2006. április 16. 13:26
A holokauszt áldozatainak emléknapján ma mécseseket gyújtanak és fáklyás felvonulást tartanak Budapesten.
A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban rendhagyó ismeretterjesztő programokat rendeznek. Az Országgyűlés az Orbán-kormány idején, 2000-ben nyilvánította a holokauszt áldozatainak emléknapjává április 16-át.

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban köveket helyeznek el az áldozatok emlékfala előtt. Az Élet Menete Alapítvány szervezésében este fáklyás felvonulás indul a Margit híd pesti hídfőjétől: a résztvevők végighaladnak a Duna-parton, majd a vizafogói emlékműnél emlékeznek meg azokról, akiket a nyilasok 1944-45 telén a jeges Dunába lőttek.

Az Országgyűlés az Orbán-kormány idején, 2000-ben nyilvánította a holokauszt áldozatainak emléknapjává április 16-át.

MNO – fidesz.hu

2006. április 16. vasárnap, 22:01

Az Élet Menetének nevezett fáklyás felvonulással emlékeztek több ezren az 1944-45-ös nyilas terror mártírjaira vasárnap, a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján.

Mintegy 2-3 ezer ember vett részt az Élet Menete Alapítvány főszervezésében immár negyedik alkalommal megrendezett emlékmeneten Budapesten. A fáklyás felvonulás ezúttal a Duna-part pesti oldalán, a Margit-hídtól a Vizafogó Mártír emlékműig zajlott.

Az emlékezők menetének élén több politikus és közéleti személyiség, ismert művész vonult, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Fónagy János, a Fidesz, Steiner Pál, az MSZP országgyűlési képviselője mellett David Admon, Izrael nagykövete és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója is részt vett a Duna-parti emlékezésen.

Az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy az első magyarországi gettó felállításának napja emléknap legyen, 2000 januárjában Pokorni Zoltán, akkori oktatási miniszter tett erre javaslatot. Az Országgyűlés még abban az évben a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapjává nyilvánította április 16-át.

http://www.jmpoint.hu/ Írta: Csabi [396] (MTI)

Mécsesek gyújtásával és fáklyás felvonulással emlékeznek a holokauszt áldozataira április 16-án Budapesten – közölték a szervezők.
A holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban 17 órakor mécseseket gyújtanak, és köveket helyeznek el az újabb nevekkel bővülő emlékfala előtt, ahol Kovács Tamás történész mond beszédet.
Fáklyás felvonulás a Duna-parton
A fővárosi megemlékezés 19 órakor az Élet Menete Alapítvány fáklyás felvonulásával folytatódik. A résztvevők a Margit híd pesti hídfőjétől indulnak, végigvonulnak a Duna-parton, majd a vizafogói emlékműnél emlékeznek azokra, akiket a nyilasok 1944-45-ben a jeges Dunába lőttek. Verő Tamás rabbi közlése szerint az emlékműnél felállított színpadon beszédet mond Kiss Péter kancelláriaminiszter, Demszky Gábor főpolgármester és Frölich Róbert főrabbi.
A budapesti Élet Menete elnevezéssel meghirdetett eseményt az alapítvány a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével, a Miniszterelnöki Hivatallal, a fővárossal, a Holokauszt Emlékközponttal, valamint civil szervezetekkel, zsidó és nem zsidó ifjúsági szervezetekkel közösen szervezi.
A Holokauszt Emlékközpont az emléknaphoz kapcsolódóan rendhagyó ismeretterjesztő programokat, filmklubot és irodalmi felolvasásokat tart iskolás csoportok számára, míg a tanárokat módszertani tárlatvezetésekkel várja. Az intézmény április 22-én konferenciát rendez pedagógusoknak és a holokauszt témájával foglalkozó értelmiségieknek.
2000 óta emléknap
Az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy április 16-a, az első magyarországi gettó felállításának napja emléknap legyen, amelyen minden évben tartsanak megemlékezést a Parlamentben, valamint az iskolákban.
Az emléknapra 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett javaslatot. Az Országgyűlés még abban az évben nyilvánította április 16-át a holokauszt, február 25-ét pedig a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.
www.magyarorszag.hu MTI 2006. április 13., csütörtök

Mécseseket gyújtottak a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján, vasárnap a budapesti Holokauszt Emlékközpontban, ahol ebből az alkalomból újabb ezerötszáz név került fel az intézmény emlékfalára. Este az Élet Menete Alapítvány szervezésében fáklyás felvonulás volt azok emlékére, akiket a nyilasok a Dunába lőttek 1944-ben és 45-ben.

Videó>>>

Emlékbeszédében Kovács Tamás történész hangsúlyozta: “hiszünk benne, hogy a két hónapja látható korszerű holokauszt-történeti kiállítás, az újabb ezerötszáz névvel bővült áldozatok emlékfala és a tövében tartott megemlékezés világos üzenete, hogy senki és semmi nem vonhatja kétségbe az alapvető emberi jogokat”.

Az emlékközpontot működtető közalapítvány gyűjteményi munkacsoportjának vezetője a mintegy száz egybegyűlt előtt hozzátette: e jogok megóvása és védelme a mindenkori társadalom egyik legfontosabb feladata.

A történész kiemelte, hogy annak iején a deportálás előkészítésének egyik fontos lépése a zsidók, illetve a zsidótörvények által zsidónak minősített emberek gettóba zárása volt; az első gettót 62 évvel ezelőtt, április 16-án állították fel Kárpátalján. Ez a nap 2001 óta a holokauszt áldozatainak emléknapja Magyarországon.

Kovács Tamás szerint e nap mindenekelőtt arra figyelmeztethet, hogy “ha egyszer elkezdődik egy kirekesztő, diszkriminatív folyamat, nem lehet tudni, hogy hol lesz a vége”. Mint fogalmazott, “pontosan ugyan nem lehet tudni, hogy a búvópatakként rejtőzködő és néha-néha feltörő antiszemitizmus, antirasszizmus, neonácizmus vagy korunk újabb ordas eszméi hova vezetnének, hova vezethetnének, ha tágabb teret kapnának”.

“A történelmi példa alapján azonban ne legyenek illúzióink; a mai kor emberének határozottan fel kell lépnie a kirekesztő, a másik ember jogait sértő kezdeményezések ellen” – hangsúlyozta a hozzávetőleg százezer nevet felsoroló emlékfal előtt a történész.

A másik tanulságként Kovács Tamás a jog és az erkölcs viszonyát említette, feltéve a kérdést: Ha az egyén erkölcsi érzéke, vagy netán a társadalom erkölcsi értéke és a hatályos jogszabály szemben áll, vajon melyiknek kell engedelmeskedni?

Szili Katalin házelnök az esemény után megtekintette az emlékközpont állandó kiállítását, majd azt írta az emlékkönyvbe: “Nem a bűntudat, hanem a kegyelet, nem a múlt terhe, hanem tanulságai, nem a politikai versengés, hanem a megemlékezés méltósága kell, hogy napjainkat igazgassa”.

“Köszönet az alkotóknak, ahogy ehhez ezzel a rendezésében is elismerésre méltó kiállítással hozzájárulnak. Nem felejthetünk egyetlen áldozatot sem!” – fűzte hozzá. A Páva utcai megemlékezés után a holokauszt áldozatainak emlékére fáklyás felvonulás indul a pesti Duna-parton.

www.hirado.hu

Az ÉletMenete Alapítvány, a Mazsihisz, a Miniszterelnöki Hivatal, a Főpolgármesteri Hivatal, a Holokauszt Központ ismét közösen szervezi meg a Élet Menetétvasárnap este 7 órától.A megemlékezés a Margit híd pesti hídfőjénél kezdődik, ahonnan fáklyákkal vonulnak végig a Duna-parton a vizafogói mártíremlékműig, emlékezni mindazokra, akiket a nyilasok 1944-1945-ben a jeges Dunába lőttek.
metro

2006. április 16., vasárnap 19:21
Mécseseket gyújtottak és fáklyás felvonulást tartottak a holokauszt áldozatainak emléknapján Budapesten. A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban Kovács Tamás történész mondott beszédet.
Az Élet Menete Alapítvány szervezésében a Margit híd pesti hídfőjétől indult a fáklyás felvonulás, majd a résztvevők a vizafogói emlékműnél emlékeztek meg azokról, akiket a nyilasok 1944-45-ben a jeges Dunába lőttek.

Az Országgyulés 2000-ben nyilvánította a holokauszt áldozatainak emléknapjává április 16-át.

InfoRádió

2006. április 16.
Mécseseket gyújtottak a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján a budapesti Holokauszt Emlékközpontban, ahol újabb ezerötszáz név került fel az emlékfalra. A Páva utcai megemlékezés után az áldozatok emlékére fáklyás felvonulás indult a pesti Duna-parton. Április 16-a 2001 óta a holokauszt áldozatainak emléknapja: 62 évvel ezelőtt ezen a napon állították fel az első gettót Kárpátalján.

A Margithíd pesti hídfőjétől indult az életmenet, hogy a résztvevők fáklyákkal a kezükben elérkezzenek a vizafogói mártíremlékműig, ahol Dávid-csillagot, Dunába csobbanó cipőt, menórát játszó lézerfény várta őket. Itt emlékeztek meg azokra, akiket a nyilasok 44-45-ben a jeges Dunába lőttek, illetve az elhurcoltakra a haláltáborokban kivégzettekre.

Az emlékrendezvényen Frölich Róbert főrabbi megemlékezésében azt mondta, ugyan ez a nap április 16-a az első magyarországi gettó felállításának napja, de a holokauszt nem ezen a napon kezdődött, hanem az első zsidótörvénnyel, jóval megelőzve a nyilasuralmat, fokozatosan törvényekből, rendeletekből, lelki és fizikai terrorból épített falakat emelve a zsidóság köré. A közéleti szereplők és művészek részvételével megtartott rendezvény azonban csupán záróaktusa volt a holokauszt emléknapjának, ezt megelőzően a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány épületének udvarán tartottak megemlékezést.

A gyertyagyújtás előtt Kovács Tamás történész a közalapítvány gyűjteményi munkacsoportjának vezetője beszédében emlékeztetett rá, hogy 62 évvel ezelőtt április 16-án állították fel az első gettót Kárpátalján, ezért lett 2001-ben a holokauszt emléknapja ez a nap. A történész emlékeztetett a német megszállás után a zsidók nyílt és totális kifosztása a végkifejlet volt, állampolgárságukat addig nem kérdőjelezték meg, sőt egészen addig Magyarországon élt Európa legnagyobb és jórészt még érintetlen zsidó közössége. A megszállás után azonban a Sztójay-kormány kiszolgáltatta a zsidókat a náciknak, a hatóságok pedig hathatósan támogatták a németeket a deportálásban. A holokauszt emléknapja arra figyelmeztet, hogy ha egyszer elkezdődik egy kirekesztő folyamat, nem lehet tudni, hol lesz a vége – mondta Kovács Tamás.

http://www.nethirlap.hu

2006. április 16., vasárnap, 21:41
Az Élet Menetének nevezett fáklyás felvonulással emlékeztek több ezren az 1944-45-ös nyilas terror mártírjaira vasárnap, a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján.

Mintegy 2-3 ezer ember vett részt az Élet Menete Alapítvány főszervezésében immár negyedik alkalommal megrendezett emlékmeneten Budapesten. A fáklyás felvonulás ezúttal a Duna-part pesti oldalán, a Margit-hídtól a Vizafogó Mártír emlékműig zajlott.

Az emlékezők menetének élén több politikus és közéleti személyiség, ismert művész vonult, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Fónagy János, a Fidesz, Steiner Pál, az MSZP országgyűlési képviselője mellett David Admon, Izrael nagykövete és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója is részt vett a Duna-parti emlékezésen.

Az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy az első magyarországi gettó felállításának napja emléknap legyen, 2000 januárjában Pokorni Zoltán, akkori oktatási miniszter tett erre javaslatot. Az Országgyűlés még abban az évben a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapjává nyilvánította április 16-át.

(MTI)

2006. április 16. 21:40

Az 1944-45-ös nyilas terror mártírjaira és hős embermentőire emlékeztek a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján Budapesten az Élet Menetével. Mintegy 2-3 ezer ember vett részt az Élet Menete Alapítvány főszervezésében immár negyedik alkalommal megrendezett emlékmeneten. A fáklyás felvonulás ezúttal a Duna-part pesti oldalán, a Margit-hídtól a Vizafogó Mártír emlékműig zajlott. Az emlékezők menetének élén több politikus és közéleti személyiség vonult. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Fónagy János, a Fidesz, Steiner Pál, az MSZP országgyűlési képviselője mellett David Admon, Izrael nagykövete és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója is részt vett a Duna-parti emlékezésen.
A Vizafogó Mártír emlékműnél többek között Kiss Péter kancelláriaminiszter tisztelgett a nyilasok által 1944-45-ben a Dunába lőtt áldozatok emléke előtt.

“Emlékezni jöttünk, de ez cselekvő emlékezet. Azt üzenjük vele, nem felejtünk. Őrködünk. Világgá kürtöljük, hogy ez a föld a szabadság és a demokrácia földje, és nem a hóhéroké” – fogalmazott a politikus. “Ma utcai plakátokon, Árpád-sávos zászlók alatt demonstrálva a szélsőjobb kínál segédkezet a populista magyar jövőhöz” – mondta Kiss Péter. Hozzátette: a holokauszt áldozatainak emléknapján fontosabb, hogy felemeljük a fejünket, és a szemébe nézzünk azoknak, akik nem tanultak a történelemből.

Az Élet Menete Alapítvány, a Mazsihisz, a Miniszterelnöki Hivatal, Budapest Főváros Polgármesteri Hivatala, a Páva Utcai Holokauszt és Dokumentációs Központ, valamint zsidó és nem zsidó civil szervezetek közös rendezvényén beszédet mondott volna Demszky Gábor, SZDSZ-es főpolgármester is, aki azonban – a főszervezők tájékoztatása szerint – betegsége miatt nem tudott eleget tenni a felkérésnek.

Az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy az első magyarországi gettó felállításának napja emléknap legyen, erre 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett javaslatot. Az Országgyűlés még abban az évben a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapjává nyilvánította április 16-át.

(MTI)

12►

Az alábbi linkre kattintva letölthető a budapesti Élet Menete rendezvényről készült klip.
A letöltött fájl Windows Media Player-rel tekinthető meg.