Létrehozva: 2006. április 16. vasárnap Utoljára módosítva: 2009. március 30. hétfő
Megtalálható a következő kategóriában:
2006, Budapest, Programok.
2006. április 16.
Mécseseket gyújtottak a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján a budapesti Holokauszt Emlékközpontban, ahol újabb ezerötszáz név került fel az emlékfalra. A Páva utcai megemlékezés után az áldozatok emlékére fáklyás felvonulás indult a pesti Duna-parton. Április 16-a 2001 óta a holokauszt áldozatainak emléknapja: 62 évvel ezelőtt ezen a napon állították fel az első gettót Kárpátalján.
A Margithíd pesti hídfőjétől indult az életmenet, hogy a résztvevők fáklyákkal a kezükben elérkezzenek a vizafogói mártíremlékműig, ahol Dávid-csillagot, Dunába csobbanó cipőt, menórát játszó lézerfény várta őket. Itt emlékeztek meg azokra, akiket a nyilasok 44-45-ben a jeges Dunába lőttek, illetve az elhurcoltakra a haláltáborokban kivégzettekre.
Az emlékrendezvényen Frölich Róbert főrabbi megemlékezésében azt mondta, ugyan ez a nap április 16-a az első magyarországi gettó felállításának napja, de a holokauszt nem ezen a napon kezdődött, hanem az első zsidótörvénnyel, jóval megelőzve a nyilasuralmat, fokozatosan törvényekből, rendeletekből, lelki és fizikai terrorból épített falakat emelve a zsidóság köré. A közéleti szereplők és művészek részvételével megtartott rendezvény azonban csupán záróaktusa volt a holokauszt emléknapjának, ezt megelőzően a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány épületének udvarán tartottak megemlékezést.
A gyertyagyújtás előtt Kovács Tamás történész a közalapítvány gyűjteményi munkacsoportjának vezetője beszédében emlékeztetett rá, hogy 62 évvel ezelőtt április 16-án állították fel az első gettót Kárpátalján, ezért lett 2001-ben a holokauszt emléknapja ez a nap. A történész emlékeztetett a német megszállás után a zsidók nyílt és totális kifosztása a végkifejlet volt, állampolgárságukat addig nem kérdőjelezték meg, sőt egészen addig Magyarországon élt Európa legnagyobb és jórészt még érintetlen zsidó közössége. A megszállás után azonban a Sztójay-kormány kiszolgáltatta a zsidókat a náciknak, a hatóságok pedig hathatósan támogatták a németeket a deportálásban. A holokauszt emléknapja arra figyelmeztet, hogy ha egyszer elkezdődik egy kirekesztő folyamat, nem lehet tudni, hol lesz a vége – mondta Kovács Tamás.
http://www.nethirlap.hu
Létrehozva: 2006. április 16. vasárnap Utoljára módosítva: 2009. március 30. hétfő
Megtalálható a következő kategóriában:
2006, Budapest, Programok.
2006. április 16., vasárnap, 21:41
Az Élet Menetének nevezett fáklyás felvonulással emlékeztek több ezren az 1944-45-ös nyilas terror mártírjaira vasárnap, a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján.
Mintegy 2-3 ezer ember vett részt az Élet Menete Alapítvány főszervezésében immár negyedik alkalommal megrendezett emlékmeneten Budapesten. A fáklyás felvonulás ezúttal a Duna-part pesti oldalán, a Margit-hídtól a Vizafogó Mártír emlékműig zajlott.
Az emlékezők menetének élén több politikus és közéleti személyiség, ismert művész vonult, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Fónagy János, a Fidesz, Steiner Pál, az MSZP országgyűlési képviselője mellett David Admon, Izrael nagykövete és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója is részt vett a Duna-parti emlékezésen.
Az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy az első magyarországi gettó felállításának napja emléknap legyen, 2000 januárjában Pokorni Zoltán, akkori oktatási miniszter tett erre javaslatot. Az Országgyűlés még abban az évben a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapjává nyilvánította április 16-át.
(MTI)
Létrehozva: 2006. április 16. vasárnap Utoljára módosítva: 2009. március 30. hétfő
Megtalálható a következő kategóriában:
2006, Budapest, Programok.
2006. április 16. 21:40
Az 1944-45-ös nyilas terror mártírjaira és hős embermentőire emlékeztek a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján Budapesten az Élet Menetével. Mintegy 2-3 ezer ember vett részt az Élet Menete Alapítvány főszervezésében immár negyedik alkalommal megrendezett emlékmeneten. A fáklyás felvonulás ezúttal a Duna-part pesti oldalán, a Margit-hídtól a Vizafogó Mártír emlékműig zajlott. Az emlékezők menetének élén több politikus és közéleti személyiség vonult. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Fónagy János, a Fidesz, Steiner Pál, az MSZP országgyűlési képviselője mellett David Admon, Izrael nagykövete és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója is részt vett a Duna-parti emlékezésen.
A Vizafogó Mártír emlékműnél többek között Kiss Péter kancelláriaminiszter tisztelgett a nyilasok által 1944-45-ben a Dunába lőtt áldozatok emléke előtt.
“Emlékezni jöttünk, de ez cselekvő emlékezet. Azt üzenjük vele, nem felejtünk. Őrködünk. Világgá kürtöljük, hogy ez a föld a szabadság és a demokrácia földje, és nem a hóhéroké” – fogalmazott a politikus. “Ma utcai plakátokon, Árpád-sávos zászlók alatt demonstrálva a szélsőjobb kínál segédkezet a populista magyar jövőhöz” – mondta Kiss Péter. Hozzátette: a holokauszt áldozatainak emléknapján fontosabb, hogy felemeljük a fejünket, és a szemébe nézzünk azoknak, akik nem tanultak a történelemből.
Az Élet Menete Alapítvány, a Mazsihisz, a Miniszterelnöki Hivatal, Budapest Főváros Polgármesteri Hivatala, a Páva Utcai Holokauszt és Dokumentációs Központ, valamint zsidó és nem zsidó civil szervezetek közös rendezvényén beszédet mondott volna Demszky Gábor, SZDSZ-es főpolgármester is, aki azonban – a főszervezők tájékoztatása szerint – betegsége miatt nem tudott eleget tenni a felkérésnek.
Az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy az első magyarországi gettó felállításának napja emléknap legyen, erre 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett javaslatot. Az Országgyűlés még abban az évben a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapjává nyilvánította április 16-át.
(MTI)
