódis Kriszta, Csóka János Pál, Uhrin Anikó és Búza Zsolt

Fotó: Beliczay László / MTI

Gordon Gáborról, az Élet Menete Alapítvány elnökéről a laudációban megjegyezte: másokkal együtt elindította az Élet Menete emlékprogramokat Magyarországon és Lengyelországban, a zsidó őszi ünnepek után pedig minden évben megszervezi az Élet Menete-emlékestet.

A kitüntetett Uhrin Anikóról, aki 2011-es megalakulásától irányítja a Wáli István Református Cigány Szakkollégiumot, elmondta: a Debreceni Református Kollégium Óvodájának óvodapedagógusaként 2009–2010-ben komoly része volt az intézmény óvodai programjának átdolgozásában, 2008-ban pedig feldolgozta a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár cigányokra vonatkozó, második világháborús hadigondozási iratanyagot.

Wallenberg ezrek életét mentette meg

Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint húszezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt.

Az eseményen megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője és Csomós Miklós főpolgármester-helyettes. A rendezvény folytatásaként este hat órakor gyertyagyújtást tartottak a budapesti Pozsonyi út és a Raoul Wallenberg utca sarkán elhelyezett Raoul Wallenberg-emléktáblánál.

Forrás: mno.hu