Kedves Barátaink!

Gordon Bence Képei a Koncertről

„Nekem itt van dolgom, nekem itt vannak álmaim”

Hosszú évek óta már nem az a kérdés, hogy megtelik-e a Dohány utcai zsinagóga az Élet Menete javára rendezett jótékonysági hangverseny alkalmából, hanem az, hogy a szervezők találnak-e olyan művészeket, akik műsorukkal továbbra is tartják a korábbi években megszokott magas színvonalat. Az idén mindenki biztos lehetett a sikerben, hiszen Presser Gábor Kossuth-díjas zeneszerző, énekes immár második alaklommal vállalta, hogy vendégeivel: Falusi Mariannal, Rúzsa Magdival, Novák Péterrel és Szabó Tamással egészestés koncertet ad az Alapítványt támogató közönségnek. November 25-én, a hagyományokhoz híven Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, az est házigazdája üdvözölte a megjelenteket, megköszönve mindenkinek, hogy koncertjegye megvásárlásával anyagi segítséget nyújtott a jövő tavasszal Auschwitz–Birkenauba zarándokló magyar csoportnak.

Gordon Gábor ezt követően az Alapítvány jelmondatát idézte – Emlékezni és emlékeztetni mindannyiunk kötelessége! –, majd külön köszöntötte a tavalyi fellépőket, azaz az idei koncert fővédnökeit: Koncz Zsuzsa énekest, Tolcsvay László zeneszerző-énekest, Kulka János színművészt és Érdi Tamás zongoraművészt. Az esten többen is jelen voltak a korábbi évek közreműködői közül. Megjelent többek között Rost Andrea operaénekes, Jávori Ferenc zeneszerző–zenekarvezető, Mága Zoltán hegedűművész, Varnusz Xavér orgonaművész és Krizsó Szilvia szerkesztő–műsorvezető.

Az Alapítvány idei krónikájában elhangzott, hogy április 15-én több mint húszezren vettek részt az Élet Menetének budapesti sétáján, számos rendezvényt tartottak Raul Wallenberg születésének századik évfordulója alkalmából és országszerte mintegy kilencvenezer fiatal kereste fel a Vagonkiállítást. Magyarországról nagy létszámú csoport utazott az Élet Menete auschwitzi megemlékezésére.

Az Alapítvány vezetője végül azokat a politikusokat és közéleti személyiségeket sorolta fel, akik jelenlétükkel is támogatták a jótékonysági koncertet. Az eseten megjelent többek között: Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete és felesége, Timothy Alan Betts, az Egyesült Államok követtanácsosa, Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök és felesége, Dobrev Klára. A parlamenti pártok képviseletében Varga László (KDNP), Rogán Antal (Fidesz frakcióvezető), valamint Steiner Pál és Horváth Csaba (MSZP) képviselő vett részt a rendezvényen. Dr. Lomniczi Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója, Kuncze Gábor, a Szabadelvű Polgári Egyesület elnöke, dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója, valamint a Hit Gyülekezete, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége és a történelmi társegyházak képviselői ugyancsak megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt. A MAZSIHISZ vezetőségét dr. Feldmájer Péter elnök és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, az Alapítvány egyik fővédnöke képviselte, és természetesen jelen volt Frölich Róbert, a koncertnek otthont adó Dohány utcai zsinagóga főrabbija, valamint a rabbikar számos tagja.

Gordon Gábor végül a magyarországi Élet Menete Alapítvány felügyelőbizottsági tagjait: Kézdi György, Székhelyi József, Balázsovits Lajos és Hegedűs D. Géza színművészeket és a rendezvény lebonyolítását segítő önkénteseket köszöntötte.

A szabadság mindenkié

A bevezető után Zoltai Gusztáv lépett a mikrofon elé, aki beszédének középpontjába a Hamasz által az izraeli polgári lakosságot ért rakétatámadások nyomán kirobbant gázai fegyveres konfliktust állította. (A felek november 21-én tűzszünetet kötöttek – a szerk.) -A templom megszokott csendjében, a falak áhítatában hangozzék fel a szó: Ég a világ! – Ember: vigyázz! A távolban gyilkos lövedékek robbannak, a közelben indulatokat szít az elvakult harag – szóltak az első mondatok, majd a szónok a szolidaritás fontosságára figyelmeztetett. -Nekünk, a szolidaritás jegyében, itt, Budapesten, nevezetesen a Dohány utcában, igen, ez a válaszunk! Halljuk az Izraelre lehulló bombák hangját, tudjuk, mit kiabál a Jobbik-os, nyilas antiszemita, de arra is pontosan emlékezünk, hogy mit mondtak az auschwitzi, a bergeni, a dachaui tábort felszabadító szovjet, angol és amerikai katonák: „Menjetek, szabadok vagytok!”

Tévedés azt hinni, hogy ez a szabadság csak a deportáltaké volt. Nem! Ez a szabadság mindenkié. Az önöké is, hölgyeim és uraim, akik ma eljöttek ide, hogy tiszta lélekkel, békés szellemmel figyeljenek a világra. A dalokra, a táncra, és reménnyel álljanak fel, mert itt a szolidaritás ideje – folytatta Zoltai Gusztáv, majd kiemelte a tíz esztendős Élet Menete Alapítvány szerepét, amely immár hetedik alkalommal rendez koncertet a Dohány utcai zsinagógában.

-Az Élet Menete Alapítvány mára fontos, megkerülhetetlen szervezet lett a rasszizmus, antiszemitizmus elleni küzdelemben Magyarországon! Az alapítvány kiváló művészbarátai minden évben eljönnek, hogy művészetükkel segítsék ezt a nehéz munkát, amit az alapítvány önkéntesei felvállaltak – zárta beszédét a MAZSIHISZ elnöke.

Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete magyarul kívánt jó estét a közönségnek, majd „Mazel tov”-val köszöntötte a tíz esztendős Élet Menete Alapítványt, amely alapítása óta azon dolgozik, hogy közelebb hozza egymáshoz a zsidókat és nem zsidókat. Vállalták, hogy a múltat megismertetve a jelenben élőkkel, a jövő érdekében tevékenykednek. A nagykövet személyesen mondott köszönetet a közönségnek, akiken keresztül az Alapítvány üzenete sok emberhez eljuthat.

-Egy év alatt, amióta Magyarországon dolgozom, megismertem Gordon Gábort és az önkénteseket. Minden elismerésem a munkájuk iránt – folytatta Ilan Mor, majd az izraeli helyzetről beszélt. -Az elmúlt héten Izrael állam újra megmérettetett a Hamasszal, a terrorral szemben és a küzdelemből győztesként került ki. Erről a helyről szeretnék köszönetet mondani mindazoknak – zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt –, akik nyíltan kifejezték szolidaritásukat és támogattak minket. Nyilvánvalóvá vált, hogy mi vagyunk többségben és nem azok, akik Izrael ellen tüntettek. A békekötéssel azonban az Izrael előtt álló kihívások nem értek véget, hiszen az iráni fenyegetés és a palesztinkérdés nem zárult le, ezért a jövőben is szükséges az önök a támogatása.

-Jövőre itt leszünk a nyolcadik jótékonysági koncerten, de előtte – ahogy a pészachi mondás tartja – Jövőre Jeruzsálemben! Ilan Mor zárszavában mindenkit arra biztatott, hogy fejezze ki szolidaritását, látogasson el Izraelbe, nézze meg Jeruzsálemet, Haifát, és azokat a településeket, amelyeket rakétatámadás ért.

„Ha eljönnek az angyalok”

A köszöntő szavak után következett a hazai rockzene egyik legnagyobb alakja, aki szerzőként, előadóként és szervezőként (az ő találmánya például A magyar dal napja) egyaránt ismert. Presser Gábor Coda című dalával kezdte meg műsorát. Ezt a számot eredetileg Zoránnak írta, szövege sajátos ars poetica. Összefoglalja mindazt, amit az este során dalaival üzenni kívánt: „Egyszer rájövök, hogy lett volna szebb / Egyszer egész biztosan rájövök / Hogy hogy lett volna bölcsebb / De most már van, így ahogy van / És ha rossz is, hát így tudtam legjobban / Tán holnap jobban játszanám / És szebben, szebben mondanám / De ez már így marad”. A közönség semmiképp sem szerette volna, ha Presser bármit is másképp írt volna, számunkra a Kossuth- és Erkel-díjas művész ma is a „nagy generáció” ikonikus képviselője. Műsora első felében mindezt maga is igazolta, hiszen a Vígszínházban huszonöt éve futó Padlás című mesemusicalből épp úgy játszott (Fényév távolság), mint a negyven esztendeje bemutatott Képzelt riport egy amerikai popfesztiválból (Valaki mondja meg). A Padlás egyik legszebb dalát hosszú időn keresztül Kaszás Attilától ismerhették a színházlátogatók. Ebben hangzik el e két sor: „nekem itt van dolgom, nekem itt vannak álmaim.”

A következő dal (Arra mennék én) azt a korszakot idézte, amikor Presser Gábor a Locomotív GT zenekarvezetője volt. A szerzemény ezúttal különleges hangszerelésben, Szabó Tamás szájharmonikás közreműködésével hangzott el. A virtuóz zenésztárs az est során mindvégig bravúrosan egészítette ki a fiatalok „Pici bácsijának” zongorajátékát. Egy keserű románc következett Don Quiotéról, a bús képű lovagról, aki „megérkezett Budapestre”, majd színpadra lépett az első vendég. Rúzsa Magdi Novák Péter és Presser Gábor közös szerzeményét énekelte, Nekem nem szabad címmel. A televíziós tehetségkutató műsorok győztesei közül csak keveseknek adatik meg, hogy hosszabb távon is sikerrel szerepeljenek, Rúzsa Magdi azonban közéjük tartozik. Egyéni hangját nemcsak aranylemezei és koncertjei igazolják, hanem maga Presser is, aki vendégként gyakran meghívja őt, vagy Eszenyi Enikő, aki a Pesti Színházban olyan önálló műsort rendezett számára, ahol őszinte hangon dalokban és történetekben mesél életéről.

A fiatal énekesnő egy több mint harmincéves LGT számot (Egyszer arra járhatnál) is elénekelt, majd nagy tetszést aratva, a régi jó Rock’n rollerrel zárta műsorát.

Presser Gábor Sztevanovity Dusán szövegével zongorázta a szomorkás Elfáradt dalt, majd színpadra szólította az est rendezőjét, jó barátját, Novák Pétert, aki a már három évvel ezelőtti koncerten is önzetlenül a segítségére volt. Novák hivatását nem könnyű meghatározni, mert zenekarvezetőként (Kimnowak), zeneszerzőként, énekesként, koreográfusként, rendezőként és műsorvezetőként (Beugró) egyaránt ismert. Ezúttal egyetlen dal erejéig (Gyémánt) engedett a kérésnek és máris visszatért rendezői székébe a fény- és hangpult mögé.

Szabó Tamás fantasztikus szájharmonika szólója következett And címmel, majd Parti Nagy Lajos három versét hallhattuk Presser zenéjével és előadásában. A Rutinglitang című közös CD-jükön 38 vers található, polkák, keringők, kocsma- és kávéházi dalok. A Tájradír és a Csuklógyakorlat után a Plafondal következett. Ez utóbbihoz történet is tartozott. Presser ugyanis elmesélte Parti Nagynak, hogy gyerek- és kamaszkorát a Dob utca 46/b egyik I. emeleti lakásában töltötte; fölöttük Seres Rezső lakott. A világhírű zeneszerző délutánonként kétféle tevékenységgel foglalkozott: négy órán keresztül gyakorolt, vagy ugyanennyi ideig a Szomorú vasárnap angol, amerikai, francia, lengyel vagy kínai változatát hallgatta.  Este mindezt abbahagyta és átment a Kispipába játszani. Ebből a történetből született tehát a Plafondal, amelyet a Szomorú vasárnap dallamára játszott el Presser Gábor. Ezután, egy zenés történet következett arról, hogy 1955-ben egy vasárnap, a New York-i „Etűd” kávéházba – a zeneszerzők törzshelyére – belépett az Úr, hogy megrendelje a Rómeó és Júlia zenés változatát. A Majd Leonard című dal a pesti Dohányban is nagy tetszést aratott.

A hangulatot még jobban fokozta, amikor Falusi Mariann lépett a színpadra. A fantasztikus hangú énekesnőről közismert, hogy a Zeneakadémián végezte tanulmányait, és ha elkötelezné magát csak a jazz vagy csak a rock mellett, mindkettőben nemzetközi sikereket érne el. Tőle azonban távol állnak a sztárallűrök, így a közönség időről időre felkapja a fejét, ha e rendkívül színes egyéniség bármibe is fog. A koncerten egy Katona Kláritól, egy Zalatnay Saroltától és egy Király Lindától ismert Presser számot énekelt (Amíg várok rád, Miért mentél el?, Két szív), mégis mindez úgy hallatszott, mintha a szerző neki írta volna e dalokat.

Presser Gábor a közönséget is megénekeltetve a Hűségdallal zárta műsorát, de a legtöbben tudták, hogy ráadás nélkül még soha senki nem távozott az Élet Menete koncertjeiről. Valamennyi közreműködő együtt dalolta, hogy „Ugye mi jó barátok vagyunk?”, majd következett a „Ha eljönnek az angyalok” (ki tudja, aznap este talán valóban el is jöttek). Hátra volt még a Locomotív GT-től ismert, legendás Kék asszony és a Popfesztivál legismertebb dala, a Ringasd el magad.

Ezúttal Presser Gábor dalai ringatták el a közönséget, amelynek tagjai nem csupán egy exkluzív hangverseny részesei lehettek, de egyúttal az Élet Menete Alapítványt is támogatták.

Rojkó Annamária