Kedves Barátaink!

Az Európai béke napján, az Élet Menete alapítvány alapkőletétele, működésünk 10. évfordulója alkalmával Budapest V. kerületében.

Élet Menete szobrának alapkőletétele

Képek:

1234►

ROGÁN: MAGYARORSZÁG MINDANNYIUNK KÖZÖS OTTHONA

Magyarország mindannyiunk közös otthona, az volt, az ma is, és az a cél, hogy az maradjon a jövőben is – mondta Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere az Élet Menete Alapítvány szobrának alapkő-letételi ünnepségén Budapesten pénteken.

Úgy fogalmazott, hogy a műalkotás, amelynek alapkövét a Tüköry és az Arany János utca sarkán lerakják, az élet erejének állít emléket. Azt szimbolizálja majd, hogy “legyen bármilyen haragos és pusztító a tűzvész, amikor elmúlik, utána mindig az élet győzedelmeskedik”. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az építésből mindig az élet ereje fakad. Rogán Antal emlékeztetett arra, hogy az 1867-es kiegyezés után a belvárosban épült fel a XIX. század új Budapestjének közigazgatási, szellemi és gazdasági központja, erre pedig épületek sokasága utal, a Parlamenttől a Szabadság tér épületein keresztül a minisztériumokon át a kevéssel korábban megépült Magyar Tudományos Akadémia épületéig. Mint közölte, a békés építkezés kora volt az Osztrák-Magyar Monarchia kora, az építésben “zsidó honfitársaink százezrei vettek részt”, azonban “a tiszaeszlári vérvád képében a gonosz akkor is kísértett”. A nemzet legjava felsorakozott Eötvös Károly író, ügyvéd mögött, és együtt mondtak nemet a gonoszra és annak minden mesterkedésére, amit helyesen tettek – mutatott rá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna partján is áll egy emlékmű, amely azon zsidó  emberek tízezreinek állít emléket, akiket először magyarságuktól, majd méltóságuktól, azt követően szabadságuktól, anyagi javaiktól, végül az életüktől is megfosztottak, “mert minidig ez a sorrend”, amit “ezért kell megállítani az elején”. Hangsúlyozta: tanúságot kell tenni amellett, hogy Magyarország minden itt élő magyarnak közös otthona. Csak akkor jöhet el a békés építkezés kora, ha ezt mindenki így gondolja – jegyezte meg.

Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija szólt arról, hogy az Élet Menete Alapítvány tanul abból, ami az országban történik, hogy a jövőben elveihez még inkább ragaszkodva teljesítse küldetését, az igazság tanítását. Azt mondta, Magyarországon nem jól tudják, és nem jól tanítják, hogy mi is volt a holokauszt, félinformációkból, hamis információkból vonnak le messzemenő, hamis és sokszor szándékosan hazug és rosszindulatú következtetéseket. Kiemelte, az alapítvány “őrzi, ami történt”, a vészkorszak szörnyűségeit a visszaemlékezők elmondása alapján. Ők vállalták, tesznek azért, hogy “ebben az országban eltűnjenek a (…) hamis, hazug ideológiák, és hogy háttérbe szoruljon a tudatlanságból és rosszindulatból fakadó gyűlölség”.  Az emlékmű nem a vészkorszakot idézi majd, hanem azt az életet, amely újrasarjadt a vészkorszak utáni romokból, illetve “amit élni szeretnénk”, a nyugalmas, békés, emberhez méltó életet – tette hozzá.

A rendezvény végén az emlékmű alapkövét Rogán Antal, Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, Székhelyi József színművész, az alapítvány egyik alapítója, Kolos Klára, a Scheiber Sándor Gimnázium tanulója és Forgács János holokauszttúlélő rakta le. Az eseményen jelen volt mások mellett Kiss Péter, Lendvai Ildikó és Horváth Csaba szocialista politikus, Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének képviseletében Várnai Péter címzetes prépost, esperes-plébános, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója és Hegedűs D. Géza színművész, az Élet Menete Alapítvány felügyelőbizottságának tagja. A rendezvényen Balázsovits Lajos színművész, az Élet Menete Alapítvány felügyelőbizottságának tagja verset mondott, Fekete László kántor pedig a 130. zsoltárt recitálta. Az ünnepség elején öten tiltakozó táblát emeltek a magasba, őket a rendőrség igazoltatta, majd a rendezvény közben távoztak.

Az eseményt követő sajtótájékoztatón Rogán Antal arról beszélt, hogy olyan “szerethető szobrot” szeretnének. Kitért arra is: figyelnek arra, hogy a szobor felállításának helyszíne alatt pincerendszer van, amelynek födémszerkezetét figyelembe kell venni.

Gordon Gábor a média képviselőinek elmondta, októberben szeretnék felavatni az emlékművet, amelyre majdnem az egész pénzösszeg rendelkezésükre áll. Kelemen Zénó szobrászművész közölte: a 8 méter hosszú és 4.5 méter széles emlékmű betontéglatest lesz, melynek egyik fele a holokausztot, másik, ívelt és légiesebb fele az Élet Menete Alapítványt jeleníti meg. A szobor egyik, holokausztot ábrázoló felében számok is lesznek láthatók egytől kilencig, azokat a tetoválásokat szimbolizálják, amelyekkel a haláltáborok lakóit megjelölték. Kérdésre Zoltai Gusztáv elmondta: az eredetileg a Goldmark terembe tervezett vasárnap esti programjukat átteszik a Dohány utcai zsinagógába a nagy érdeklődés miatt, ugyanis több ezren jelezték, hogy szeretnének rajta részt venni. A Székhelyi József melletti rokonszenv-nyilvánítást nyomon lehet majd követni a zsinagóga előtti óriáskivetítőkön is. Az eseményen Székhelyi Józsefen kívül fellép Gerendás Péter előadóművész is – tette hozzá.
Forrás: MHO/MTI/Fidesz.hu

Rogán tette le az Élet Menete szobrának alapkövét

Magyarország mindannyiunk közös otthona, az volt, az ma is, és az a cél, hogy az maradjon a jövőben is – mondta Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere az Élet Menete Alapítvány szobrának alapkő-letételi ünnepségén pénteken Budapesten.

Úgy fogalmazott, hogy a műalkotás, amelynek alapkövét a Tüköry és az Arany János utca sarkán lerakják, az élet erejének állít emléket. Azt szimbolizálja majd, hogy “legyen bármilyen haragos és pusztító a tűzvész, amikor elmúlik, utána mindig az élet győzedelmeskedik”. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az építésből mindig az élet ereje fakad.

Rogán Antal emlékeztetett arra, hogy az 1867-es kiegyezés után a belvárosban épült fel a XIX. század új Budapestjének közigazgatási, szellemi és gazdasági központja, erre pedig épületek sokasága utal, a Parlamenttől a Szabadság tér épületein keresztül a minisztériumokon át a kevéssel korábban megépült Magyar Tudományos Akadémia épületéig.

Mint közölte, a békés építkezés kora volt az Osztrák-Magyar Monarchia kora, az építésben “zsidó honfitársaink százezrei vettek részt”, azonban “a tiszaeszlári vérvád képében a gonosz akkor is kísértett”. A nemzet legjava felsorakozott Eötvös Károly író, ügyvéd mögött, és együtt mondtak nemet a gonoszra és annak minden mesterkedésére, amit helyesen tettek – mutatott rá.

Rogán Antal az Élet Menete alapítvány szobrának alapkőletételén  Fotó: MTI / Kallos Bea

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna partján is áll egy emlékmű, amely azon zsidó  emberek tízezreinek állít emléket, akiket először magyarságuktól, majd méltóságuktól, azt követően szabadságuktól, anyagi javaiktól, végül az életüktől is megfosztottak, “mert minidig ez a sorrend”, amit “ezért kell megállítani az elején”. Hangsúlyozta: tanúságot kell tenni amellett, hogy Magyarország minden itt élő magyarnak közös otthona. Csak akkor jöhet el a békés építkezés kora, ha ezt mindenki így gondolja – jegyezte meg.

Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija szólt arról, hogy az Élet Menete Alapítvány tanul abból, ami az országban történik, hogy a jövőben elveihez még inkább ragaszkodva teljesítse küldetését, az igazság tanítását. Azt mondta, Magyarországon nem jól tudják, és nem jól tanítják, hogy mi is volt a holokauszt, félinformációkból, hamis információkból vonnak le messzemenő, hamis és sokszor szándékosan hazug és rosszindulatú következtetéseket. Kiemelte, az alapítvány “őrzi, ami történt”, a vészkorszak szörnyűségeit a visszaemlékezők elmondása alapján. Ők vállalták, tesznek azért, hogy “ebben az országban eltűnjenek a (…) hamis, hazug ideológiák, és hogy háttérbe szoruljon a tudatlanságból és rosszindulatból fakadó gyűlölség”.

Az emlékmű nem a vészkorszakot idézi majd, hanem azt az életet, amely újrasarjadt a vészkorszak utáni romokból, illetve “amit élni szeretnénk”, a nyugalmas, békés, emberhez méltó életet – tette hozzá. A rendezvény végén az emlékmű alapkövét Rogán Antal, Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, Székhelyi József színművész, az alapítvány egyik alapítója, Kolos Klára, a Scheiber Sándor Gimnázium tanulója és Forgács János holokauszttúlélő rakta le.

Az eseményen jelen volt mások mellett Kiss Péter, Lendvai Ildikó és Horváth Csaba szocialista politikus, Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének képviseletében Várnai Péter címzetes prépost, esperes-plébános, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója és Hegedűs D. Géza színművész, az Élet Menete Alapítvány felügyelőbizottságának tagja.

A rendezvényen Balázsovits Lajos színművész, az Élet Menete Alapítvány felügyelőbizottságának tagja verset mondott, Fekete László kántor pedig a 130. zsoltárt recitálta. Az ünnepség elején öten tiltakozó táblát emeltek a magasba, őket a rendőrség igazoltatta, majd a rendezvény közben távoztak. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Rogán Antal arról beszélt, hogy olyan “szerethető szobrot” szeretnének. Kitért arra is: figyelnek arra, hogy a szobor felállításának helyszíne alatt pincerendszer van, amelynek födémszerkezetét figyelembe kell venni.

Gordon Gábor a média képviselőinek elmondta, októberben szeretnék felavatni az emlékművet, amelyre majdnem az egész pénzösszeg rendelkezésükre áll. Kelemen Zénó szobrászművész közölte: a 8 méter hosszú és 4,5 méter széles emlékmű betontéglatest lesz, melynek egyik fele a holokausztot, másik, ívelt és légiesebb fele az Élet Menete Alapítványt jeleníti meg. A szobor egyik, holokausztot ábrázoló felében számok is lesznek láthatók egytől kilencig, azokat a tetoválásokat szimbolizálják, amelyekkel a haláltáborok lakóit megjelölték.

Kérdésre Zoltai Gusztáv elmondta: az eredetileg a Goldmark terembe tervezett vasárnap esti programjukat átteszik a Dohány utcai zsinagógába a nagy érdeklődés miatt, ugyanis több ezren jelezték, hogy szeretnének rajta részt venni. A Székhelyi József melletti rokonszenv-nyilvánítást nyomon lehet majd követni a zsinagóga előtti óriáskivetítőkön is. Az eseményen Székhelyi Józsefen kívül fellép Gerendás Péter előadóművész is – tette hozzá.

Forrás: hvg.hu

Rogán: Magyarország mindannyiunk közös otthona

Az V. kerület polgármestere az Élet Menete Alapítvány szobrának alapkő-letételi ünnepségén beszélt.

Magyarország mindannyiunk közös otthona, az volt, az ma is, és az a cél, hogy az maradjon a jövőben is – mondta Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere az Élet Menete Alapítvány szobrának alapkő-letételi ünnepségén pénteken Budapesten.

Úgy fogalmazott, hogy a műalkotás, amelynek alapkövét a Tüköry és az Arany János utca sarkán lerakják, az élet erejének állít emléket. Azt szimbolizálja majd, hogy “legyen bármilyen haragos és pusztító a tűzvész, amikor elmúlik, utána mindig az élet győzedelmeskedik”. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az építésből mindig az élet ereje fakad.

Képgaléria

Rogán Antal emlékeztetett arra, hogy az 1867-es kiegyezés után a belvárosban épült fel a XIX. század új Budapestjének közigazgatási, szellemi és gazdasági központja, erre pedig épületek sokasága utal, a Parlamenttől a Szabadság tér épületein keresztül a minisztériumokon át a kevéssel korábban megépült Magyar Tudományos Akadémia épületéig.

Mint közölte, a békés építkezés kora volt az Osztrák-Magyar Monarchia kora, az építésben “zsidó honfitársaink százezrei vettek részt”, azonban “a tiszaeszlári vérvád képében a gonosz akkor is kísértett”. A nemzet legjava felsorakozott Eötvös Károly író, ügyvéd mögött, és együtt mondtak nemet a gonoszra és annak minden mesterkedésére, amit helyesen tettek – mutatott rá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna partján is áll egy emlékmű, amely azon zsidó emberek tízezreinek állít emléket, akiket először magyarságuktól, majd méltóságuktól, azt követően szabadságuktól, anyagi javaiktól, végül az életüktől is megfosztottak, “mert minidig ez a sorrend”, amit “ezért kell megállítani az elején”.

Képgaléria

Hangsúlyozta: tanúságot kell tenni amellett, hogy Magyarország minden itt élő magyarnak közös otthona. Csak akkor jöhet el a békés építkezés kora, ha ezt mindenki így gondolja – jegyezte meg.

Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija szólt arról, hogy az Élet Menete Alapítvány tanul abból, ami az országban történik, hogy a jövőben elveihez még inkább ragaszkodva teljesítse küldetését, az igazság tanítását. Azt mondta, Magyarországon nem jól tudják, és nem jól tanítják, hogy mi is volt a holokauszt, félinformációkból, hamis információkból vonnak le messzemenő, hamis és sokszor szándékosan hazug és rosszindulatú következtetéseket.

Kiemelte, az alapítvány “őrzi, ami történt”, a vészkorszak szörnyűségeit a visszaemlékezők elmondása alapján. Ők vállalták, tesznek azért, hogy “ebben az országban eltűnjenek a (…) hamis, hazug ideológiák, és hogy háttérbe szoruljon a tudatlanságból és rosszindulatból fakadó gyűlölség”.

Az emlékmű nem a vészkorszakot idézi majd, hanem azt az életet, amely újrasarjadt a vészkorszak utáni romokból, illetve “amit élni szeretnénk”, a nyugalmas, békés, emberhez méltó életet – tette hozzá.

A rendezvény végén az emlékmű alapkövét Rogán Antal, Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, Székhelyi József színművész, az alapítvány egyik alapítója, Kolos Klára, a Scheiber Sándor Gimnázium tanulója és Forgács János holokauszttúlélő rakta le.

Az eseményen jelen volt mások mellett Kiss Péter, Lendvai Ildikó és Horváth Csaba szocialista politikus, Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének képviseletében Várnai Péter címzetes prépost, esperes-plébános, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója és Hegedűs D. Géza színművész, az Élet Menete Alapítvány felügyelőbizottságának tagja.

A rendezvényen Balázsovits Lajos színművész, az Élet Menete Alapítvány felügyelőbizottságának tagja verset mondott, Fekete László kántor pedig a 130. zsoltárt recitálta.

Az ünnepség elején öten tiltakozó táblát emeltek a magasba, őket a rendőrség igazoltatta, majd a rendezvény közben távoztak.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón Rogán Antal arról beszélt, hogy olyan “szerethető szobrot” szeretnének. Kitért arra is: figyelnek arra, hogy a szobor felállításának helyszíne alatt pincerendszer van, amelynek födémszerkezetét figyelembe kell venni.

Gordon Gábor a média képviselőinek elmondta, októberben szeretnék felavatni az emlékművet, amelyre majdnem az egész pénzösszeg rendelkezésükre áll.

Kelemen Zénó szobrászművész közölte: a 8 méter hosszú és 4.5 méter széles emlékmű betontéglatest lesz, melynek egyik fele a holokausztot, másik, ívelt és légiesebb fele az Élet Menete Alapítványt jeleníti meg. A szobor egyik, holokausztot ábrázoló felében számok is lesznek láthatók egytől kilencig, azokat a tetoválásokat szimbolizálják, amelyekkel a haláltáborok lakóit megjelölték.

Kérdésre Zoltai Gusztáv elmondta: az eredetileg a Goldmark terembe tervezett vasárnap esti programjukat átteszik a Dohány utcai zsinagógába a nagy érdeklődés miatt, ugyanis több ezren jelezték, hogy szeretnének rajta részt venni. A Székhelyi József melletti rokonszenv-nyilvánítást nyomon lehet majd követni a zsinagóga előtti óriáskivetítőkön is. Az eseményen Székhelyi Józsefen kívül fellép Gerendás Péter előadóművész is – tette hozzá.

Forrás: hirado.hu

Rogán Antal: Magyarország mindannyiunk közös otthona

Magyarország mindannyiunk közös otthona, az volt, az ma is, és az a cél, hogy az maradjon a jövőben is – mondta Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere az Élet Menete Alapítvány szobrának alapkő-letételi ünnepségén pénteken Budapesten.

Úgy fogalmazott, hogy a műalkotás, amelynek alapkövét a Tüköry és az Arany János utca sarkán lerakják, az élet erejének állít emléket. Azt szimbolizálja majd, hogy “legyen bármilyen haragos és pusztító a tűzvész, amikor elmúlik, utána mindig az élet győzedelmeskedik”. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az építésből mindig az élet ereje fakad.

Rogán Antal emlékeztetett arra, hogy az 1867-es kiegyezés után a belvárosban épült fel a XIX. század új Budapestjének közigazgatási, szellemi és gazdasági központja, erre pedig épületek sokasága utal, a Parlamenttől a Szabadság tér épületein keresztül a minisztériumokon át a kevéssel korábban megépült Magyar Tudományos Akadémia épületéig.

Mint közölte, a békés építkezés kora volt az Osztrák-Magyar Monarchia kora, az építésben “zsidó honfitársaink százezrei vettek részt”, azonban “a tiszaeszlári vérvád képében a gonosz akkor is kísértett”. A nemzet legjava felsorakozott Eötvös Károly író, ügyvéd mögött, és együtt mondtak nemet a gonoszra és annak minden mesterkedésére, amit helyesen tettek – mutatott rá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna partján is áll egy emlékmű, amely azon zsidó emberek tízezreinek állít emléket, akiket először magyarságuktól, majd méltóságuktól, azt követően szabadságuktól, anyagi javaiktól, végül az életüktől is megfosztottak, “mert minidig ez a sorrend”, amit “ezért kell megállítani az elején”.

Hangsúlyozta: tanúságot kell tenni amellett, hogy Magyarország minden itt élő magyarnak közös otthona. Csak akkor jöhet el a békés építkezés kora, ha ezt mindenki így gondolja – jegyezte meg.

Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija szólt arról, hogy az Élet Menete Alapítvány tanul abból, ami az országban történik, hogy a jövőben elveihez még inkább ragaszkodva teljesítse küldetését, az igazság tanítását. Azt mondta, Magyarországon nem jól tudják, és nem jól tanítják, hogy mi is volt a holokauszt, félinformációkból, hamis információkból vonnak le messzemenő, hamis és sokszor szándékosan hazug és rosszindulatú következtetéseket.

Kiemelte, az alapítvány “őrzi, ami történt”, a vészkorszak szörnyűségeit a visszaemlékezők elmondása alapján. Ők vállalták, tesznek azért, hogy “ebben az országban eltűnjenek a (…) hamis, hazug ideológiák, és hogy háttérbe szoruljon a tudatlanságból és rosszindulatból fakadó gyűlölség”.

Az emlékmű nem a vészkorszakot idézi majd, hanem azt az életet, amely újrasarjadt a vészkorszak utáni romokból, illetve “amit élni szeretnénk”, a nyugalmas, békés, emberhez méltó életet – tette hozzá.

A rendezvény végén az emlékmű alapkövét Rogán Antal, Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, Székhelyi József színművész, az alapítvány egyik alapítója, Kolos Klára, a Scheiber Sándor Gimnázium tanulója és Forgács János holokauszttúlélő rakta le.

Az eseményen jelen volt mások mellett Kiss Péter, Lendvai Ildikó és Horváth Csaba szocialista politikus, Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének képviseletében Várnai Péter címzetes prépost, esperes-plébános, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója és Hegedűs D. Géza színművész, az Élet Menete Alapítvány felügyelőbizottságának tagja.

A rendezvényen Balázsovits Lajos színművész, az Élet Menete Alapítvány felügyelőbizottságának tagja verset mondott, Fekete László kántor pedig a 130. zsoltárt recitálta.

Az ünnepség elején öten tiltakozó táblát emeltek a magasba, őket a rendőrség igazoltatta, majd a rendezvény közben távoztak.

Az eseményt követő sajtótájékoztatón Rogán Antal arról beszélt, hogy olyan “szerethető szobrot” szeretnének. Kitért arra is: figyelnek arra, hogy a szobor felállításának helyszíne alatt pincerendszer van, amelynek födémszerkezetét figyelembe kell venni.

Gordon Gábor a média képviselőinek elmondta, októberben szeretnék felavatni az emlékművet, amelyre majdnem az egész pénzösszeg rendelkezésükre áll.

Kelemen Zénó szobrászművész közölte: a 8 méter hosszú és 4.5 méter széles emlékmű betontéglatest lesz, melynek egyik fele a holokausztot, másik, ívelt és légiesebb fele az Élet Menete Alapítványt jeleníti meg. A szobor egyik, holokausztot ábrázoló felében számok is lesznek láthatók egytől kilencig, azokat a tetoválásokat szimbolizálják, amelyekkel a haláltáborok lakóit megjelölték.

Kérdésre Zoltai Gusztáv elmondta: az eredetileg a Goldmark terembe tervezett vasárnap esti programjukat átteszik a Dohány utcai zsinagógába a nagy érdeklődés miatt, ugyanis több ezren jelezték, hogy szeretnének rajta részt venni. A Székhelyi József melletti rokonszenv-nyilvánítást nyomon lehet majd követni a zsinagóga előtti óriáskivetítőkön is. Az eseményen Székhelyi Józsefen kívül fellép Gerendás Péter előadóművész is – tette hozzá.

Forrás: nepszava.hu

Magyarország mindannyiunk közös otthona

Úgy fogalmazott, hogy a műalkotás, amelynek alapkövét a Tüköry és az Arany János utca sarkán lerakják, az élet erejének állít emléket. Azt szimbolizálja majd, hogy “legyen bármilyen haragos és pusztító a tűzvész, amikor elmúlik, utána mindig az élet győzedelmeskedik”. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az építésből mindig az élet ereje fakad.

Rogán felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna partján is áll egy emlékmű, amely azon zsidó  emberek tízezreinek állít emléket, akiket először magyarságuktól, majd méltóságuktól, azt követően szabadságuktól, anyagi javaiktól, végül az életüktől is megfosztottak, “mert mindig ez a sorrend”, amit “ezért kell megállítani az elején”. Hangsúlyozta: tanúságot kell tenni amellett, hogy Magyarország minden itt élő magyarnak közös otthona. Csak akkor jöhet el a békés építkezés kora, ha ezt mindenki így gondolja – jegyezte meg.

Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija szólt arról, hogy az Élet Menete Alapítvány tanul abból, ami az országban történik, hogy a jövőben elveihez még inkább ragaszkodva teljesítse küldetését, az igazság tanítását. Azt mondta, Magyarországon nem jól tudják, és nem jól tanítják, hogy mi is volt a holokauszt, félinformációkból, hamis információkból vonnak le messzemenő, hamis és sokszor szándékosan hazug és rosszindulatú következtetéseket.

Az emlékmű nem a vészkorszakot idézi majd, hanem azt az életet, amely újrasarjadt a vészkorszak utáni romokból, illetve “amit élni szeretnénk”, a nyugalmas, békés, emberhez méltó életet – tette hozzá.

A rendezvény végén az emlékmű alapkövét Rogán Antal, Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, Székhelyi József színművész, az alapítvány egyik alapítója, Kolos Klára, a Scheiber Sándor Gimnázium tanulója és Forgács János holokauszttúlélő rakta le.

Az ünnepség elején öten tiltakozó táblát emeltek a magasba, őket a rendőrség igazoltatta, majd a rendezvény közben távoztak.

Forrás: origo.hu

Gordon Bence képei:

1234...141516►

Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet beszéde a magyar barakknál

Köszönöm, Gordon Gábor, Rétvári államtitkár úr, Zoltai úr, Dr. Feldmajer, Mor nagykövet. Megtiszteltetve és alázattal mondok beszédet e megemlékezésen, melyet az Élet Menete szervezett a holokauszt magyar áldozatainak tiszteletére.

Arra a hatmillió zsidóra és több millió más áldozatra emlékezünk ma, akik a nácik keze által pusztultak el. Ahogyan Obama elnök és Clinton külügyminiszter mondta a Nemzetközi Holokauszt Emléknapon, ma újra kifejezzük elkötelezettségünket az iránt, hogy „életben tartjuk az emléküket, de nem csak gondolatainkban, hanem tetteinkben is.” Ezért olyan fontos, hogy Ti, fiatalok is itt vagytok ma velünk.

Fejet hajtunk a holokauszt túlélőinek ereje és újrakezdő képessége előtt, és ígérjük, hogy összefogunk az antiszemitizmus és gyűlölet minden formája ellen. Az Egyesült Államok népének nevében, a magyarokkal, lengyelekkel, izraeliekkel és a világ minden táján élő többi barátunkkal együtt kötelezzük el magunkat újra e súlyos szavak mellett: „Sohasem felejtünk! Soha többé nem történhet meg újra!”

Nagyon köszönöm.

Forrás: Az Egyesült Államok Nagykövetsége Budapest

Élet Menete emlékprogram Auschwitz-Birkenauban

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közlése szerint a nemzetközi zarándoklaton részt vesz Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára, aki beszédet mond az egykori koncentrációs tábor 18-as számú magyar barakkjánál.

A nemzetközi Élet menete emlékprogramra ezekben a napokban a világ 53 országából érkeznek zarándokok – mondta Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke szerdán az MTI-nek. A zarándokcsoportok Auschwitzból átgyalogolnak a birkenaui táborba, ahol közös megemlékezésen vesznek részt.

A 18-as számú magyar barakknál Rétvári Bencén kívül emlékbeszédet mond Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete, Eleni Tsakopoulos Kounalakisz, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete; Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója, Verő Tamás rabbi és Forgács János holokauszt-túlélő.

Gordon Gábor úgy fogalmazott, “azért utazik most mindenki Auschwitzba, hogy emlékeztesse a világot arra, ami ott történt a második világháború alatt, és felhívja a figyelmet arra, hogy ennek soha többé nem szabad megismétlődnie”.

Mint mondta, a múlt vasárnapi budapesti megemlékezés után “igazán erős lélekkel” vágnak neki ennek “a történelmi utazásnak”, hogy 52 ország mellett immár tizedik alkalommal képviseljék Magyarországot.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.

Az Élet Menete Alapítvány múlt vasárnap tizedik alkalommal rendezte meg Budapesten az Élet menetét. Az áldozatok emléknapja alkalmából a Terror Háza Múzeum szabadtéri koncertet és megemlékezést rendezett. A holokauszt 600 ezer magyar áldozatának emlékére hatszáz fehér léggömböt, valamint négy óriási meteorológiai léggömböt engedtek fel Magyarország, Izrael, Svédország és az Európai Unió zászlóival.

Forrás: IZRAEL ÁLLAM NAGYKÖVETSÉGE, BUDAPEST

Rétvári Auschwitzban: a kormány motorja kíván lenni a totalitárius eszmék elutasításának

Az egykori koncentrációs tábor 18. számú magyar barakkjánál elmondott beszédében az államtitkár kijelentette, hogy “a magyar kormány motorja kíván lenni mindenfajta totalitárius eszme és embertelen rendszer elutasításának”.

Kiemelte, hogy a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kötődő megemlékezés, az Élet menete résztvevői jelenlétükkel utasítanak el minden olyan kirekesztő mondatot, amely a náci eszmékhez hasonló nézetnek az alapját képezhetné, és a koncentrált gyűlölet, az embertelenség helyszínén bizonyítják: az élet ereje diadalmaskodik a zsarnokságon.

Az emlékezés szempontjából fontosnak nevezte a sok fiatal megjelenését, akik valószínűleg az utolsó olyan generáció tagjai, akik még találkozhatnak a szemtanúkkal, a túlélőkkel.

Az egykori Auschwitz-Birkenauban 21. alkalommal megrendezett Élet menete emlékprogramban több mint 30 ország közel 11 ezer képviselője vett részt, köztük második világháborús kanadai és amerikai veteránok is. Eljött Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete, Eleni Tsakopoulos Kounalakisz, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója, Verő Tamás rabbi és Forgács János holokauszt-túlélő is. A magyar Élet Menete Alapítvány százötven, nagyrészt fiatal emlékezővel vett részt a megemlékezésen.

A nemzetközi zarándokcsoportok a volt auschwitzi táborból (Auschwitz I.) átgyalogoltak az egykori birkenaui (brzezinkai) táborba, ahol közös megemlékezésen vettek részt. Az Élet menete megemlékezést 24 éve szervezik. Az első menetben másfél ezren vettek részt.

Becslések szerint 1,1 millió ember, túlnyomó többségükben különböző országokból deportált zsidók pusztultak el 1940 és 1945 között a náci Németország által létrehozott legnagyobb haláltáborban. A magyar áldozatok száma több százezerre tehető, őket 1944. május 15. és 1944. július 9. között deportálták Magyarországról. Auschwitzban ölték meg a lengyel politikai és szellemi elit 85 ezer, nem zsidó képviselőjét, 20 ezer romát, 15 ezer szovjet hadifoglyot és 12 ezer, különböző országokból származó nem zsidó foglyot is.

Forrás: atv.hu

Nagyon sajnáljuk, a létszám betelt!

Tisztelt Barátaink!

LENGYELORSZÁG 2012. FELHÍVÁS!

Szeretnénk tájékoztatni önöket arról, hogy a nemzetközi Élet Menete szervezet, a túlélőket és a felszabadítóikat különleges tiszteletben részesíti 2012-ben.

Az Élet Menete 25. évfordulóján rendkívüli módon szeretnénk elismerni a második világháború veteránjait, akik életüket kockáztatva harcoltak a szabadságért annak érdekében, hogy meghiúsítsák a zsarnok náci terveket a háború alatt.

2012-ben második világháborús veteránok is részt fognak venni a Lengyelországban Auschwitz és Birkenau közötti sétán, az Élet Menetén, beleértve olyanokat is, akik a haláltáborok felszabadítói voltak. Ezek a bátor hősök a holokauszt túlélőivel együtt lesznek a 2012 évi lengyelországi megemlékezés középpontjában.

Kérjük, ha ismer a környezetében élő második világháborús veteránt, hívja el őt erre a történelmi jelentőségű eseményre, vegye fel a kapcsolatot az Alapítvánnyal!

Tisztelettel,

Gordon Gábor
Az Élet Menete Alapítvány
elnök

Budapest – Auschwitz – Birkenau – Budapest

Az Élet Menete napja – 2012. április 19.  Jom Hasoa napja

Utazás: április 17- 20-ig, autóbuszokkal.

Program (tervezet)

Április 17. kedd

• 22.00 Találkozó, regisztráció a Dohány utcai zsinagóga előtti téren!

• 22. 45 Beszállás az autóbuszokba és indulás

FIGYELEM!

Az út során, csak 2 helyen tudunk tartani egészségügyi pihenőt, kérjük megértésüket.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szeretnénk pár szóban részletesebben tájékoztatni Önöket a programról.

Az Élet Menete emlékprogramra ezekben a napokban a világ 53 országából érkeznek zarándokok. Fiatalok, idősek, zsidók, katolikusok, reformátusok, evangélikusok, romák, krisna tudatú barátaink, melegek, színes bőrűek a világ legkülönbözőbb emberei.

Nagyon fontos, hogy azért utazik most mindenki Auschwitzba, hogy emlékeztesse a világot arra, ami ott történt a második világháború alatt és felhívja a figyelmet arra, hogy ennek soha többé nem szabad megismétlődnie! Nagyon nehéz feladat ilyen sok országból érkező zarándokot összefogni. A nemzetközi vezetőink és önkéntes szervezőink feladata a szállást, az ellátást a belföldi utaztatásokat, a biztonságot, az orvosi felügyeletet, a lengyel hatósági engedélyeket, valamint egy méltó megemlékezést meghívott politikusokkal, művészekkel megszervezni.

A szervezési folyamatokban szinte minden évben akadnak elkerülhetetlen problémák.

Bizonyára ebben az évben is felmerülhetnek hibák, de tisztelettel kérünk mindenkit, fogadja el a csoportvezetőktől kapott információkat, mert ők a legjobb tudásuk szerint, azonnal intézkedni fognak, bármilyen probléma merül fel a magyar csoport résztvevőivel kapcsolatosan.

Köszönjük szépen.

Szeretettel várjuk Önöket!

Április 18. szerda

• 08.30 Kb. Érkezés Krakkóba
• 09.00 Reggeli
• 10.00 Hotel elfoglalása
• 14.00 Városnézés Krakkóban
• 18.30 Vacsora

FIGYELEM! Az út folyamán csak 2 helyen tartunk egészségügyi pihenőt, kérjük megértésüket.

Április 19. csütörtök

• 06.00 Reggeli
• 07.00 Indulás Auschwitzba
• 08.15 Érkezés az Auschwitzi Múzeum parkolójába
• 08.30 A tábor megtekintése
• 11.45 Megemlékezés a 18-as számú magyar barakk előtt
• 13.00 Indul Az ÉLET MENETE – közösen átsétálunk Birkenauba a többi 53 országból érkező zarándokkal
• 15.00 Nemzetközi megemlékezés Birkenauban
• 16.00 A tábor megtekintése
• 18.00 Indulás Budapestre

Április 20. péntek

• Kb. 03.00 Megérkezés a zsinagóga elé

Nagyon sajnáljuk, a létszám betelt!

Holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából, ismét nem zsidó iskolákat keresünk fel, ahol rendhagyó történelem óra keretein belül emlékezünk és emlékeztetünk a gyerekekkel közösen.

Részletek hamarosan itt!