Mécsesgyújtás és fáklyás felvonulás – a holokauszt áldozataira emlékeztek
Létrehozva: 2006. április 16. vasárnap Utoljára módosítva: 2009. március 30. hétfőMegtalálható a következő kategóriában: 2006, Budapest, Programok.
| 2006. április 16. 19:34 |
| Újabb 1500 névvel bővült áldozatok emlékfala | |
Mécseseket gyújtottak a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján, vasárnap a budapesti Holokauszt Emlékközpontban, ahol ebből az alkalomból újabb ezerötszáz név került fel az intézmény emlékfalára. Este az Élet Menete Alapítvány szervezésében fáklyás felvonulás volt azok emlékére, akiket a nyilasok a Dunába lőttek 1944-ben és 45-ben.
Emlékbeszédében Kovács Tamás történész hangsúlyozta: “hiszünk benne, hogy a két hónapja látható korszerű holokauszt-történeti kiállítás, az újabb ezerötszáz névvel bővült áldozatok emlékfala és a tövében tartott megemlékezés világos üzenete, hogy senki és semmi nem vonhatja kétségbe az alapvető emberi jogokat”.
Az emlékközpontot működtető közalapítvány gyűjteményi munkacsoportjának vezetője a mintegy száz egybegyűlt előtt hozzátette: e jogok megóvása és védelme a mindenkori társadalom egyik legfontosabb feladata.
A történész kiemelte, hogy annak iején a deportálás előkészítésének egyik fontos lépése a zsidók, illetve a zsidótörvények által zsidónak minősített emberek gettóba zárása volt; az első gettót 62 évvel ezelőtt, április 16-án állították fel Kárpátalján. Ez a nap 2001 óta a holokauszt áldozatainak emléknapja Magyarországon.
Kovács Tamás szerint e nap mindenekelőtt arra figyelmeztethet, hogy “ha egyszer elkezdődik egy kirekesztő, diszkriminatív folyamat, nem lehet tudni, hogy hol lesz a vége”. Mint fogalmazott, “pontosan ugyan nem lehet tudni, hogy a búvópatakként rejtőzködő és néha-néha feltörő antiszemitizmus, antirasszizmus, neonácizmus vagy korunk újabb ordas eszméi hova vezetnének, hova vezethetnének, ha tágabb teret kapnának”.
“A történelmi példa alapján azonban ne legyenek illúzióink; a mai kor emberének határozottan fel kell lépnie a kirekesztő, a másik ember jogait sértő kezdeményezések ellen” – hangsúlyozta a hozzávetőleg százezer nevet felsoroló emlékfal előtt a történész.
A másik tanulságként Kovács Tamás a jog és az erkölcs viszonyát említette, feltéve a kérdést: Ha az egyén erkölcsi érzéke, vagy netán a társadalom erkölcsi értéke és a hatályos jogszabály szemben áll, vajon melyiknek kell engedelmeskedni?
Szili Katalin házelnök az esemény után megtekintette az emlékközpont állandó kiállítását, majd azt írta az emlékkönyvbe: “Nem a bűntudat, hanem a kegyelet, nem a múlt terhe, hanem tanulságai, nem a politikai versengés, hanem a megemlékezés méltósága kell, hogy napjainkat igazgassa”.
“Köszönet az alkotóknak, ahogy ehhez ezzel a rendezésében is elismerésre méltó kiállítással hozzájárulnak. Nem felejthetünk egyetlen áldozatot sem!” – fűzte hozzá. A Páva utcai megemlékezés után a holokauszt áldozatainak emlékére fáklyás felvonulás indul a pesti Duna-parton.
www.hirado.hu
