Kedves Barátaink!

12345►

12►

12►

Találkozó: VII. ker. Klauzál tér. 17.00 óra

Az Élet Menete Budapesten: 2011. április 17. vasárnap

KLAUZÁL TÉR

• Szilvási Gipsy Band
• Tarlós István Főpolgármester úr beszéde
• Fekete László Főkántor Sófárt fúj.

KOSSUTH LAJOS TÉR, ALKOTMÁNY UTCA SAROK!

• Krizsó Szilvia (műsorvezető)
• Budapest Klezmer Band
• Gordon Gábor az Élet Menete Alapítvány elnökének köszöntője
• Bródy János előadóművész, zeneszerző
• Világ Igazai (Jad Vasem) kitűnteteknek Élet Menete elismerés átadása
• José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnökének videó üzenete
• Polyák Lilla színművésznő, Kovács Ráchel és a Budapest Klezmer Band
• Dr. Réthelyi Miklós Nemzeti Erőforrás Miniszter beszéde
• Lukács Sándor színművész
• Markovics Zsolt rabbi beszéde
• Korcsolán Orsolya hegedűművész
• Fekete László főkántor gyászimát recitál
• Az áldozatok emlékére 600 db. léggömb eleresztése

Az Élet Menete Alapítvány, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal Budapest Főváros Polgármesteri Hivatalával, a MAZSIHISZ-el, civil szervezetekkel, zsidó és nem zsidó ifjúsági szervezetekkel szervezzük meg ismét KÖZÖSEN a Budapesti Élet Menetét.

A holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából fáklyás felvonulással emlékezünk az áldozatokra. Zsidókra, romákra, másságukért üldözöttekre, ellenállókra és azokra is, akik bátran szembeszállva a nyilasokkal, mentették az üldözötteket.

A 2011. évi megemlékezés a VII. kerületi Klauzál térről indul, ahonnan hagyományosan fáklyákkal a kezünkben vonulunk át a Kossuth Lajos térre, hogy emlékezzünk azokra az áldozatokra, akiket 1944/45 telén a nyilas eszmék nevében gyilkoltak meg.

Bizonyára sokan tudják, évről évre egyre többen látogatják rendezvényünket, politikai és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, melyre nagyon büszkék vagyunk. Alapítványunk 2004-ben szervezte meg első alkalommal a Budapesti Élet Menetet.

Akkor négy-ötszáz fő jött el a megemlékezésre. Az elmúlt években – akik eljöttek, személyesen is meggyőződhettek róla – immár megközelítőleg húszezer jóérzésű embertársunk vett részt e történelmi jelentőségű megmozduláson.

A holokauszt magyarországi emléknapja április 16-a ebben az évben szombatra esik. A zsidó vallásra és vallásos barátainkra való tekintettel nem aznap, hanem ÁPRILIS 17-én, VASÁRNAP tartjuk rendezvényünket.

BARÁTAINK! MINÉL TÖBBEN NYILVÁNÍTSUK KI SZEMÉLYES ÁLLÁSPONTUNKAT, HOGY A HOLOKAUSZTRA VALÓ EMLÉKEZÉS, HUMANISTA ELKÖTELEZETTSÉGÜNK, KÖZÖS ÜGYÜNK LEGYEN EURÓPÁBAN ÉS NEMZETI ÜGYÜNK HAZÁNKBAN!

A hatszázezer magyar áldozat emlékére 600 db fehér léggömböt eresztünk el az égbe.

EMLÉKEZNI ÉS EMLÉKEZTETNI MINDANNYIUNK KÖTELESSÉGE!

www.eletmenete.hu

Videó üzenet: José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke

Vasárnap indul az Élet Menete

Megváltozott kommunikációs üzenetekkel próbálja menteni az Orbán-kormány a Gál András Levente közigazgatási államtitkár szavai nyomán néhány hete kialakult történelem-értelmezési botrányt. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezés-sorozat eddigi állomásain gyakorlatilag minden kormánypárti politikus finomított az államtitkár kijelentésén. Mint megírtuk: a hazai zsidó szervezetekkel január vége óta, sőt, még tegnap is egyeztető Gál szerint rossz a Holokauszt Emlékközpontban megrendezett kiállítás, vagy legalábbis egy része.

Mint mondta: “jeleztem a HDKE (Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény – a szerk.) képviselőjének, hogy át kell értékelni a kiállítás egy részét, mivel az úgy épül fel, hogy a különböző bevonulásokat mutatja, ami egy teljesen más jellegű dolog. Más, mivel nincs ok-okozati összefüggésben az, hogy a magyarlakta vidékek visszatérnek Magyarországhoz és oda Horthy Miklós kormányzó és a magyar hadsereg bevonul, azzal, hogy később menetben hajtották az embereket a halálba. Mindez olyan történelmi csúsztatás, amely felesleges feszültségeket kelt.”

Az államtitkár tehát megkérdőjelezte a kiállítást összeállító történészek munkáját, és gyakorlatilag utasította a HDKE vezetését, hogy változtassák meg a kiállítás tartalmát. A helyzetet tovább élezte, hogy eközben felforgatták a felügyeletet ellátó közalapítvány kuratóriumát, illetve vezetőségét. A történtek ellen a történészek több fórumon is tiltakoztak.

Vélhetően ezt kívánja most lehűteni a kormány, a stratégiát pedig Schmidt Mária tette egyértelművé. A Terror Háza főigazgatója az ATV-ben kifejtette: nem gondolja, hogy az államtitkár valóban át szeretné rendezni a kiállítás képsorait, csupán elmondta a véleményét. Schmidt szerint véleménye mindenkinek lehet, még annak is, aki éppen kormánypozícióban van.

“A Terror Háza megnyitásakor például a szocialistáknak is voltak különféle javaslataik a múzeummal kapcsolatban, de ettől még minden maradt úgy, ahogy megterveztük” – tette hozzá. Kiemelte, nagyon fontos, hogy a történtek tragikus része mellett azt is megmutassák, hogy mindig voltak, akik emberek maradtak és az életüket kockáztatva az üldözöttek mellé álltak.

“Egy ország, egy nemzet számára semmi sem lehet rombolóbb, mint hogy nem hagyják emlékezni, nem nézhet őszintén szembe saját múltjával” – ezt Kovács Zoltán mondta csütörtökön, Miskolcon. A kommunikációért felelős államtitkár szerint 67 évvel ezelőtt Magyarországon is olyan dolgok történtek, amelyek az egész európai kultúrára és egyes európai nemzetekre sötét árnyékot vetnek.

Magyarok fordultak magyarok ellen, “mocskos, aljas indulatok törtek felszínre egy kiszolgáltatott, számos teherrel sújtott időszakban”. Nemcsak őszintének kell lenni, “hanem meg kell őrizni a hidegvérünket is, nem szabad általánosításokba bocsátkoznunk” – tette hozzá az amúgy történész Kovács.

Tegnap hasonlóan fogalmazott Nagy Gábor Tamás is. Az I. kerület fideszes polgármestere azt mondta: vállalhatatlan az a felelőtlenség, amely a vészkorszak idején megmutatkozott sokak részéről az országban, ugyanakkor a társadalomnak ma az a feladata, hogy “kegyelettel emlékezzen”. A polgármester kiemelte: a holokauszt idején voltak, akik feljelentették a zsidó embereket, de voltak olyanok is, akik mentették őket.

A Fidesz és a kormány politikusai tehát már nem értékelik történelmi csúsztatásként a Holokauszt Emlékközpontban megrendezett kiállítást, és azt sem tagadják, hogy a magyarországi zsidó lakosság deportálásában az akkori magyar hatalom is részt vett. Ugyanakkor a Fidesz alkotmánytervezete szerint mindez idegen hatalom befolyása alatt történt: Magyarország 1944. március 19-én elveszítette állami önrendelkezését, amelyet 1990. május 2-án – az első szabadon választott országgyűlés megalakulásakor – nyert vissza.

A Páva utcai emlékközpont eddig minden évben az állami megemlékezések helyszíne volt, ám az Orbán-kormány idén erre a Terror Házát jelölte ki, ahol Kövér László házelnök szónokol majd vasárnap. Ettől függetlenül tegnap délután megemlékezést tartottak az emlékközpontban is az Áldozatok Emlékfalánál. Iványi Gábor metodista lelkész és Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora mondtak gyászimát, megemlékezést tartott Ormos Mária történész, akademikus és fellépett Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész.

Emlékezni és emlékeztetni

Ez a nap hazánk egyik legszomorúbb tragédiájának az emléknapja, amikor nem csak emlékeznünk, hanem emlékeztetnünk is kell – írta Mesterházy Attila az emléknap alkalmából. “Emlékeztetnünk arra, hogy volt olyan időszak a magyar történelemben, amikor a magyar magyarnak volt az ellensége és árulója, amikor magyar magyart küldött haláltáborba. Amikor a politikai érdekek felülírták az emberi értékeket: a tisztességet, az egymásért való kiállást és a szolidaritást.

Amikor származás és vallás alapján ítélték meg és ítélték halálra az embereket” – tette hozzá az MSZP elnöke. Hozzátette, a vészkorszak arra figyelmeztet bennünket: a demokratikus kontroll hiányában az antiszemitizmus, a fajgyűlölet könnyen hétköznapivá válhat. Leszögezte: politikai hovatartozástól függetlenül határozott nemet kell mondani az erőszakra, a félelemkeltésre, a gyűlölködésre, a kirekesztésre és következetesen érvényt kell szerezni a magyar jogállam mindenkire egyformán vonatkozó törvényeinek.

Forrás: Népszava

Ma tartják az Élet Menetét

Vasárnap délután rendezik meg Budapesten az Élet Menetét, amelyen fáklyás felvonulással emlékeznek a holokauszt áldozataira. A rendezvény 17 órakor a Klauzál téren kezdődik a Szilvási Gipsy Folk Band fellépésevel, majd Tarlós István főpolgármester mond beszédet – mondta korábban a Független Hírügynökségnek Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke.

Az emlékezők fáklyákkal a kezükben a Nagymező utcán keresztül vonulnak át a Kossuth Lajos térre, ahol az ott felállított színpadon folytatódik a program.

Közreműködik többek között: Polyák Lilla színművész, Bródy János előadóművész, Korcsolán Orsolya hegedűművész, Lukács Sándor színművész és a Budapest Klezmer Band. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének videoüzenetét óriáskivetítőkön láthatják az emlékezők. A megemlékezés után a csaknem 600 ezer magyar áldozat emlékére hatszáz fehér léggömböt eresztenek az égbe.

Az Élet Menete Alapítvány először 2004-ben szervezte meg a programot. Akkor 4-500 ember ment el rá, tavaly viszont már csaknem húszezren vettek részt a megemlékezésen.

Forrás: Népszava

Több ezren vonultak az Élet Menetén

Békésen ért véget a holokauszt magyar áldozataira emlékező kilencedik Élet Menete elnevezésű fáklyás felvonulás. Tarlós együttokulásról beszélt, Barosso videó üzenetet küldött. A Klauzál tértől a Parlament előtti Kossuth térig vonuló tömeget komoly rendőri biztosítás kísérte.

Együtt kell emlékeznünk és okulnunk a történelem leggyászosabb szakaszából. Tiltakoznunk kell a népirtás ellen, amely minden szégyenünk ellenére megtörtént, mondta a régi, pesti zsidónegyedhez tartozó Klauzál térnél felállított emelvénynél Tarlós István főpolgármester. Hozzátette: a veszteséget pótolni nem lehet, a holokauszt Magyarország tragédiája is, amelyről a tankönyvek is hallgattak.

A főpolgármester megjegyezte, a második évezred fordulójáig kellett várni, hogy Magyarországon kinyilvánítsák az emléknapot, majd „nehéz szívvel” útjára indította a menetet. Tarlós beszédét csak a tömeg közepén rosszul lett megemlékezőhöz hívott mentősök, és egy nő „mondjál le!” felszólítása zavarta meg.

Ezután Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora megfújta az ősi zsidó hangszert, a sófárt, majd a menet lassan elindult a Csányi és a Nagymező utcán át.

Nagy rendőri jelenlét

A két kilométeres útvonalat végig nagyon sok rendőr biztosította. Atrocitásnak nem volt jele, a rendőrök csak részeg hajléktalanokat igazoltattak a Nagymező és az Andrássy utca sarkán.

Az Alkotmány utcánál fáklyákat osztottak a menetnek. A Kossuth tér, Alkotmány utca sarkához fél hét magasságában érkeztek meg, ahol tovább folytatódott a program. A megemlékezésen több politikus is részt vett, ott volt többek között Boross Péter, Rogán Antal, Mécs Imre, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Kiss Péter, Mesterházy Attila, Lendvai Ildikó, Hiller István, Horváth Csaba és Steiner Pál.

Képek az Élet Menetéről

Aharon Tamir, a nemzetközi Élet Menete Alapítvány igazgatója és két túlélő, Sándor Lászlóné és Forgács János Élet Menete Emlékplaketteket adott át a Világ Igazai díj két kitüntetettjének, Köntös Józsefnének és Kosák Józsefnek. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke videó üzenetben szólt a megemlékezőkhöz, amelyben többek között elmondta, Európának nagy szüksége van az Élet Menete mozgalom támogatására.

Kirekesztés nélküli jövő

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter Auschwitzot az égbe kiáltó tettek metaforájának nevezte. „Kitörölhetetlen közös élményünkből, amelyre nem tudunk beton szarkofágot tenni” – mondta. Hozzátette, a holokausztot nem tudjuk kiűzni múltunkból, mivel az felfoghatatlan.

Markovics Zsolt szegedi rabbi szerint a mai nap nem csak az emlékezésé, hanem a jövő építésé is. „Olyan jövőt, társadalmat kell építeni, ami nem tűr semmilyen kirekesztést, a náci ruhában való vonulást” – mondta, majd kijelentését hatalmas taps követte.

Az esemény zárásaként a vészkorszak 600 ezer magyar áldozatának emlékére 600 fehér léggömböt engedtek a magasba.

67 éve történt

A magyarországi zsidók haláltáborokba hurcolása Kárpátalján kezdődött 1944. április 16-án. Az Országgyűlés 2000-ben döntött arról, hogy április16-át a holokauszt magyar áldozatainak emléknapjává nyilvánítja. A második világháború alatt meggyilkolt zsidók, cigányok, melegek és ellenállók emlékére az Élet Menete Alapítvány 2004-ben 4-500 megemlékezővel rendezte meg az első felvonulást. Idén az emléknap szombatra esett, a zsidó vallás előírásaira tekintettel vasárnapra halasztották a hagyományos, immár kilencedik alkalommal megrendezett fáklyás vonulást.

Forrás: index.hu

A holokauszt áldozataira emlékezünk péntektől vasárnapig

Az Élet Menetének napja olyan nap, amikor sok nemzet fiai a világon mindenütt ugyanakkor ugyanarra az eseményre gondolnak, a holokausztra. Ezen a programon minden évben több ezer emlékező vesz részt a világ legkülönbözőbb részeiről, hogy emlékezzenek, soha nem feledve azokat, akiket a világtörténelemnek a legborzalmasabb helyszínén gyilkoltak meg, Auschwitz-Birkenauban.

Hallgassa meg a műsort!

Ez az emlékprogram minden jó érzésű ember számára rendkívül fontos tanítás, hogy a jövő nemzedékei is megismerjék a náci tömeggyilkosságok történetét. Beszélnünk kell róla. A holokauszt megtörtént. És mi más akadályozhatja meg, hogy újra megtörténjen, ha nem az oktatás és a felvilágosítás? Fontosnak érezzük, hogy mindenki hiteles képet kapjon a vészkorszak pusztításairól, megismerve a tényeket, az antiszemita és rasszista érzelmeket kirekessze a szívéből.

Vasárnap, április 17-én kilencedek ízben rendezik meg a Budapesti Élet Menetét – mondta Bandi László, az Élet Menet Alapítvány kuratóriumának tagja. Az első Élet Menete 2002-ben volt, akkor körülbelül 400-500 fővel. Idén azért tartjuk április 17-én, mert a magyarországi holokauszt nap április 16-án van, de ez most szombatra esik, s hogy vallásos zsidó barátaink is el tudjanak jönni, tettük 17-én vasárnap 17 órára.

A VII. kerület Klauzál térről indul a menet. Idén az Élet Menet Alapítványa a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalával, a Mazsihisszel, civil szervezetekkel, zsidó és nem zsidó ifjúsági szervezetekkel szervezi meg a Budapesti Élet Menetet. Tarlós István főpolgármester úr fogja elindítani a menetet. A három kilométeres táv tulajdonképpen szimbolikus, mert az Auschwitz koncentrációs tábor és Birkenau tábor nagyjából ilyen messze van egymástól, és minden évben a Nemzetközi Élet Menete a két koncentrációs tábor között vonul át.

Mindig úgy próbáljuk, hogy legalább az egyik helyszín a magyar zsidó holokauszt 1944-45-ös történéseihez kötődjön – mondta Bandi László. Este fél hatkor indul a menet a Kossuth térig. Az Alkotmány utca és Kossuth tér sarkán lesz a nagy színpad. A programban fellép Polyák Lilla, a Budapest Klezmer Band, Korcsolán Orsolya, Bródy János és Lukács Sándor színművész. Meglepetéssel is készülünk, reméljük mindenki ott lesz, és egyre többen leszünk. Tavaly közel húszezren voltunk, szeretnénk ezt a számot megduplázni – tette hozzá a kurátor.

Holokauszt emléknap a Páva utcában

Évek óta április 16. a magyar holokauszt emléknapja. Idén szombatra esik ez a nap, így a megemlékezések szétoszlanak időben. A Páva utcában, a Holokauszt Emlékközpontban 15-én, más szervezetek pedig 17-én tartják megemlékezéseiket. A programokról Harsányi Lászlóval, a Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont vezetőjével beszélgetett Breuer Péter.

– Mi történik önöknél 15-én?

– Mi nem vagyunk a kormány által kijelölt szervezet, ezért nincs kormányzati képviselő, nincs aki, kormányzati beszédet mond, tehát felkértem Ormos Mária akadémikus történész asszonyt, aki a holokauszt kitűnő ismerője, hogy mondjon emlékbeszédet. Utána Kocsis Zoltán zongorázik az egybegyűlteknek, majd az áldozatok falán mécsest gyújtunk és kavicsokat helyezünk el, utána Iványi Gábor és Fekete László mond imát, illetve kaddist. Mindenkinek lehetősége van a saját megemlékezésére is. Azt is hozzátenném, hogy 16-án ingyen lehet bejönni mindenkinek, akár nem vallásos embernek is, aki meg akar emlékezni, és nem volt erre eddig lehetősége. A ház nyitva áll mindenki előtt. Kavicsot biztosítunk és mécsest gyújtunk a nevek előtt. Az emlékfalon 170 ezer név olvasható. Akinek rokona, nagymama vagy szülő fenn vann, meg is találhatja számítógép segítségével. Akinek nincs ilyen rokona, aki nem vált a holokauszt áldozatává, de érti, hogy mi történt, mi volt ez a borzalom, több száz áldozati fényképet fogunk kitenni. Az emlékezésnek számtalan lehetősége lesz nálunk.

– Minap egy nemzetközi konferencián hallottam az önök intézményéről. Arról beszéltek, hogy önt hamarosan nyugdíjazzák, s hogy a látogatók száma nőtt. Mi az igazság?

– Kezdjük a második megállapításnál. Ötven százalékkal nőtt az elmúlt évben a látogatói szám. Ebben benne van az a dinamika is, amelyet a szervezett osztályok, a gyerekek látogatása jelent, ami talán a legnagyszerűbb dolog, és benne van az, hogy számtalan olyan rendezvényt sikerült létrehozni a Páva utcában, amely nagyon jelentősen növelte a látogatottságot. Kiemelném a két egymást követő időszaki kiállítást. Ami a nyugdíjazásomat nem, de talán a szerződésem felbontási lehetőségét illeti, ez a kuratórium hatásköre, amely kuratóriumot újonnan gondol kinevezni a kormány. A bíróságon van bejegyzésen, majd meglátjuk, a kuratórium mit kíván velem kapcsolatban dönteni.

– Akkor korai még, hogy az ön munkásságára emlékezzünk. Ismételjük meg, hogy 15-én hány órakor kezdődik a megemlékezés.

– Pénteken 14 órakor. Szeretném megemlíteni azt is, hogy három órától a Piros biciklit mutatjuk be. Ez egy kétszemélyes kis darab, két, a holokausztban elpusztult magyar lány naplójából összeállított dramatizált mű.

Forrás: mr1-kossuth.hu

Országszerte megemlékeznek az áldozatokról

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódó megemlékezések csütörtökön, Miskolcon kezdődnek; pénteken a győri zsinagógánál Hende Csaba honvédelmi miniszter, vasárnap a fővárosi Terror Háza Múzeumnál Kövér László, az Országgyűlés elnöke mond beszédet. Az Élet Menete Alapítvány szintén vasárnap tartja hagyományos fáklyás felvonulását Budapesten.

A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár emlékezik meg a vészkorszak magyarországi áldozatairól, a Terror Háza Múzeum vasárnapi rendezvényén Kövér Lászlón kívül megemlékező beszédet tart Schmidt Mária, a közgyűjtemény főigazgatója – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).
Az emléknap alkalmából a KIM pénteken Győrben és Ácson is rendez programot. Utóbbi településen, mások mellett, Papp-Váry Borbála kormányzati kommunikációért felelős helyettes államtitkár koszorúz.

A budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpont központi rendezvényét pénteken tartják, beszédet mond Ormos Mária történész, akadémikus – közölte az emlékközpont az MTI-vel. A mécsesgyújtás előtt az Áldozatok Emlékfalánál Iványi Gábor metodista lelkész, a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora és Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora mond gyászimát. A Páva utcai emlékközpont szombaton is várja az egyéni megemlékezőket, ezen a napon kiállításaik hosszabbított nyitva tartással, ingyenesen látogathatóak.

Kilencedjére vonulnak

Az Élet Menete Alapítvány közlése szerint az idei, kilencedik magyarországi felvonulás a budapesti Klauzál térről indul és a Parlament előtti Kossuth térre érkezik. Az esemény kezdetén Tarlós István főpolgármester mond beszédet, a végén pedig José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének videóüzenetét láthatják kivetítőkön a résztvevők. A felvonulást az Élet Menete Alapítvány, a KIM, a Főpolgármesteri Hivatal, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, illetve zsidó és nem zsidó ifjúsági szervezetek közösen rendezik.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, április 16-a az idén szombatra esik, ezért a zsidó vallás előírásaira tekintettel nem aznap, hanem vasárnap tartják az Élet Menetét – közölte az alapítvány az MTI-vel. Mint írták, fáklyás felvonulással emlékeznek az áldozatokra: zsidó, roma, másságukért üldözött emberekre, ellenállókra és azokra is, akik a nyilasokkal bátran szembeszállva mentették az üldözötteket. A felvonulás végén Élet Menete Emlékplaketteket adnak át Világ Igazai kitüntetetteknek, beszédet mond Markovics Zsolt rabbi és Gordon Gábor, az alapítvány elnöke. A megemlékezés végén 600 fehér léggömböt eresztenek a magasba a 600 ezer magyar áldozat emlékére.

Balatonfüreden a helyi önkormányzat pénteken tart megemlékezést – közölte a település az MTI-vel. Ugyanaznap Szolnokon az első magyarországi emlékfutást rendezi a Közérdek Alapítvány – tájékoztattak a szervezők.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját.
A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.

Forrás: hirtv.hu

Ma zárulnak a holokauszt emléknapjának programjai

A Terror Háza Múzeumnál Kövér László és Schmidt Mária mond beszédet. Az Élet Menete Alapítvány szintén ma tartja hagyományos fáklyás felvonulását Budapesten.

Ma zárulnak a holokauszt magyarországi emléknapjának programjai. A fővárosi Terror Háza Múzeumnál Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Schmidt Mária, a közgyűjtemény főigazgatója mond beszédet. Az Élet Menete Alapítvány szintén ma tartja hagyományos fáklyás felvonulását Budapesten.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, április 16. az idén szombatra esett, ezért a zsidó vallás előírásaira tekintettel nem aznap, hanem pénteken tartották, illetve ma rendezik a programokat.

A Páva utcai emlékközpont szombaton is várta az egyéni megemlékezőket, ezen a napon kiállításaik hosszabbított nyitva tartással, ingyenesen voltak látogathatók.

Az Élet Menete Alapítvány idei, kilencedik magyarországi felvonulása a budapesti Klauzál térről indul, és a Parlament elé, a Kossuth térre érkezik. Az esemény kezdetén Tarlós István főpolgármester mond beszédet, a végén pedig José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének videoüzenetét láthatják kivetítőkön a résztvevők.

A felvonulást az Élet Menete Alapítvány, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Főpolgármesteri Hivatal, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, illetve zsidó és nem zsidó ifjúsági szervezetek közösen rendezik.

A fáklyás felvonulással emlékeznek az áldozatokra: zsidó, roma, másságukért üldözött emberekre, ellenállókra és azokra is, akik a nyilasokkal bátran szembeszállva mentették az üldözötteket.

A felvonulás végén Élet Menete Emlékplaketteket adnak át Világ Igazai kitüntetetteknek, beszédet mond Markovics Zsolt szegedi rabbi és Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke. A megemlékezés végén 600 fehér léggömböt eresztenek a magasba a 600 ezer magyar áldozat emlékére.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját.

A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.

Forrás: hirado.hu

Több ezren az élet menetén + Képek

Több ezer ember, köztük politikusok és közéleti személyiségek részvételével, a sófár jelére indult el vasárnap kora este a fővárosi Klauzál térről az élet menete, a felvonulással a holokauszt magyarországi áldozataira emlékeznek.

Az Élet Menete Alapítvány idei, kilencedik magyarországi felvonulása az erzsébetvárosi helyszíntől, amely a régi pesti zsidó negyed területén van, a Parlamenthez vezet. Az esemény kezdetén Tarlós István főpolgármester a zsúfolásig telt téren úgy fogalmazott: emlékezni és emlékeztetni, egymást tisztelni kell, hogy együtt okuljunk történelmünk leggyalázatosabb eseményéből, arról az emberirtásról, amelyről a történelemkönyvek is hallgattak, és amely évtizedeken át tabunak számított.

Tarlós hangsúlyozta: „együtt kell okulni a történelem sötét szakaszaiból, egyben egyik leggyászosabb szakaszából, a holokausztból”. A holokauszt a teljes kiirtást, a náci rendszer által eltervezett és irányított népirtást jelenti – folytatta, hozzátéve: a nemzetiszocialista hatalom szerette volna megsemmisíteni a zsidóságon kívül a cigány, a lengyel és a fogyatékkal élő embereket, illetve a politikai és vallási ellenállókat. Utalt arra, hogy a koncentrációs táborokban kényszermunkát végeztettek a foglyokkal, amíg az üldözöttek meg nem haltak a kimerültségtől, a speciális alakulatok pedig tömegesen végezték ki a zsidó embereket és a nácik valamennyi politikai ellenfelét.

„Az emberirtás szörnyű bűnét sokáig hallgatás övezte, még a tankönyvek is hallgattak róla. Még a kommunista időkben is csak néhány ellenállóra emlékeztek, a nagyon nagy számú mártír szinte egy szót sem érdemelt, a holokauszt sokáig tabunak számított.” Budapesten 2002-ben nyílt meg a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont, amelynek feladata a vészkorszak kutatása és az áldozatok emlékének megőrzése – tette hozzá. Erre büszkék lehetünk, hiszen a világon mindössze öt ilyen intézmény működik: Jeruzsálemben, Washingtonban, Berlinben, Londonban és Auschwitzban – mondta a főpolgármester.

A felvonulókat rendőrautó vezette fel. Amikor a menet eleje a Nagymező utcán át az Andrássy úthoz ért, a menet vége akkor hagyta el a Klauzál teret. A résztvevők között ott van – többek között – Szászfalvi László nemzetiségi, Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Kökény Mihály és Hiller István volt szocialista miniszter, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet.

A felvonulást az Élet Menete Alapítvány, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Főpolgármesteri Hivatal, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, illetve zsidó és nem zsidó ifjúsági szervezetek közösen rendezik.

(Fotók: Reuters)

A fáklyás felvonulással emlékeznek az áldozatokra: zsidó, roma, másságukért üldözött emberekre, ellenállókra és azokra is, akik a nyilasokkal bátran szembeszállva mentették az üldözötteket. A felvonulás végén Élet Menete Emlékplaketteket adnak át Világ Igazai kitüntetetteknek.

Forrás: mno.hu

Tarlós: A felvonulás minden népirtás ellen tiltakozik + képek

Az Élet Menete az élet és egymás tiszteletére emlékeztet – hangoztatta a vasárnap esti budapesti felvonulás indulása előtt Tarlós István az erzsébetvárosi Klauzál téren mondott beszédében; a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kötődő eseményen a főpolgármester kiemelte: a fáklyás felvonulás tiltakozik minden népirtás, így az ellen a népirtás ellen is, amely 1944-ben “mindannyiunk szégyenére megtörtént”, s ezt “elvitatni nem lehet, de nem is szabad”. Tekintse meg képgalériánkat!

A vészkorszak egyben Magyarország tragédiája is, mert bennünket is olyan veszteség ért, amit pótolni szinte lehetetlen – fogalmazott Tarlós István, aki annak az óhajának is hangot adott, hogy “soha többet ne dobálhasson senki kézigránátokat sem keresztény templomra, sem zsinagógára, sem más vallási közösség legtiszteltebb helyére”. (A főpolgármester ezzel a zuglói Kassai téri esetre utalt, vasárnap valaki kézigránátot helyezett a Herminamezői Szentlélek Plébánia lépcsőjére.)

Tarlós István hangsúlyozta: “együtt kell okulni a történelem sötét szakaszaiból, egyben egyik leggyászosabb szakaszából, a holokausztból”. A holokauszt a teljes kiirtást, a náci rendszer által eltervezett és irányított népirtást jelenti – folytatta, hozzátéve: a nemzetiszocialista hatalom szerette volna megsemmisíteni a zsidóságon kívül a cigány, a lengyel és a fogyatékkal élő embereket, illetve a politikai és vallási ellenállókat.

Utalt arra, hogy a koncentrációs táborokban kényszermunkát végeztettek a foglyokkal, amíg az üldözöttek meg nem haltak a kimerültségtől, a speciális alakulatok pedig tömegesen végezték ki a zsidó embereket és a nácik valamennyi politikai ellenfelét.

Mint mondta, az emberirtás szörnyű bűnét sokáig hallgatás övezte, még a tankönyvek is hallgattak róla. Még a kommunista időkben is csak néhány ellenállóra emlékeztek, a nagyon nagy számú mártír szinte egy szót sem érdemelt, a holokauszt sokáig tabunak számított. Budapesten 2002-ben nyílt meg a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont, amelynek feladata a vészkorszak kutatása és az áldozatok emlékének megőrzése – tette hozzá. Erre büszkék lehetünk, hiszen a világon mindössze öt ilyen intézmény működik: Jeruzsálemben, Washingtonban, Berlinben, Londonban és Auschwitzban – mondta a főpolgármester.

Az Élet Menete Alapítvány idei, kilencedik magyarországi felvonulása az erzsébetvárosi helyszíntől, amely a régi pesti zsidó negyed területén van, a Parlamenthez vezetett. A menet több ezer ember, köztük politikusok és közéleti személyiségek részvételével, a sófár jelére indult el a Klauzál térről. A rendezvény indulásakor jelen volt a kormány képviseletében Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Szászfalvi László egyházi ügyekért felelős államtitkár és Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, ott volt több szocialista politikus, így például Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, valamint Kökény Mihály és Hiller István volt szocialista miniszter, továbbá Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke és Aliza Bin-Noun, Izrael Állam budapesti nagykövete.

Fotó: fidesz.hu

Réthelyi: Auschwitz Magyarországhoz is tartozik

Auschwitz, ahol több százezer honfitársunk lelte halálát, visszavonhatatlanul Magyarországhoz is tartozik – mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter vasárnap az Élet Menete rendezvényén a Parlamentnél, az Alkotmány utca Kossuth téri torkolatánál felállított színpadról. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kötődő megemlékezésre érkező menetnek kormánytagok, vezető kormánypárti és ellenzéki politikusok is résztvevői voltak. A több ezer felvonuló rendőri és civil biztonsági emberek kíséretében érkezett az Alkotmány utcába. A Bajcsy-Zsilinszky úti kereszteződésnél fáklyát osztottak a résztvevőknek. Réthelyi Miklós beszédében azt hangsúlyozta: “Auschwitz az igazolhatatlan tettek metaforája lett”. A haláltábor színhelye a magyar történelmi valóság teljességgel dokumentált terepe, amely sohasem tartozott Magyarországhoz, majd a negyvenes években Magyarország része lett – fogalmazott.

A miniszter szavai szerint, “az ember nem tudja kiűzni egyetemes múltunkból a holokausztot, mert az felfoghatatlan”. Mégsem tehetünk mást, emlékeznünk kell arra, hogy 1944. április 16-án vette kezdetét a magyarországi zsidóság gettóba zárása, elválasztása attól a nemzettől, amelybe született, amelynek nyelvét beszélte, melynek alakítója és formálója volt – szögezte le. Auschwitz kisöpörhetetlen közös élményünk, nem tudunk betonszarkofágot helyezni rá, nem tudjuk a területét lezárni, mint egy hatalmas zónát. Auschwitz miatt az ember megszentségtelenítette a törvényt és az etikát – fogalmazott. A miniszter elmondása szerint 1944. május 15. és július 8. között, ötvenöt nap alatt 437.402 magyar zsidó embert deportáltak, nagy részüket az auschwitz-birkenaui haláltáborba. Az Auschwitzban megölt zsidó emberek közül a legtöbben, mintegy 360-390 ezren a vidéki Magyarországról érkeztek oda – tette hozzá.

Barroso: Soha többé!

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke videóüzenetében – amelyet a résztvevők kivetítőkön láthattak – arról beszélt, hogy “a különböző nemzetiségű emberek, kultúrák és vallások közötti békés együttélés és a kölcsönös tisztelet biztosításának a legjobb és egyetlen tartós módja az emberi méltóság tiszteletben tartása”. Származásától, vallásától vagy véleményétől függetlenül minden egyes emberi lény méltósága mondatja velünk azt: “Soha többé!” Kötelességünk, hogy soha ne felejtsük el ennek a kimondhatatlan tragédiának az áldozatait, és tiszteljük mindazok emlékét, akik küzdöttek a diktatúra, a terror és az elnyomás ellen – fogalmazott. Szavai szerint az európai integráció nemcsak Nyugat-Európa háborús traumájára volt gyógyír, hanem húsz évvel ezelőtt a mozgatórugója is volt Kelet-Közép-Európa demokratikus forradalmának. Az integráció legnagyobb eredményének nevezte, hogy “ötven éve béke uralkodik, és biztosított a demokratikus értékek, alapvető jogok és szabadságok tisztelete Európában”.

José Manuel Barroso megemlítette, hogy a gazdasági válság időszakai gyakran lehetőséget adnak a populizmus, a nacionalizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia összes formájának újjáéledésére, “de ezek a hangok semmiféle megoldást nem nyújtanak a problémákra”. Meglátása szerint az unió valódi értékközössége a demokráciának, a jog hatalmának, az emberi jogoknak; ezek az európai értékek jelentik a jövő nemzedékeinek legértékesebb örökségét. Európának szüksége van az Élet Menete mozgalmának meggyőződésére, támogatására és elköteleződésére – hangsúlyozta.

A megemlékezés végén Fekete László főkántor gyászimát recitált, illetve hatszáz fehér léggömböt eresztettek a magasba a vészkorszak hatszázezer magyarországi áldozatának emlékére. Az eseményen a színpadról külön köszöntötték – mások mellett – Boross Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, Lévai Anikót, Orbán Viktor kormányfő feleségét, Eleni Tsakopoulos Kounalakist, az Egyesült Államok nagykövetét, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit, Feldmájer Pétert, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökét és Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz ügyvezető igazgatóját, KÖves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető lelkészét, akiket a tömeg egyenként megtapsolt nevük említésekor.

Forrás: fidesz.hu