Göncz Árpád a Magyar Köztársaság volt Elnökének az emlékest fővédnökének levele, amelyet Kézdy György színművész úr olvasott fel:
Létrehozva: 2005. november 7. hétfő Utoljára módosítva: 2009. március 30. hétfőMegtalálható a következő kategóriában: 2005, Emlékest, Programok.
Kedves Barátaim!
Emlékezni jöttünk össze, emlékezni a világtörténelem egyik legsötétebb montumára, máig – és még sokáig – ható tragédiájára. Az elmúlt évezredek, évszázadok során sok súlyos csapást élt meg a zsidóság, de ezeket a közösség nemzedékről nemzedékre kiheverte. A holokauszt hatmillió áldozata nem csupán a zsidóságot, de az egész emberiséget lelke mélyéig megrázta; ezt a veszteséget a zsidó nép sohasem feledheti. Mi, akik ma élünk – és Magyarországon élünk – mindent megteszünk azért, hogy a mártírok emléke fennmaradjon, a tragédiából levonjuk a tanúságot, hogy életünk formáinak védelmét ápoljuk, fenntartsuk, és tovább vigyük. Ezt a nemes célt kívánta és kívánja megvalósítani az a zarándoklat, amelyet évről évre, immár 14-ik alkalommal „Az Élet Menete” emlékprogram hirdet és szervez. 2005-ben 53 ország közel 18 ezer zarándoka emlékezett és rótta le kegyeletét. Bár a fájdalom és gyász könnyei hullottak, mindenki a megbékélésre, a békére és az emberi együttműködésre gondolt az auschwitzi emlékúton. Végül engedjék meg, hogy őszinte és mélyről jövő együttérzésem kifejezéseként gondolatban letegyem az emlékezés kavicsát
