Kérjük, amennyiben van lehetőséged, és szeretnéd támogatni céljainkat,
az alábbi számlaszámra várjuk az adományokat. Az Élet Menete Alapítvány adószáma: 18184053-1-42 'AZ ÉLET MENETE' ALAPÍTVÁNY BANKSZÁMLASZÁMA: OTP 11707024-20453651
Výstava Vagón: Lekcia dejepisu, na ktorú nikdy nezabudnete!
Nenechajte si ujsť! Už 7. mája sa v Šali na železničnej stanici začne úspešná putovná výstava „Vagón„ venovaná problematike holokaustu, ktorá potrvá až do 11.mája. Priamo vo vagóne môžete absolvovať lekciu dejepisu, akú ste na škole určite nezažili!
Vojenské uniformy, kufre, dobové fotografie skutočných ľudí a udalostí. Klepotanie lokomotívy a typ vagóna zo začiatku 60. rokov minulého storočia dotvárajú hodnovernú atmosféru a ľahko Vás prenesú do čias minulosti .
„Pomocou osudov ľudí, ich histórie, získavajú mladí pozitívny príklad, ako môže človek zostať človekom aj v najhorších podmienkach,“hovorí Denisa Miklášová z Mestského kultúrneho strediska v Šali. „Na fotografiách nevystupujú žiadni štatisti, nezachytávajú žiadne scény z filmov. Druhá časť fotografií pochádza z nacistických novín, z propagandistických, hanobiacich materiálov, ktoré v tom období vychádzali v novinách. Inštalácia je založená na kontrastoch,“ uviedla a dodáva, že cieľom vagónovej výstavy je oboznámiť mládež s historickými faktami.
Výstava predstavuje dianie holokaustu najmä na území Maďarska, čomu zodpovedajú i vystavované exponáty. Veľká časť materiálov pochádza z Maďarského národného múzea, Vojenského historického múzea, Múzea dopravy a prispením sú aj filmové materiály MAFILMU.
Nenechajte si ujsť príležitosť na vlastné oči uvidieť históriu trochu inak! Výstava sa uskutoční od 7.-11.mája 2012.
Vagón hrôzy holokaustu: Slovenská premiéra v Šali!
Šaľa – Mesto Šaľa malo tú česť, keď tento týždeň ako prvé na Slovensku privítalo na svojej pôde úspešnú maďarskú výstavu Vagón. Tá sa orientuje najmä na mladých, ktorým chce autenticky priblížiť hrôzy holokaustu. Atmosféru umocnil aj emotívny prejav zástupcu tých, ktorí prežili nástrahy holokaustu.
Netradičná, no mimoriadne úspešná výstava Vagón putuje po Maďarsku už od roku 2007 a za ten čas ju videlo viac ako 90-tisíc maďarských žiakov. S nápadom prišla muzeálna pedagogička Ilona Novák, ktorá chcela spestriť hodiny dejepisu na školách a poskytnúť mladým verný obraz o hrôzach, ktoré sa udiali počas 2. svetovej vojny. „Ilona Novák vyhľadala našu nadáciu Pochod živých, oslovila nás a a my sme sa tejto myšlienky chopili,“ uviedla Magda Vadász, dobrovoľníčka z nadácie Pochod živých, ktorá je organizátorom tejto výstavy. Slávnostné otvorenie výstavy si nenechal ujsť ani slovenský veľvyslanec v Maďarsku Peter Weiss. Verejnosti sa prihovoril okrem organizátorov výstavy i primátor Šale Martin Alföldi.
Exponáty získané z Maďarského národného múzea a múzea holokaustu v Budapešti doplnili aj materiály týkajúce sa priamo nášho regiónu. Výstava Vagón zamierila za maďarské hranice vôbec po prvýkrát. Celkovo prvá zastávka na Slovensku bola práve tu, v Šali. A ako sa sem dostala? „Keď sa zástupcovia mesta na čele s Rudolfom Kuklovským dozvedeli o existencii tejto výstavy, okamžite podnikli kroky, aby ju priniesli aj do Šale,“ hovorí Magda Vadász, podľa ktorej sú informácie o holokauste posúvané mladým na školách často veľmi skreslené i nepresné a mládež má všeobecne veľké medzery v znalosti vlastnej histórie.
„Holokaust sa stal! Iba výučbou a informáciami môžeme zabrániť tomu, aby sa opakoval. Pokladáme za dôležité, aby sme mladej generácii poskytli verný obraz o období ničenia a hrôzy, aby spoznala fakty a aby sa v jej srdciach nevytvorili pocity antisemitizmu a rasizmu,“ výstižne popisuje cieľ výstavy bulletin.
Život mu zachránila náhoda
S autentickým svedectvom prišiel na otvorenie výstavy Tomáš Lang, ktorý sa verejne prihovoril za všetkých, čo prežili krutosti holokaustu. Počas 2. svetovej vojny mal len štyri roky, keď prišiel o celú rodinu. Pán Langa pred podobným osudom zachránilo šťastie v nešťastí, nakoľko bol v čase prenasledovania židov hospitalizovaný s infekčnou chorobou a žandári sa báli vstúpiť do nemocnice.
Vagón pripomína hrôzy holokaustu, slovenská premiéra v Šali
Mesto Šaľa malo tú česť, keď tento týždeň ako prvé na Slovensku privítalo na svojej pôde úspešnú maďarskú výstavu Vagón. Tá sa orientuje najmä na mladých, ktorým chce autenticky priblížiť hrôzy holokaustu. Atmosféru umocnil aj emotívny prejav zástupcu tých, ktorí prežili nástrahy holokaustu.
Netradičná, no mimoriadne úspešná výstava Vagón putuje po Maďarsku už od roku 2007 a za ten čas ju videlo viac ako 90-tisíc maďarských žiakov. S nápadom prišla muzeálna pedagogička Ilona Novák, ktorá chcela spestriť hodiny dejepisu na školách a poskytnúť mladým verný obraz o hrôzach, ktoré sa udiali počas 2. svetovej vojny. „Ilona Novák vyhľadala našu nadáciu Pochod živých, oslovila nás a a my sme sa tejto myšlienky chopili,“ uviedla Magda Vadász, dobrovoľníčka z nadácie Pochod živých, ktorá je organizátorom tejto výstavy. Slávnostné otvorenie výstavy si nenechal ujsť ani slovenský veľvyslanec v Maďarsku Peter Weiss. Verejnosti sa prihovoril okrem organizátorov výstavy i primátor Šale Martin Alföldi.
Exponáty získané z Maďarského národného múzea a múzea holokaustu v Budapešti doplnili aj materiály týkajúce sa priamo nášho regiónu. Výstava Vagón zamierila za maďarské hranice vôbec po prvýkrát. Celkovo prvá zastávka na Slovensku bola práve tu, v Šali. A ako sa sem dostala? „Keď sa zástupcovia mesta na čele s Rudolfom Kuklovským dozvedeli o existencii tejto výstavy, okamžite podnikli kroky, aby ju priniesli aj do Šale,“ hovorí Magda Vadász, podľa ktorej sú informácie o holokauste posúvané mladým na školách často veľmi skreslené i nepresné a mládež má všeobecne veľké medzery v znalosti vlastnej histórie.
„Holokaust sa stal! Iba výučbou a informáciami môžeme zabrániť tomu, aby sa opakoval. Pokladáme za dôležité, aby sme mladej generácii poskytli verný obraz o období ničenia a hrôzy, aby spoznala fakty a aby sa v jej srdciach nevytvorili pocity antisemitizmu a rasizmu,“ výstižne popisuje cieľ výstavy bulletin.
Život mu zachránila náhoda
S autentickým svedectvom prišiel na otvorenie výstavy Tomáš Lang, ktorý sa verejne prihovoril za všetkých, čo prežili krutosti holokaustu. Počas 2. svetovej vojny mal len štyri roky, keď prišiel o celú rodinu. Pán Langa pred podobným osudom zachránilo šťastie v nešťastí, nakoľko bol v čase prenasledovania židov hospitalizovaný s infekčnou chorobou a žandári sa báli vstúpiť do nemocnice.
Celú emotívnu spoveď Tomáša Langa a i rozhovor s Magdou Vadász si pozrite vo videu!
Na jeden týždeň mali Šaľania možnosť zhliadnuť na železničnej stanici netradičnú výstavu s nesmierne silným obsahom. Jej názov je Vagón, prišla k nám z Maďarska a organizačne ju zastrešuje nadácia Pochodu živých. „Je to výstava o holokauste, ukazuje, čo sa dialo v priebehu „šoa“ (z hebrejčiny ha- -šoa – záhuba, zničenie – pozn. red.). Výstava putuje od marca 2007 po Maďarsku, vždy sa na jeden týždeň niekde zastaví. Šaľa je 51. miestom výstavy a prvým v zahraničí. Doteraz ju videlo už 91 tisíc ľudí,“ predstavil nezvyčajné putovné múzeum Gábor Gordon, predseda maďarskej nadácie Pochodu živých. Pozvanie na otvorenie výstavy v Šali v pondelok 7. mája prijali okrem primátora mesta Martina Alföldiho a ďalších predstaviteľov mesta aj Peter Weiss, veľvyslanec SR v Maďarsku, jeho kolega Csaba Balogh, veľvyslanec Maďarska na Slovensku, bratislavský rabín Baruch Mayers, Tomáš Lang za tých, čo prežili, či Pavol Mešťan, riaditeľ Múzea židovskej kultúry. Nadácia Pochodu živých funguje na dobrovoľníckej báze a jej členkou je aj rodáčka zo Šale žijúca v Budapešti Magda Vadászová. „Je to medzinárodná organizácia, existuje vo viac ako 60 krajinách sveta. Každý rok organizuje pri príležitosti Dňa boja proti rasizmu, holokaustu a oslobodenia tábora v Osvienčime a spomienkového Dňa holokaustu v Izraeli návštevu Osvienčimu a Birkenau, kam hnali Židov na smrť. Po tej istej ceste tam teraz chodia živí. Maďarská organizácia sa líši od ostatných tým, že každý rok robí pochod aj v Budapešti, v tomto roku sa ho zúčastnilo 20 000 ľudí a na prospech nadácie robíme aj koncert v synagóge. Od roku 2007 pripravujeme túto putovnú výstavu.“ Vymyslela ju muzeálna pedagogička Ilona Novák, pretože podľa prieskumu majú študenti značné nedostatky vo vedomostiach z histórie, najmä zo súčasných dejín. Vagón je teda skutočný vagón zo 40. rokov minulého storočia, ktorý organizátorom zapožičali maďarské železnice. Ide o autentické zobrazenie transportu židovského obyvateľstva do koncentračných táborov počas druhej svetovej vojny. Exponáty zapožičalo Maďarské národné múzeum, Múzeum holokaustu a časť prezentuje aj osudy šalianskych Židov, ktoré spracoval Rudolf Kuklovský. Ľudí na smrť viezli takéto „dobytčáky“, v jednom, stavanom na 15 kusov dobytka, sa tiesnilo aj 90 ľudí. Dobrovoľníci sa pokúsili na dlážku namaľovať stopy znázorňujúce, ako tesne pri sebe ľudia stáli, je ich tam 78… „V Pochode živých sme všetci dobrovoľníci a pracujeme na tom, aby sa čo najviac ľudí dozvedelo, prečo sa musí pamätať na to, čo sa stalo v takomto vagóne a následne na tom, aby sa to už nikdy v živote nemohlo opakovať,“ povedala Éva Vadászová. Tomáš Lang z Nových Zámkov len tesne unikol hrozbe smrti v Osvienčime. „Dostal som šarlach – zobrali ma do nemocnice, a pretože personál videl, že žandári robia razie a hľadajú židovských občanov, bez ohľadu na vek a stav, tak vypísal na sály „Nákazlivá choroba, nevstupovať!“ Preto ma nezobrali, nemali odvahu tam vstúpiť. Vďaka tomu som prežil.“ Mal vtedy 4 roky. Jeho rodina však toto šťastie nemala, prišiel o 17 členov len toho najužšieho okruhu a ako hovorí, patrí ku generácii, ktorá nemala starých rodičov a často ani rodičov. Ani dnes podľa neho nie je antisemitizmus ničím výnimočným. Stretol sa s ním aj po vojne, rovnako i jeho syn. Podarí sa ho vôbec niekedy vykoreniť? „Som skeptický. Dá sa tlmiť, dá sa robiť osveta, ale nedá sa asi zničiť.“ Výstava Vagón bola verejnosti prístupná od 7. do 11. mája.
Létrehozva: 2011. december 30. péntek Utoljára módosítva: 2012. május 3. csütörtök Megtalálható a következő kategóriában:
2012, Budapest, Események, Programok.
2012. április 15. vasárnap
10 ÉVES AZ ÉLET MENETE!
2012. április 15. vasárnap. 16.00 óra
Találkozó: a Szabadság híd Pesti hídfőjénél a Salkaházi Sára rakparton
(IX. kerület, Fővám tér)
Az idei évben a Budapesti Élet Menete emlékséta útvonalának tervezésekor, a Világ Igazaira, az Igaz Emberekre összpontosítottunk. Ezért is indulunk a Szabadság híd pesti hídfőjétől, mert ez a rakpartrész egy embermentő, Salkaházi Sára nevét viseli.
A gyülekezés ideje alatt a JAZZRAEL együttes közreműködik.
Alapítványunk hagyománya, hogy amelyik évben nem a Főpolgármester indítja a menetet, akkor egy kormánypárti, és egy ellenzéki képviselőt kérünk fel erre.
Az idei évben dr. Bácskai János (FIDESZ) a IX. kerület Polgármestere és Kiss Péter (MSZP) parlamenti képviselő fogja közösen elindítani a 10. Budapesti Élet Menetét.
Az indulást hagyományosan a sófár hangja jelzi majd Verő Tamás rabbi közreműködésével. Az idei évben első alkalommal a Szabadság hídon keresztül a budai oldalra vonul az Élet Menete, ahol útközben a Sabbat Song Klezmer Band együttes muzsikáját hallgathatjuk. Az Erzsébet hídig tartó Budai rakpart rész, egy másik Igaz Ember, Raoul Wallenberg nevét viseli, aki az idei évben lenne 100 éves. Az Élet Menetével rá is emlékezünk 2012-ben. A nagyszínpadon egy rendkívül különleges produkció vár majd bennünket, a népszerű Quimby együttes és a Budapest Klezmer Band művészei közösen zenélnek.
Mivel az emlékséta az idősebb emberek és a gyerekek miatt korábban indul a kora délutáni órákban, ezért most nem osztunk fáklyákat. Helyette rengeteg kicsi zászlót adunk, amelyek az Európai unió, Izrael, Svédország és Magyarország nemzeti lobogói lesznek.
MINDENKIT VÁRUNK SZERETETTEL, SZÓLJ BARÁTAIDNAK
ISMERŐSEIDNEK IS !
K ö z r e m ű k ö d ő k , f e l s z ó l a l ó k :
A megemlékezés díszvendége:
Per Westerberg Svédország Parlamentjének Elnöke
Műsorvezető: Németh Kristóf
Horváth János parlamenti képviselő, az Országgyűlés korelnöke
Reuven Rivlin az Izraeli Parlament Elnöke videó üzenetben köszönti a résztvevőket
Prof. Dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi
Erdő Péter bíboros, prímás, az esztergom–budapesti főegyházmegye érseke
Kulka János
Quimby és a Budapest Klezmer Band
Jezzreal együttes
Sabbat Song Klezmer Band együttes
Serbán Attila
Gordon Gábor az Élet Menete Alapítvány elnöke
A megemlékezés végén az áldozatok emlékére 600 db léggömböt eresztünk az égbe, Magyarország, Izrael, Svédország és az Európai Unió zászlóival.
EMLÉKEZNI ÉS EMLÉKEZTETNI MINDANNYIUNK KÖTELESSÉGE!
SZERETETTEL VÁRJUK MINDEN BARÁTUNKAT 2012. ÁPRILIS 15-ÉN!
A holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából felvonulással emlékeznek az áldozatokra, zsidókra, romákra, másságukért üldözöttekre, ellenállókra és azokra is, akik – bátran szembeszállva a nyilasokkal – mentették az üldözötteket. Az Élet Menete Alapítvány első alkalommal 2002-ben szervezte meg ezt a programot, akkor 4-500 fő jött el a megemlékezésre. Évről évre többen és többen érezték úgy, hogy politikai nézettől és vallási hovatartozástól függetlenül kinyilvánítják személyes álláspontjukat.
A holokauszt magyarországi emléknapja április 16-a. Ugyanis 1944-ben ezen a napon kezdődött a magyarországi zsidóság gettóba telepítése. 2000-ben vetődött fel, hogy ekkor legyen a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja. Az idei évben a Budapesti Élet Menete emlékséta április 15-én, vasárnap 16 órakor indul a Szabadság híd pesti hídfőjétől, a Salkaházi Sára rakparton. A gyülekezés ideje alatt a JAZZRAEL együttes zenél.
Az idei évben dr. Bácskai János, a IX. kerület polgármestere és Kiss Péter parlamenti képviselő indítja közösen a 10. Budapesti Élet Menetét. (A hagyományok szerint ha nem a Főpolgármester indítja el a menetet, akkor egy kormánypárti és egy ellenzéki párt képviselőjét kérik fel erre.)
Az indulást hagyományosan a sófár hangja jelzi majd Verő Tamás rabbi közreműködésével. Az idei évben első alkalommal a Szabadság hídon keresztül, a budai oldalra vonul az Élet Menete, ahol útközben a Sabat Song Klezmer Band együttes muzsikáját hallgathatják. Az Erzsébet hídig tartó budai rakpartrész egy másik Igaz Ember, Raoul Wallenberg nevét viseli, aki az idei évben lenne 100 éves. Az Élet Menetével rá is emlékeznek 2012-ben.
A nagyszínpadon egy rendkívül különleges produkció várja majd a tömeget, a népszerű Quimby együttes és a Budapest Klezmer Band művészei közösen zenélnek.
Mivel az emlékséta az idősebb emberek és a gyerekek miatt a kora délutáni órákban indul, ezért most nem osztanak fáklyákat. Helyette rengeteg kicsi zászlót tarthat mindenki a kezében, amelyek az Európai Unió, Izrael, Svédország és Magyarország nemzeti lobogói lesznek.
Kormányzati megemlékezések
A holokauszt magyarországi áldozataira emlékeznek hétfőn, április 16-án országszerte; a magyar kormány hivatalos megemlékezéseit a budapesti Holokauszt Emlékközpontban, Szolnokon és Tatabányán tartják. A kormány hétfőn 10 és 17 óra között a IX. kerületi, Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban várja mindazokat, akik szeretnék elhelyezni az emlékezés mécseseit és köveit a holokauszt magyarországi áldozatainak tiszteletére. Szolnokon hétfőn 9 órakor megemlékezés tartanak a gettó hajdani területén, Tatabányán, a volt zsinagógánál koszorúzással emlékeznek az áldozatokra.
Változik a BKV menetrendje is ma délután az Élet menete elnevezésű rendezvény miatt, az érintett buszok, illetve villamosok terelt útvonalon vagy megosztva közlekednek.
Az Élet menete felvonulást tart, a Terror Háza Múzeum szabadtéri koncertet és megemlékezést rendez ma a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából; Csepelen szintén megemlékeznek a vészkorszakban meggyilkoltakról.
Ember az embertelenségben címmel szabadtéri koncertet ad a Nyári Kvartett és a Parafónia zenekar a Terror Háza Múzeum előtt az intézmény, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány, Terézváros önkormányzata és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rendezésében.
Az eseményen köszöntőt mond Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, beszédet tart Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. A koncerten részt vesz Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselője is.
Az Élet Menete Alapítvány idén tizedik alkalommal szervezi meg az Élet menete vonulását. A menet – amelyet Bácskai János, a IX. kerület fideszes polgármestere és Kiss Péter szocialista parlamenti képviselő indít el – a Szabadság híd pesti hídfőjétől a budai oldalra vonul.
A megemlékezés díszvendége Per Westerberg, a svéd parlament elnöke, Reuven Rivlin, az izraeli parlament elnöke pedig videoüzenetben köszönti a résztvevőket. Peter Slipper, az ausztrál parlament alsóházának elnöke is a menettel vonul majd.
A rendezvényen beszédet mond Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Horváth János, a parlament korelnöke és Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke.
A megemlékezés végén az áldozatok emlékére 600 léggömböt eresztenek az égbe, Magyarország, Izrael, Svédország és az Európai Unió zászlóival. Az eseményen az LMP részéről részt vesz Jávor Benedek frakcióvezető, Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes, Schiffer András és Ertsey Katalin országgyűlési képviselők.
Csepel önkormányzatának szervezésében néma főhajtással emlékeznek meg a vészkorszak magyarországi áldozatairól a Nefelejcs utcai izraelita temetőben, majd Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere tart beszédet.
Változások a közösségi közlekedésben az Élet menete miatt
Változik a BKV menetrendje ma délután az Élet menete elnevezésű rendezvény miatt, az érintett buszok, illetve villamosok terelt útvonalon vagy megosztva közlekednek.
A holokauszt magyarországi áldozatainak április 16-i emléknapjához kapcsolódva az Élet menete keretében a Belgrád rakparton az Erzsébet híd és a Szabadság híd között tartanak rövid megemlékezést vasárnap délután, majd a Belgrád rakpart – Fővám tér – Szabadság híd – Szent Gellért rakpart – Rudas gyógyfürdő útvonalon felvonulás lesz.
Emiatt a BKV tájékoztatása szerint ideiglenesen vasárnap délután a 7-es, a 7E, a 86-os, a 115-ös, a 173-as és 173E autóbuszok módosított útvonalon közlekednek; 16.30 és 17.30 között a Petőfi hídon, 17.30 és 20 óra között pedig a Szabadság hídon.
A 2-es, a 18-as, a 19-es, a 41-es, a 47-es és a 49-es villamosok megosztva közlekednek. A 18-as a Széll Kálmán tér és a Döbrentei tér, valamint a Savoya Park és Újbuda-Központ, a 19-es a Batthyány tér és a Döbrentei tér, a 41-es a dél-budai végállomások és a Szent Gellért tér, a 47-es Budafok, Városház tér és a Szent Gellért tér, a 49-es pedig a Kelenföldi pályaudvar és a Szent Gellért tér között jár.
A Wallenberg-centenáriumhoz kapcsolódva az Élet Menete Alapítvány tart emléksétát vasárnap 16 órától, a résztvevők a Salkaházi Sáráról elnevezett rakpartról a Wallenberg rakpartra vonulnak. Az eseményen Per Westerberg, Svédország parlamentjének elnöke mond beszédet.
10-12 ezerre becsülik a szervezők az Élet Menete résztvevőinek számát. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett felvonuláson több politikus, közjogi méltóság is megjelent. Kövér László nevének elhangzásakor és Horváth János, az országgyűlés korelnökének beszédekor hangos füttyszóval jelezte nemtetszését a tömeg.
Több ezer ember, köztük Kövér László, a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen betöltő házelnök, Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnökének jogköreit gyakorló alelnök, parlamenti politikusok, közéleti személyiségek részvételével, a sófár jelére indult el vasárnap délután a Szabadság híd pesti hídfőjénél, a Salkaházi Sára rakpartról az Élet menete. A felvonulással a holokauszt magyarországi áldozataira emlékeznek.
Több ezer ember, köztük parlamenti politikusok, közéleti személyiségek részvételével, a sófár jelére indult el vasárnap délután a Szabadság híd pesti hídfőjétől, a Salkaházi Sára rakpartról az Élet menete.
Az Élet Menete Alapítvány jubileumi, tizedik magyarországi felvonulásán résztvevők a Szabadság híd és a Közraktár utca közötti, Salkaházi Sáráról elnevezett pesti rakpartról vonulnak a Szabadság hídon keresztül a budai oldalra, az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti Raoul Wallenberg rakpartra.
Az idei, a korábbiaknál rövidebb útvonalat a szervezők azzal indokolták, hogy az Igaz Emberekre akartak összpontosítani, ezért a világháborús mártírokról, megmentőkről, a Világ Igazairól elnevezett rakpartok között vonulnak, de ez évben első alkalommal mennek át Budára.
A szervezők azt mondták: az Élet menete célja, hogy megtanítsa a holokauszt leckéit és megmutassa a jövő generációinak, mi az oka annak, hogy megfogadják: Soha többé!
A menetet Bácskai János, a IX. kerület fideszes polgármestere és Kiss Péter MSZP-s parlamenti képviselő indította el, akik beszédükben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták.
Bácskai János azt mondta: az Élet menete az összetartozásról szól, hogy ne túlélni, hanem élni tanítsuk gyermekeinket.
Átkozott örökség
Kiss Péter beszédében úgy fogalmazott: „olyan időket élünk, hogy ez az esemény, nem lehet pusztán kegyeleti jellegű, mert a náci Magyarország tradícióját és gonosz szellemiségét megidéző Jobbik-képviselők immár az ország házában jelenítik meg azt a nemzetpusztító, átkozott örökséget, amely miatt közel 600 ezer magyar zsidó, több ezer roma és más közösséghez tartozó ártatlan vére hullt”. A szocialista politikus ezzel Baráth Zsolt jobbikos képviselő múlt heti, a tiszaeszlári vérvádat felidéző parlamenti felszólalására utalt.
Képek az Élet menetérőlFotó: Kallos Bea
A beszédek után a sófár jelére rendőri felvezetéssel indult el az Élet menete a Szabadság hídon keresztül a budai oldalra, ahol folytatódik a megemlékezés. A menet elején, a résztvevők között ott volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Per Westerberg, a svéd törvényhozás elnöke, Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, továbbá a Fidesz, az LMP, az MSZP, a Demokratikus Koalíció vezető politikusai, Ilan Mór, Izrael budapesti nagykövete és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke.
Zászlókat osztogattak
A részvevőknek magyar, uniós és izraeli zászlót osztogattak, és amikor a felvonulók átértek a budai oldalra, az Erzsébet híd közelében felállított színpadhoz, a rakpartot a Szabadság hídig teljesen megtöltötték.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.
Schweitzer József: Minden gyűlölködést vessünk ki a nemzet életéből
Szükségünk van jó viselkedésmintákra, amelyeknek a puszta léte harcot jelent az intolerancia és a gonoszság ellen, amelyek reményt és bátorságot öntenek belénk, s egy jobb jövő eljövetelét jelzik – mondta Per Westerberg, a svéd Országgyűlés elnöke vasárnap Budapesten, az Élet menete rendezvényén.
A menetet Bácskai János, a IX. kerület fideszes polgármestere és Kiss Péter MSZP-s parlamenti képviselő indította el, akik beszédükben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták. Bácskai János azt mondta: az Élet menete az összetartozásról szól, hogy ne túlélni, hanem élni tanítsuk gyermekeinket.
Kiss Péter beszédében úgy fogalmazott: „olyan időket élünk, hogy ez az esemény, nem lehet pusztán kegyeleti jellegű, mert a náci Magyarország tradícióját és gonosz szellemiségét megidéző Jobbik-képviselők immár az ország házában jelenítik meg azt a nemzetpusztító, átkozott örökséget, amely miatt közel 600 ezer magyar zsidó, több ezer roma és más közösséghez tartozó ártatlan vére hullt”.A svéd házelnök a budai rakparton összegyűlt sok ezer ember előtt úgy fogalmazott: Raoul Wallenberg diplomata példa mások számára, nemcsak nemzeti hős, hanem erkölcsi bátorsággal és tettrekészséggel bíró, világszerte elismert humanista. Amit tett, nemcsak az általa megmentettek és a következő nemzedékek számára fontos, hanem Svédország külföldi megítélése szempontjából is – tette hozzá.
Per Westerberg hangsúlyozta: az embermentő Wallenberg példája emlékeztet bennünket erkölcsi felelősségünkre, mert “kötelességünk válaszolni a demokrácia és az emberi jogok ellen kihívást intéző erőknek, kötelességünk emberségesnek lenni”. Wallenberg tettei arra emlékeztetnek bennünket, hogy támogatnunk kell a totalitárius rendszerek demokratizálását – szólított fel.
Reuven Rivlin, az izraeli parlament elnöke videóüzenetében a világtörténelem legnagyobb népirtásának nevezve a holokausztot, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a rémtetteknek soha többé nem szabad előfordulnia, és Izrael sem engedi, hogy a soa feledésbe merüljön.
Horváth János, a parlament korelnöke arról beszélt, hogy “nem a magyar nép kívánsága, felelőssége volt a népek elhurcolása”, a szélsőséges politika több százezer nem zsidó áldozata. Emlékezni kellene azokra is, akik a háború alatt zsidó embereket bújtattak, és tiszteletükre emléktáblát kell avatni, illetve ösztöndíjat kell alapítani – hangsúlyozta.
Fotó: Kallos Bea / MTI
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek – akinek beszédét többször éljenző taps szakította meg – hangsúlyozta: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, a gyűlöletkeltéssel, és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, semmilyen népcsoport ellen. Rámutatott: Jézus főparancsként tanította azt, ami ott áll a héber Biblia lapjain is: “Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”
Megemlítette, hogy az Élet menete a Salkaházi Sára-rakpartról indult el, ahonnan Boldog Salkaházi Sára katolikus szerzetesnőt azokkal a zsidó asszonyokkal és gyerekekkel együtt lőtték a Dunába, akiket a rendházban rejtegetett. A bíboros szólt arról: az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel, mert “a Biblia szerint minden ember Isten teremtménye.”
Erdő Péter kiemelte: a gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező, független attól, hogy azt ki teszi vagy mondja, milyen célból vagy okból, az mindig elfogadhatatlan. Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük – és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is -, akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük – tette hozzá.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi – aki Erdő Péterrel együtt érkezett a színpadra – azt mondta: emlékeznünk kell a halálmenetekre “Élet menete” jeligével, és “mindarra, ami velünk történt”. Mi megmaradtunk a halálmenetekből, hogy emlékezzünk azokra, akik áldozatául estek a rettenetnek – jegyezte meg.
Emlékeztetett arra, Salkaházi Sára tanúsága annak, hogy a gyűlölet nem válogatott, és az embermentőket ugyanúgy elpusztították, mint a mi testvéreinket. Szavai szerint Isten arra tanít minket, hogy minden gyűlölködést vessünk ki a nemzet életéből. Lehetnek viták, de nem lehetnek ellenségeskedések, mert azok csak romboláshoz vezetnek.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: “ahhoz, hogy a tudatlan elmékben ne a gyűlölet és az előítélet uralkodjon, újra meg újra fel kell idéznünk a történelem sötét korszakait és megértetni gyermekeinkkel a XX. század szörnyű rémtetteit”. Fischer Iván karmester szavait idézve annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy “Európában ma nem az euro van legnagyobb veszélyben, hanem a tolerancia”.
A holokauszt 600.000 magyar áldozatának emlékére 600 fehér léggömböt, valamint négy óriás meteorológiai léggömböt eresztettek az égbe. Az óriás léggömbön a svéd, az izraeli, az EU-s és a magyar zászló volt látható.
Az eseményen részt vett több holokauszt túlélőn kívül Peter Slipper, az ausztrál parlament alsóházának elnöke, Kövér László, a köztársasági elnök feladatait ellátó házelnök, Lezsák Sándor, a parlament elnökének feladatait ellátó alelnök, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökök, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, a diplomáciai testület képviselői, valamint Feldmájer Péter a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.
A Holokauszt idei emléknapját szűk két héttel előzte meg az a parlamenti skandalum, amelynek során Baráth Zsolt jobbikos képviselő nemcsak a középkori vérvádat elevenítette fel, és a felmentő ítéletet hozó bíró megzsarolásáról beszélt, de megpendítette annak lehetőségét is, hogy Solymosi Eszter szervrablók áldozata lehetett. Szervtranszplantáció 1882-ben a Tisza mentén – és egyetlen szóvivő sem kiáltott „bulvárkacsát”.
Hivatalos részről lanyha elhatárolódás – ez volt minden. Ebben a légkörben került sor a Holokauszt emléknapját megelőző rendezvényekre. Vasárnap délután háromkor pár százan állnak csak a Terror Háza előtt. A kormányt Németh Lászlóné képviseli: jó választás, beszélnie úgyse kell. Ott van még Handó Tünde, a Országos Bírósági Hivatal elnöke és a kormányfő felesége, Lévai Anikó is.
Közhelyes beszédek, kultúrműsor. Az egyetlen őszinte mozzanat, amikor két fiatalember a holokauszt homoszexuális áldozataira emlékezve némán kinyitja szivárványszínű ernyőjét. Kötelező megemlékezés személyes érintettség híján: „csak a vak Megszokás, a süket Hivatal hozza koszorúit” (Babits Mihály: Petőfi koszorúi).
Négy órakor a Szabadság tér pesti hídfőjénél gyülekeznek az Élet menete résztvevői. Rengetegen vannak. Minden évben többen, de ez most a kivételes, a tizedik alkalom. Idén ünnepeljük Wallenberg századik születésnapját. A meneten részt vesznek az izraelita hitközségek képviselői, kormánypárti és ellenzéki képviselők, közjogi méltóságok és külföldi diplomaták. És mindenekelőtt emberek, fővárosiak és vidékiek, külföldről hazalátogatók. A vészkorszakot megélt idősek, fiatalok, kisgyerekek kocsiban és apjuk nyakában ülve. És persze a középnemzedék: akik már megéltek egyet-mást és tudják, mitől és kitől kell félni.
Az Élet menete a Szent Gellért rakparton (MTI-fotó – Kallos Bea)
Együtt baktatunk keresztül a hídon, aztán tovább, a budai rakparton. Hallgatjuk a beszédeket, amelyek minden pátosztól mentesen, személyesen szólnak hozzánk.
A vérvád parlamenti emlegetése óta először érzem úgy, hogy mégiscsak mi vagyunk többen.
Több ezren vettek részt a holokauszt magyarországi emléknapjához kapcsolódó Élet Menetén vasárnap. A rendezvényen többek között felszólalt Per Westerberg, a svéd törvényhozás elnöke is. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kijelentette, hogy “a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal”.
A holokauszt magyarországi emléknapjához kapcsolódva idén tizedszer rendezték meg a vészkorszak áldozataira emlékező Élet Menetét vasárnap. A rendezvény délután négykor kezdődött a Salkaházi Sára rakparton, ahonnan a több ezer résztvevő a Szabadság hídon át vonult át a budai oldalra, a Rudas fürdő mellett felállított színpadok elé. A részvevőknél transzparensek nem voltak, magyar, uniós, svéd és izraeli zászlók viszont igen.
Az idei útvonalat a szervezők azzal indokolták, hogy az Igaz Emberekre akartak összpontosítani, ezért a világháborús mártírokról és megmentőkről elnevezett rakpartok között vonulnak, ez évben első alkalommal átmennek Budára is. A szervezők hangsúlyozták, az Élet menetének célja, hogy megmutassa a jövő generációinak, mi az oka annak, hogy megfogadják: “soha többé!”.
A STOP riportere szerint a tömegben ott volt Kövér László, a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen betöltő házelnök, Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnökének jogköreit gyakorló alelnök, Per Westerberg, a svéd törvényhozás elnöke, Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, továbbá a Fidesz, az LMP, az MSZP, a Demokratikus Koalíció vezető politikusai, Ilan Mór, Izrael budapesti nagykövete és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke is.
Értesüléseink szerint az útvonalon szombat délután antiszemita szövegű matricák jelentek meg, amiket a rendőrség azonnal eltávolított, majd feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. Az eseményen – részben a rangos külföldi vendégek miatt – óriási volt a rendőri készültség a környéken.
Indul a menet
A menetet Bácskai János, a IX. kerület fideszes polgármestere és Kiss Péter MSZP-s parlamenti képviselő indították el, akik beszédükben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták. Bácskai János kifejtette, hogy az Élet menete az összetartozásról szól, hogy ne túlélni, hanem élni tanítsuk gyermekeinket.
Kiss Péter beszédében hangsúlyozta, “olyan időket élünk, hogy ez az esemény, nem lehet pusztán kegyeleti jellegű, mert a náci Magyarország tradícióját és gonosz szellemiségét megidéző Jobbik-képviselők immár az ország házában jelenítik meg azt a nemzetpusztító, átkozott örökséget, amely miatt közel 600 ezer magyar zsidó, több ezer roma és más közösséghez tartozó ártatlan vére hullt”.
A beszédek után a sófár jelére rendőri felvezetéssel indult el az Élet menete a Szabadság hídon keresztül a budai oldalra, ahol folytatódott a megemlékezés. Itt a rendezők üdvözölték Lezsák Sándort és Kövér Lászlót is, amit a STOP riportere szerint a tömeg hangos fütyüléssel és fújolással fogadott.
Nem volt más választása
A Rudas fürdő előtt felállított színpadon az eredeti programtól eltérően Erdő Péter bíboros is felszólalt, aki a rendezvény legünnepeltebb kijelentését tette, miszerint “a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal.
Per Westerberg, a svéd törvényhozás elnöke a mintegy tízezer magyar zsidó életét megmentő Raul Wallenberget idézve azt mondta, “nem volt más választásom”. A svéd politikus hozzátette, Wallenberget az egész világon példaképnek tekintik, amit az is bizonyít, hogy több ország is tiszteletbeli állampolgárának választotta.
Mégsem beszélt Lezsák
Korábban úgy volt, hogy az eseményen beszédet mond Lezsák Sándor, a házelnöki tisztséget jelenleg betöltő fideszes politikus is. A megemlékezés szervezői azonban szombaton arról tájékoztattak, hogy a házelnök végül lemondott tervéről.
Több internetes fórumon egyébként heves tiltakozást váltott ki Lezsák Sándor részvétele, a szervezők pedig felháborodott telefonokat is kaptak az ügyben. Emiatt tartani lehetett attól, hogy sokan lesznek olyanok, akik a rendezvényen is hangot adnak nemtetszésüknek. Valószínű, hogy a házelnök mérlegelte a körülményeket, ezért lépett vissza.
A jobboldali politikus korábban azt mondta, példaképként tekint arra a Prohászka Ottokár katolikus püspökre, aki a Páva utcai holokauszt emlékközpont kiállításán – teljes mértékig megalapozottan – a “konzervatív antiszemita ideológia egyik vezéralakjaként” jelenik meg.
Az Élet Menete szervezői egyébiránt nem kifejezetten Lezsák Sándort kérték fel arra, hogy mondjon beszédet a rendezvényen. Az Amerikai Népszava információi szerint ugyanis Lezsák Sándor csak azért beszélt volna a rendezvényen, mert azon jelen volt a svéd és az ausztrál parlament elnöke, így illendőségből a magyar parlament elnökének is ott kell lennie.
Csurka régi barátja
Lezsákot egyébként egykori barátja, Csurka István antiszemita kirohanásai sem aggasztották. Idén februárban, az író temetésén közvetett módon még azt is tagadta, hogy Csurka egyáltalán antiszemita lett volna. Lezsák szerint Csurka az “új magyar önépítés jegyében élt”, ezért “sütöttek rá gyalázatos bélyegeket”.
A napokban az egyik jobbikos képviselő a parlamentben felemlegette a tiszaeszlári vérvádat, aminek kapcsán a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) tiltakozó levelet küldött a házelnöknek. Lezsák Sándor a házbizottság ülésén azt mondta, hogy már a miniszterelnök és mások is állást foglaltak, továbbá ügyészségi vizsgálat is indult.
Szomorúan jellemző a mai magyar közállapotokra, hogy a magyar parlament elnökének – még ha átmeneti egy elnök is – Lezsák Sándornak vissza kellett lépnie attól, hogy a holokauszt áldozataira emlékező Élet Menetén beszéljen. Lezsákot – amint arra a Népszabadságban Czene Gábor kollegám, és itt Andrassew Iván barátom felhívta a figyelmet – eddig nagyon finoman szólva sem zavarta egy sor antiszemita megnyilvánulás, egy sor antiszemita.
Nem állítom, hogy Lezsák maga is rasszista lenne, de hogy politikai szövetséget hajlandó kötni potenciális gyilkosokkal az egészen biztos. Lezsák valószínűleg a világ boldogabbik felén már régen elvesztette volna minden közmegbízatását, maximum kicsiny, megvetett csoportocskákban mondhatná a maga szörnyűségeit és nem a parlamenti elnöki tiszt tekintélyét felhasználva asszisztálhatna a rasszizmus terjedéséhez.
Lezsáknak nem csak az Élet Menetén való részvételtől kellene visszavonulnia, hanem a közélettől is, ha ezt nem teszi, megbízóinak kell leváltani őt, mert vállalhatatlan.
Ugyanakkor Erdő Péter prímás részvétele a megemlékezésen nagyon jó jel. Tudjuk, a katolikus egyháznak, különösen a magyarnak, van mit jóvátennie. Az antiszemitizmus egyes katolikus körökben még ma is virulens. Erdő jelentős gesztusa fontos állomás afelé, hogy Magyarországon a rasszizmus elítélendő, megvetendő nézet legyen.
Erdő Péter felszólalása 2012. április 15-én, az Élet menete alkalmával
A holokauszt magyarországi áldozataira emlékező rendezvényen felszólalt Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke. Beszéde az alábbiakban olvasható.
Kedves Barátaim!
Lelkiismereti kötelességemnek érzem, hogy elmondjak itt most három gondolatot.
Az első: A kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal! Nem fér össze a gyűlöletkeltéssel és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, semmilyen népcsoport ellen. Mesterünk, a Názáreti Jézus főparancsként tanította azt, ami ott áll már a héber Biblia lapjain is: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” Ez pedig minket, keresztényeket minden ember szeretetére kötelez.
Ez a menet ma a Salkaházi Sára-rakpartról indult el. Arról a helyről, ahol a katolikus szerzetesnőt, Boldog Salkaházi Sárát azokkal a zsidó asszonyokkal és gyerekekkel együtt lőtték a Dunába, akiket a rendházban rejtegetett. Példája ma is kötelez minket.
A második: Az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel! A Biblia szerint minden ember Isten teremtménye. Mindnyájan egymás testvérei vagyunk.
A harmadik: Van remény, ha mindnyájan összefogunk, és akarjuk! A gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező. Mindegy, hogy ki teszi vagy mondja ezt, és mindegy, hogy miért, milyen okból vagy milyen célból – mindig elfogadhatatlan. Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük – és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is – , akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük.
.jpg "Gordon Bence (1)")
.jpg "Gordon Bence (11)")
.jpg "Gordon Bence (12)")
.jpg "Gordon Bence (13)")
.jpg "Gordon Bence (14)")
.jpg "Gordon Bence (15)")
.jpg "Gordon Bence (16)")
.jpg "Gordon Bence (17)")
.jpg "Gordon Bence (18)")
.jpg "Gordon Bence (19)")
.jpg "Gordon Bence (20)")
.jpg "Gordon Bence (21)")
.jpg "Gordon Bence (22)")
.jpg "Gordon Bence (23)")
.jpg "Gordon Bence (24)")
.jpg "Gordon Bence (25)")
.jpg "Gordon Bence (26)")
.jpg "Gordon Bence (27)")
.jpg "Gordon Bence (28)")
.jpg "Gordon Bence (29)")
.jpg "Gordon Bence (30)")
.jpg "Gordon Bence (31)")
.jpg "Gordon Bence (32)")
.jpg "Gordon Bence (33)")
.jpg "Gordon Bence (34)")
