Az ENSZ Holokauszt Emléknapja
Létrehozva: 2012. június 18. hétfő Utoljára módosítva: 2013. február 25. hétfőMegtalálható a következő kategóriában: 2013, ENSZ emléknap, Események, Programok.
| 2013. január 27. vasárnap |
Kedves Barátaink!
Kérjük, amennyiben van lehetőséged, és szeretnéd támogatni céljainkat,
az alábbi számlaszámra várjuk az adományokat. Az Élet Menete Alapítvány adószáma: 18184053-1-42
'AZ ÉLET MENETE' ALAPÍTVÁNY BANKSZÁMLASZÁMA: OTP 11707024-20453651
A naptárban kiemelt időpontok az adott hónap eseményeit jelölik, a dátumokra kattintva további információt kaphat!
Megtalálható a következő kategóriában: 2013, ENSZ emléknap, Események, Programok.
Az ENSZ holokauszt emléknapja
Létrehozva: 2011. augusztus 30. kedd Utoljára módosítva: 2012. április 17. keddMegtalálható a következő kategóriában: 2012, ENSZ emléknap, Események, Programok.
| 2012. január 27. péntek |
Képes beszámoló a megnyitóról
Vadász Gábor képei:
A kiállítást készítette: Hédi Fanni, Klacsmann Borbála, Laszák Ildikó
A vagon belülről
Ma van a nemzetközi holokauszt-emléknap
Ma tartják a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapját az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának 67. évfordulóján. Budapesten megemlékezés lesz a Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány szervezésében a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.
A Páva utcai emlékközpontban beszédet mond Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója és Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke. Közreműködik Kézdy György színművész és Gerendás Péter előadóművész.
Ekkor nyitja meg kapuit az intézményben felállított marhavagonban berendezett vándorkiállítás, amelyet az emlékközpont három fiatal munkatársa készített az ahhoz összeállított oktatási programmal együtt.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán, az Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszéken Ervin Gáborra, a holokauszt áldozatait mentő római katolikus papra és filozófusra emlékeznek. Kispest önkormányzata a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából megemlékezést és koszorúzást tart. Köszöntőt mond Vinczek György alpolgármester, Setét Jenő, a cigány önkormányzat képviselője és Koltai Gábor, a helyi zsidó hitközség vezetője.
Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
Forrás: hvg.hu
Megemlékezés a Holokauszt Emlékközpontban
A Holokauszt Emlékközpontnál felállított marhavagonban a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából nyílt kiállítás. Az Auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadulásának 67. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés és a hozzá kapcsolódó kiállítást a Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány közös rendezte.
Forrás: nepszava.hu
Holokauszt-emléknap: “Európa szégyenére emlékeztetni kell”
Auschwitz-Birkenaura, az emberiség, a művelt Európa szégyenére emlékeztetni kell, és küzdeni kell a felejtés ellen, hogy elmondhassuk: reménykedünk a jóban, az építésben és a békés alkotásban – mondta Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója pénteken Budapesten, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján.
A megemlékezésen rámutatott: a felejtés elkerülése érdekében kiállításokat, emléküléseket kell rendezni. Akik emlékeznek “a régi szörnyű vagonokra, embertársainkra, akiket rajtuk a gázhalálba és kényszermunkára szállítottak”, azoknak pedig kötelességük, hogy “felemeljék szavukat mindenféle új vagon ellen”, és hogy bízzanak abban: “egyszer mégiscsak észre tér az ember”, és “nem akarja majd szomszédját, lakótársát megalázni, vagonokba zsúfolni, éheztetni, megsemmisíteni” – fogalmazott.
A Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány rendezvényén Szita Szabolcs kiemelte: ezen a napon “hatmillió zsidó áldozatra, köztük hatszázezer legyilkolt honfitársunkra emlékezünk. A múltat, az értelmetlen gyűlöletben, az embertelen zsidótörvényekben fogant pusztítást idézzük fel.”
Utalt rá, hogy a vagon “a náci korszak egyik jelképe lett”, amely “szörnyűbb, mint a börtön”, s ahol hetven ember volt összezsúfolva, nem volt víz és élelem, “csak zárt ablak, leláncolt, lelakatolt ajtó, bűzös vödör, levegőtlenség. Öregek imája, hörgése, gyerekek sírása.”
Mint mondta, a vagon “az embertelenség, a megalázottság, a halál szimbóluma”, és “azoké az embereké, akik mindezt kitalálták, megszervezték és bevégezték”. Hozzátette: a második világháború után “a földkerekségen szinte egyetlen napig sem volt béke, fegyvernyugvás. Továbbra is voltak vagonok; igaziak és jelképesek. Álló és mozgó vesztőhelyek, voltak gyűlölködések, gyilkos indulatok.”
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete beszédében hangsúlyozta: “azért gyűltünk össze, hogy (…) kifejezzük mindannyiunk elkötelezettségét (…) a demokrácia, a szabadság, az egyenlőség és az élet szentsége mellett”.
Kifejezésre juttatta, hogy “a holokauszttagadás egyre elterjedtebb a világon”; kétségbe vonják a szörnyű cselekedeteket, és “megfosztják az áldozatokat, a gyermekeiket, unokáikat a mély fájdalomhoz való joguktól”. Ez nemcsak az áldozatok emlékének megszentségtelenítése, hanem ezáltal a világot is megfosztják attól, hogy a tanulságot levonva tanuljanak a holokauszt borzalmaiból – állapította meg.
Az antiszemitizmus jelenségével kapcsolatban a nagykövet megjegyezte: a zsidósággal szembeni előítéletekre, közhelyekre és mély tudatlanságra épül. Izrael állama továbbra is célpontja “a visszataszító antiszemita támadásoknak azon országokban is, amelyek tanúi voltak a náci uralom borzalmainak” – tette hozzá.
Mint mondta, az új antiszemitizmusra a válasz többek között Izrael és a világszerte megtalálható zsidó hitközségek közötti kapcsolat megerősítése. Úgy fogalmazott: Izrael a biztosíték arra, hogy a zsidó emberek, bárhol is éljenek a világon, védettek legyenek “az ordas eszmék ellen”.
Ilan Mor emlékeztetett arra: hetven éve a zsidóság kiszolgáltatott volt, ma azonban nincsenek olyan “ordas erők”, amelyek a zsidó nép elpusztítására törekednek, továbbá a zsidó emberek “elszántan képesek az önvédelemre”.
Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, az emléknap alkalmából levélben köszöntötte a résztvevőket. A Sonja Wintersberger, az ENSZ Bécsi Információs Központjának igazgatója által felolvasott levélben egyebek mellett azt írta: “az ENSZ (…) folytatja a holokauszt örök érvényű tanulságának tanítását. Ezért törekszünk arra, hogy előmozdítsuk a gyermekek jogainak és igényeinek érvényesülését – mindennap és mindenhol.”
Utalt arra, hogy a vészkorszak idején “másfél millió zsidó gyermek halt meg a nácik és támogatóik kínzásainak következtében. Meggyilkoltak nem zsidó gyermekek tízezreit is. Köztük sérülteket ugyanúgy, mint roma és szinti gyerekeket. Mindannyian annak a gyűlölet fűtötte ideológiának az áldozatai lettek, amely őket alsóbbrendűnek minősítette.”
Mint írta, “ezért is idézzük fel ragyogó példaként az olyan nagy humanitáriusok emlékét, mint Raoul Wallenberg, akinek idén ünnepeljük születésének 100. évfordulóját. Ma, amikor mindazokra emlékezünk – fiatalokra és idősebbekre egyaránt -, akik odavesztek a holokauszt során, felszólítok minden nemzetet, hogy fajra, bőrszínre, nemre vagy vallási meggyőződésre való tekintet nélkül védelmezzék a legsebezhetőbbeket.”
A megemlékezést kaddis (Istent dicsőítő, illetve gyászima) és mécsesgyújtás zárta az Áldozatok Emlékfalánál.
A rendezvényen ünnepélyesen megnyitották a Holokauszt Emlékközpont előtti téren az Elhurcolt életek című vándorkiállítást, amely február 26-ig lesz látogatható. A vándorkiállítás, amelynek létrehozója az Élet Menete Alapítvány, egyebek mellett áttekinti a magyarországi zsidóság rövid történetét a középkortól 1920-ig, a zsidótörvényeket és végrehajtásukat, a munkaszolgálat 1939 és 1945 közötti történetét, a jogfosztás, kifosztás és gettósítás, valamint a deportálások történetét, valamint a magyar zsidó emberek Auschwitz-Birkenauban történt legyilkolását.
Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
Forrás: atv.hu
Támogatóink:
|
|
   |
Köszönet mindenkinek, akik segítettek nekünk a vagon szállításában!
Az hogy ez a vagon az emlékközpont elé kerüljön, egy nagyon-nagy és összehangolt feladat, kihívás volt.
Rengeteg embernek köszönhetjük, köszönjük, hogy segítettek nekünk ebben!
Elsősorban külön köszönetet mondunk:
• a MÁV-nak
• az ideiglenes vasúti síneket építő MÁV FKG Kft. a MÁV Zrt. leányvállalatának
• a Tűzoltóságnak
• a Rendőrségnek
• az OVIT-nak az Országos Villamos Távvezeték Zrt-nek
• a Vasúttörténeti Parknak
• a MAZSIHISZ-nek
• és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak
Képek a szállításról:
Teherkocsi és kék fény a nagykörúton
Tűzoltók, rendőrök, túlméretes szállítmány és egy kéttengelyes tehervagon a belvárosban.
Reggel nyolc óra, Budapest, Angyalföld vasútállomás. Vasárnap reggel lévén kihalt az egész környék, csak Nyafica, a macska kóborol az állomáson. A környéken lakók nem is sejtik, hogy hamarosan milyen nem mindennapi esemény szemtanúi lehetnek.
Úgy fél kilenc felé járhat, amikor megérkezik az első tűzoltóautó. Nem szirénázva jönnek, hiszen nincs tűz, sem semmi egyéb, ami indokolná a sietséget. Hiszen a vonat még el sem indult. Aztán a távolban feltűnik még két piros autó. A nyolcadik kerület egyes fecskendője és az autódarujuk. Az angyalföldi állomás betonozott rakodóján állunk. Tűzoltók és rendőrök várnak. Várják, hogy elkezdhessék a munkát. Némi mozgolódás támad, érkezik az Ovit túlméretes szállítmányokhoz való speciális teherautója és a kísérőkocsijai. Meg néhány civil autó is.
Megérkezett az egykocsis tehervonat, a vonógép az UDJ-041
Már fél tíz felé jár az idő, amikor befut a szerelvény. A Mávgép 041-es UDJ-je cibál maga után egy kéttengelyes, fedett G sorozatú teherkocsit. A vagonon látszik, hogy nemrég lett felújítva. A főkeretet feketére, a szekrényt barnára festették. A kocsin nincs semmiféle jelzés, se pályaszám, se a megszokott kocsiadatok. Persze ez nem is igazi, élő vasúti kocsi, hanem egy kiállítási tárgy, egy emlék. Az UDJ kihúz Óbuda felé, majd visszatol a rakodóra.
Régi tolatások emléke sejlik fel Angyalföld páratlan váltókörzetében
A tűzoltók készülődnek. A kocsi tömege körülbelül hét tonna. Három méter magas, és ütközők közti hossza valamivel több mint nyolc méter. Tehát nem számít túl nagy tárgynak például egy kamion pótkocsijához képest. A tűzoltók alaposan megnézik a kocsit, és megbeszélik a parancsnokkal az emelés menetét. Az UDJ elmegy, a tűzoltódaru pedig beáll a kocsi mellé. Kezdődik a kitelepülés.
Először a bal oldalt talpalják ki
Először a bal, majd a jobb oldalát talpalják ki a darunak, és amíg a Liebherr márkájú autódaru szintezi magát, a tűzoltók elkezdik felfűzni a kocsira az emelőhevedereket. Egy könnyű, törékeny favázas kocsiról van szó, így távtartókra is szükség van. A két emelőhevedert alul át lehet fűzni a kocsi hossztartóin, mert az elég merev, és elbírja a kocsi teljes súlyát. Ám a tető lécből van, így ha nem raknak be távtartókat, az emelés első pillanatában a hevederek összetörnék azt.
A tűzoltók rutinosan dolgoznak. Hogy a sérüléseket elkerüljék, a kocsi tetejére felvisznek két létrát, és ezeken is átfűznek egy-egy emelőhevedert. A létra lesz tehát a távtartó és a merevítő is az emelés során. Még a kocsi sarkaira is kötnek egy-egy kötelet. Ez azért kell, hogy a darugémen függő tárgyat a tűzoltók e kötelek segítségével tudják mozgatni, forgatni, illetve megtartani. Ugyanis elég heves szél fúj, és csúnya baleset lenne, ha a levegőbe emelt kocsit nekicsapná a daru oldalának.
A daru teljesen kitelepült, és a befűzés is kész, kezdődhet az emelési művelet. A tréler platója nagyjából egy méter magas, így a kocsit sem kell sokkal magasabbra emelni. A darukezelő először meglazítja a főhorgot, hogy ki lehessen akasztani a rögzítőhurkokból. Emelkedik és nyúlik a gém, közben szép lassan ereszkedik alá a horog. A tűzoltók a kocsi tetején bekapcsolják a horogba a hevedereket, lemásznak a kocsiról, és elveszik a létrákat is. Na, most már tényleg kezdődik az emelés!
A létrákat is befűzik az emeléshez
A daru motorja hangosan zúg, az acélsodronyok megfeszülnek, és a kocsi lassan felemelkedik a földről. A tűzoltók is megfeszítik a köteleket, a kocsi stabilan a horog alatt van, nem cibálja a szél. Lassan kezd jobbra forogni a daru, és körülbelül kilencven fokot fordulva átemeli maga mögött a kocsit. A tűzoltódaru mellé betolat a tréler, és szépen lassan elkezdik ráereszteni a kocsit. A biztonságos szállítást négy speciális öntöttvas talp segíti, melyek íve pontosan illeszkedik a kocsi kerékprofiljához. A daru lassan, szakaszosan emel, a többi tűzoltó pedig óvatosan terelgeti a levegőben a kocsit.
A tréler betolat a levegőben lógó kocsi alá
Az egyik talpnál még nem tökéletes az elhelyezés, a daru picit visszaemel. Igazítanak a talpon és a kocsin is, majd leeresztik ismét. Na, hát a kocsi felkerült a trélerre. Az Ovit munkatársai trafószállításhoz szoktak, mégis precíz mozdulatokkal rögzítik a vasúti kocsit az autóra. A tűzoltók kiakasztják a horgot, leszedik a távtartónak használt létrákat, és kifűzik a hevedereket is. A kocsi kész, indulhat a konvoj a túlméretes szállítmánnyal. A célállomás a Páva utca.
A szállítást az Ovit felvezetőautója és egy rendőrjárőr is kíséri. Ők valamiért sietnek, így megkülönböztető jelzéssel robognak és nyitják meg az utat a kamion előtt. Egyirányú utca, piros lámpa nem akadály. Angyalföldön beletelik jó pár percbe, mire a tűzoltódaru ismét menetkész lesz, ráadásul ők nem is használják a kék lámpát, így csak a tréler után érkeznek meg a Páva utcába.
A rendőrség zárja az Üllői utat. Először a daru áll be orral a Páva utcába – hiszen a gém hátra fordulva emel – majd rátolat a tréler. Profi a sofőr és segítője is, elsőre sikerült betolatni a szűk utcába. Bár a Páva utcát a rendőrség lezárta, és a kihelyezett tábla is tiltja a parkolást, két autó mégis útban van. A rendőrök intézkednek, és pár percen belül mindkét autó tulajdonosát előkerítik. Ez az akadály is elhárult, a daru elkezd kitalpalni. A kis utcában sokkal szűkebb a hely, mint az angyalföldi rakodón, de a fiúk profik, tudják, hogy fog elférni a daru.
Konvoj a Hungária körúton
A művelet lényegében ugyanaz, mint reggel. A daru kitalpal, a tűzoltók a hevedereket befűzik a főtartók közé, és a kocsi tetején a létrákba. Hogy a daruhoz minél közelebb lehessen emelni, a gém magasabbra nyúlik, de a kocsit nem kell magasra emelni, sőt. Mihelyst az emelőhevederek megfeszültek a horgon, a tréler kigördül a teherkocsi alól. Szépen lassan elkezdik beforgatni a kocsit a vágányszakaszra, melyet pár nappal korábban építettek az emlékközpont elé a Mávgép szakemberei. A hét méter hosszú vágánymező korhű, faaljas pálya, C sínekkel, nyíltlemezes leerősítéssel. Nem volt könnyű kellő számű lemezt összeszedni, de a vasutasokon nem fogott ki a feladat. A zúzottkő ugyan hiányzik az aljak közül, de talán jobb is. A végén még valakinek dobálni támadna kedve.
A vágányt a múzeum kérésére a lehető legközelebb tették az épület falához, és ez most egy kis gondot okoz: nincs meg az űrszelvény, pár centi csak, de a kocsi nem fér el. A tűzoltók leleményesek, az egyik közeli üzletből szereznek egy békát – kézi emelőt – és ennek segítségével húzzák el a faltól a vágánymezőt. Minden akadály elhárult, a kocsi szép lassan a sínekre kerül. Természetesen megfutamodás ellen biztosítani kell, így a kocsi kap két sarut a kerekei alá. És biztos, ami biztos, a sarukat lehegesztik a sínekhez.
Szűk a Páva utca, csak felülről lehet beemelni a kocsit
Hatvanhét éve, 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitzi koncentrációs tábort. Ezt a napot 2005-ben nyilvánította a holokauszt emléknapjává az Európai Unió. 2012. január 27-én pénteken 11.00 órakor a Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány közös megemlékezést szervez az emlékközpontban. (1094 Budapest, Páva utca 39.) Az emlékkiállítás fontos eleme az emlékkocsi, melyet vasárnap szállítottak a központhoz.
Korábban már készült hazánkban egy hasonló vagon, ám az országot bejáró Ggs sorozatú kocsi nem volt korhű, hiszen ezt a típust csak az ötvenes évek végén szerezte be az államvasút. A most kiállított G fősorozatú, kéttengelyes fedett teherkocsit a Fedecrail ifjúsági tábor résztvevői újították fel a Vasúttörténeti Parkban 2010 augusztusában. Ehhez hasonló típusú kocsikat 1915 és 1926 között szerzett be a MÁV, ezek 120000-192000 pályaszámcsoportban futottak, de ez a konkrét darab egy osztrák széria darabja, amely a II. világháború idején került Magyarországra. Főleg ilyen kocsik alkották a trianoni döntés után az elcsatolt részekről az anyaországra menekülő nincstelenek vagonlakásait. Ez a típus tehát valamivel korábbi, a Ggs-nél azonban lényegesen korhűbb választás. A kocsi berendezéséről a Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány gondoskodik.
Az elkészült vágánymező pár nappal korábban
A szállítás jótékonysági alapon jött létre. A Mávgép ingyen építette fel a vágánymezőt, az Ovit ingyen biztosította a trélert és a kísérőkocsikat, a tűzoltók sem pénzért emeltek, és a rendőrség is költségmentesen vállalta az útvonal-biztosítást.
Forrás: iho.hu Arnold Balázs
ENSZ Emléknap
Létrehozva: 2010. május 1. szombat Utoljára módosítva: 2011. február 13. vasárnapMegtalálható a következő kategóriában: 2011, ENSZ emléknap, Események, Programok.
| 2011. január 27. csütörtök |
Tisztelt érdeklődő barátaink! FIGYELEM!
A 2011. évi ENSZ holokauszt emléknapi megemlékezésünkre, nagy örömünkre, MÁR MOST MINDEN HELY BETELT! KÉRJÜK MEGÉRTÉSÜKET!
Programunknak, fantasztikus gyorsasággal terjedt a híre, amire nagyon büszkék vagyunk. A délelőtt 11.00-órakor kezdődő programunkra szeretettel várjuk az alábbi regisztrált iskolákat:
- Eötvös iskola
- Pogány Frigyes SZKI és Gimnázium
- Lauder iskola
- Scheiber Sándor iskola
- Balassi Bálint Gimnázium Balassagyarmat
- Wesselényi utcai Alapítvány iskola
FIGYELEM! Az iskolákon kívül természetesen több magánember is regisztrált, őket is szeretettel várjuk (akiket email üzenetben visszaigazoltunk), de az ő nevüket nem tesszük közzé!
ENSZ Holokauszt Megemlékezés az Élet Menete Alapítvány szervezésében
A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából az Élet Menete Alapítvány megemlékezést tart a budapesti Játékszínben. Az ünnepi eseményt Gordon Gábor az alapítvány elnöke köszönti és nyitja meg.
1945. január 27-én ezen a napon szabadította fel a szovjet hadsereg az auschwitz-birkenaui haláltábort.
A megemlékezésen részt vesznek a magyarországi zsidóság vezetői, a magyarországi egyházak képviselői, rabbik, kántorok, zsidó közéleti vezetők, a hazánkba akkreditált diplomáciai testület képviselői, politikusok, egyházi vezetők, művészek és közéleti személyiségek.
Az eseményt megtiszteli jelenlétével többek között Őexc. Aliza Bin – Noun Izrael Állam magyarországi nagykövete, Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Dr. Martonyi János külügyminiszter, Farkas Flórián a magyarországi romák társadalmi integrációjáért felelős miniszteri biztosa, Roman Kowalski a Lengyel Köztársaság nagykövete, Gottfrid Köfner az ENSZ regionális képviselője. Dr Feldmájer Péter a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke, Zoltai Gusztáv a szövetség ügyvezető igazgatója, valamint Streit Sándor a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke
Megemlékező beszédet tartanak Öexc. Aliza Bin – Noun Asszony, Izrael Állam magyarországi nagykövete, Dr. Martonyi János a Magyar Köztársaság külügyminisztere és Kardos Péter főrabbi.
Jávori Ferenc a Budapest Klezmer Band alapítója, vezetője és zeneszerző az általa komponált Klezmer Szvit II. tételét adja elő, s utána a hatmillió áldozat emlékére a résztvevők meggyújtják az emlékezet lángjait.
A megemlékező ünnepség zárásaként a Balassagyarmati Rózsavölgyi Márk alapfokú művészeti oktatási intézmény Szécsényben működődő FÉBE társulatának eladásában a HULLÁM című musical kerül majd bemutatásra. Az előadást Láng András bevezető szavai előzik meg.
Martonyi: megvédjük azokat, akiket ártatlanul bántanak
Magyarország bárhol, bármikor megvédi azokat, akiket ártatlanul bántanak – hangsúlyozta a külügyminiszter a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából csütörtökön, Budapesten. Martonyi János azt is bejelentette, hogy a kormány a készülő új alkotmányba változtatás nélkül átemeli az Európai Unió Alapjogi Chartájában felsorolt jogokat.
A holokauszt nemzetközi emléknapján azokra a mártírokra emlékezünk, akik áldozatul estek egy torzult korszak példa nélküli eltévelyedésének. Valójában ma sincs arra elfogadható magyarázat, miként lehetett egy egész nép elpusztítását elrendelni – mondta a külügyminiszter a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen, csütörtökön, a budapesti Játékszínben. Martonyi János hozzátette: a sebek sosem fognak begyógyulni.
A történelemmel való szembenézés, az erkölcsi és anyagi kárpótlás pedig jobbára egy olyan generációra maradt, amely könyvekből, filmekből ismeri a holokauszt borzalmait. Magyarország őszintén igyekszik begyógyítani a sebeket és osztozik a saját részét képező zsidóság fájdalmában. Magyarország bárhol, bármikor megvédi azokat, akiket ártatlanul bántanak – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Martonyi János arról is beszélt, hogy az Európai Unió az emberi jogok, az emberi méltóság és a demokrácia értékközösségeként határozza meg magát. Ennek a közösségnek az élén soros elnökként fél évig Magyarország áll, ami kötelez minket. A kormány ezért a készülő új alkotmányba változtatás nélkül átemeli az Európai Unió Alapjogi Chartájában felsorolt jogokat – mondta Martonyi János.
A megemlékezésen beszédet mondott az izraeli nagykövet asszony is. Aliza Bin-Noun szerint azt nem lehet megtanítani az embereknek, hogyan legyenek hősök, de azt meg lehet tanítani a gyerekeknek, hogyan tiszteljenek másokat nemtől, vallástól, származástól függetlenül. Hozzátette, hogy az izraeli Jad Vasem Intézet tavaly is sok kutatót és újságírót fogadott Magyarországról, és ezt a programot folytatni fogják.
A megemlékezésen részt vett Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Timothy Betts, az Amerikai Egyesült Államok követtanácsosa, Gottfried Koeffner, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális képviselője, Roman Kowalski lengyel nagykövet, Kardos Péter főrabbi, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója, Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, Iványi Gábor lelkész és Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is. A rendezvény végén valamennyien gyertyát gyújtottak a holokauszt áldozatainak emlékére.
Az ENSZ 2005-ben döntött úgy, hogy minden évben világszerte emlékezzenek meg az áldozatokról az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor 1945. január 27-i felszabadításának évfordulóján.
Ma van az ENSZ Holokauszt Emléknapja
Az auschwitz-birkenaui tábor felszabadulásának 66. évfordulójára emlékeztek csütörtökön a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Átadták a Wiesenthal díjat is, amelyet idén Varga Jenő és Korinek László kapott a pécsi holokauszt emlékmű létrehozásában végzett munkájáért – tájékoztatott közleményében a Holokauszt Emlékközpont.
Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy a Magyar Holokauszt nem csak a magyar zsidóság, hanem az egész magyar nemzet tragédiája is. A magyar állam nem tudta megvédeni saját állampolgárait egy idegen hatalomtól, sőt elpusztításukban egy ideig együttműködött a megszállókkal – mondta.
Ezután adták át a Wiesenthal díjakat, amelyeket a Holocaust Közalapítvány 2008-tól kezdve minden évben azoknak ad, akik munkájukkal elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. Idén a kitüntetést Varga Jenő és Korinek László kapta a pécsi holokauszt emlékmű létrehozásában végzett munkájáért.
Budapesten is több rendezvény is tartottak csütörtökön a holokauszt nemzetközi emléknapján. Délelőtt 11 órától a budapesti Játékszínben Martonyi János, külügyminiszter mondott beszédet. A rendezvényen gyertyát gyújtottak a holokauszt áldozatainak emlékére – mondta a Független Hírügynökségnek a rendezvény főszervezője, Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke.
A XIX. kerületben délután 3 órakor kezdődött a megemlékezés a Templom téren. Köszöntőt mondott Vinczek György alpolgármester és Botos János, a Budapesti Holokauszt Intézet igazgatója.
Az ENSZ 2005-ben döntött úgy, hogy minden évben világszerte emlékezzenek meg az áldozatokról az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor 1945. január 27-i felszabadításának évfordulóján.
Független Hírügynökség
Holokauszt Emléknap a Játékszínben
Csütörtökön tartják a holokauszt nemzetközi emléknapját Budapesten, a Játékszínben. Az auschwitz-birkenaui haláltábor 66 évvel ezelőtti felszámolására emlékeznek. Lesznek programok a Holokauszt Emlékközpontban is- tájékoztatták a Független Hírügynökséget a szervezők.
A Játékszínben csütörtökön 11 órakor kezdődik a megemlékezés. Martonyi János külügyminiszter, Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete, Kardos Péter főrabbi, Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ elnöke is ott lesz. A Holokauszt Emlékközpontban is tartanak megemlékezést. Január 27-ét 2005-ben nyilvánította a holokauszt nemzetközi emléknapjává az ENSZ. 66 éve számolták fel az auschwitz-birkenaui haláltábort. Világszerte több millió, idehaza körülbelül 600 ezer áldozatra emlékeznek ilyenkor.
Nemzetközi megemlékezés a holokauszt áldozatairól
Csütörtökön tartják a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapját, az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának 66. évfordulóján. Budapesten megemlékezést tartanak a Holokauszt Emlékközpontban és a Játékszínben.
A Játékszínben tartandó rendezvényen beszédet mond Martonyi János külügyminiszter, Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete, Kardos Péter főrabbi és Gordon Gábor, a magyarországi Élet Menete Alapítvány elnöke.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az eseményen meggyújtja a holokauszt áldozataira emlékező lángot. Gyertyát gyújt Roman Kowalski lengyel nagykövet, Timothy Betts amerikai követtanácsos és Gottfried Koefner, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális képviselője.
Ugyancsak gyertyát gyújt Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, valamint a vészkorszak túlélőinek képviselői, illetve zsidó és roma gyermekek.
A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban beszédet mond Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, valamint a vészkorszak túlélőinek képviselője. Részvételi szándékát jelezte Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter is.
A programban szerepel a Wiesenthal-díj átadása, a Weiner László zeneműveiből álló hangverseny, illetve irodalmi összeállítás. A megemlékezést kaddis (Istent dicsőítő, illetve gyászima) és mécsesgyújtás zárja az Áldozatok Emlékfalánál.
Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő nyolc méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a mintegy hatszázezer magyarországi áldozatnak, itt állították fel 2007-ben az Elveszett Közösségek Tornyát is.
Ezen az üvegtornyon 1441 település neve olvasható, azoké a helységeké, ahol az 1944-ben hatósági erőszakkal véghezvitt deportálások miatt ma nincs zsidó közösség. A központ állandó kiállítása a magyar zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését és legyilkolását eleveníti fel.
Holokauszt-emléknap – Martonyi: a magyarok osztoznak a zsidóság fájdalmában
A magyar nép osztozik a zsidóság fájdalmában, együtt érez az áldozatok hozzátartozóival – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten, a holokauszt nemzetközi emléknapján tartott rendezvényen. Aliza Bin-Noun magyarországi izraeli nagykövet szerint úgy érthetik meg leginkább az emberek Auschwitz tanulságát, ha a gyermekekkel megismertetik a holokauszt tragédiáját és arra tanítják őket, hogy tiszteljék egymást.
A külügyi tárca vezetője az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 66. évfordulóján kiemelte: a magyar holokauszt “az egész magyar nemzet tragédiája”, az állam “nem tudta megvédeni saját állampolgárait egy idegen hatalomtól”, sőt elpusztításukhoz ugyan kényszer hatására, de segítséget nyújtott. 1990-ig nem lehetett “kibeszélni” a történteket, így a feldolgozás, a szembenézés egy olyan nemzedékre maradt, amely részben csak elbeszélésből ismeri az eseményeket – mondta.
A miniszter hangsúlyozta a tolerancia fontosságát. Szólt arról is, hogy az unió alapjogi chartájában felsorolt jogokat változtatás nélkül átemelik a készülő magyar alkotmányba.
Felidézte, hogy nemrég Izraelben járt, ahol találkozott a “népes magyar kolónia” tagjaival. A közösség fiataljai közül sokan folyamodnak a magyar állampolgárságért – tette hozzá. A miniszter szerint Magyarország és Izrael között “elmélyült, őszinte partneri együttműködés alakult ki”, ebben a magyarországi zsidóságnak és a Magyarországról származó izraelieknek is meghatározó a szerepük.
Aliza Bin-Noun budapesti izraeli nagykövet szerint úgy érthetik meg leginkább az emberek Auschwitz tanulságát, ha a gyermekekkel megismertetik a holokauszt tragédiáját és arra tanítják őket, hogy tiszteljék egymást.
A nagykövet kiemelte: a magyarországi zsidók – mások mellett a zsidó filozófusok, tudósok, katonák, írók, költők – jelentősen hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez.
A diplomata szerint gyakran úgy emlegetik a holokauszt áldozatait, mint “akik nem jöttek vissza”, nem szólnak azonban a tettesekről, akik igyekeztek módszeresen meggyilkolni a zsidó embereket.
Gordon Gábor, a magyarországi Élet Menete Alapítvány elnöke beszédében rámutatott: a holokauszt nemcsak milliókat elpusztító sötét, kegyetlen történeti esemény, hanem olyan tragédia, amely után minden megváltozott, és amelyről időről-időre beszélni kell.
Az alapítvány vezetője “elmondhatatlannak, megérthetetlennek, felfoghatatlannak”, a pusztító, kirekesztő, gyilkos gyűlölet megnyilvánulásának nevezte a vészkorszakot, amelynek végállomása és jelképe Auschwitz lett.
Kardos Péter főrabbi arról beszélt, hogy az emlékezés a túlélők privilégiuma, kötelessége, és ezt “át kell plántálni” az utódokra. Mint mondta, “Auschwitzról beszélni nehéz, nehéz elmondani az elmondhatatlant”, mégis meg kell tenni.
Meglátása szerint a fennmaradás záloga, hogy a vészkorszak szörnyűségeit nemzedékről nemzedékre tovább adják a következő nemzedékeknek, hogy aztán ők is elmondhassák az utódaiknak. A holokauszt nemzetközi emléknapján zsidó, roma és keresztény emberekre, valamint az embermentőkre egyaránt emlékeznek – mutatott rá.
A holokauszt hatmillió áldozatára emlékező hat gyertyalángot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Martonyi János, Aliza Bin-Noun, Roman Kowalski lengyel nagykövet, Timothy Betts amerikai követtanácsos és Gottfried Koefner, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális képviselője is meggyújtotta.
Ugyancsak gyertyát gyújtott Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Streit Sándor, a BZSH elnöke, Kardos Péter, Sugár András, a Hit Gyülekezetének lelkésze (Németh Sándor, a gyülekezet vezető lelkészének képviseletében), Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke, valamint a vészkorszak túlélőinek képviselői, illetve zsidó diákok.
Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
Kallos Bea képei
Martonyi: a magyar holokauszt az egész nemzet tragédiája
 |
Hallgassa meg |
A magyar holokauszt az egész magyar nemzet tragédiája – ezt mondta a külügyminiszter az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 66. évfordulóján tartott budapesti megemlékezésen. Martonyi János kiemelte a tolerancia fontosságát, és elmondta, hogy az unió alapjogi chartájában felsorolt jogokat változtatás nélkül átemelik a készülő magyar alkotmányba.
Aliza Bin-Noun budapesti izraeli nagykövet szerint úgy érthetik meg leginkább az emberek Auschwitz tanulságát, ha a gyermekekkel megismertetik a holokauszt tragédiáját és arra tanítják őket, hogy tiszteljék egymást. A nagykövet kiemelte: a magyarországi zsidók – mások mellett a zsidó filozófusok, tudósok, katonák, írók, költők – jelentősen hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez.
A diplomata szerint gyakran úgy emlegetik a holokauszt áldozatait, mint “akik nem jöttek vissza”, nem szólnak azonban a tettesekről, akik igyekeztek módszeresen meggyilkolni a zsidó embereket.
Gordon Gábor, a magyarországi Élet Menete Alapítvány elnöke azt mondta: a holokauszt nemcsak milliókat elpusztító sötét, kegyetlen történeti esemény, hanem olyan tragédia, amely után minden megváltozott, és amelyről időről-időre beszélni kell.
Az alapítvány vezetője “elmondhatatlannak, megérthetetlennek, felfoghatatlannak”, a pusztító, kirekesztő, gyilkos gyűlölet megnyilvánulásának nevezte a vészkorszakot, amelynek végállomása és jelképe Auschwitz lett.
Kardos Péter főrabbi arról beszélt, hogy az emlékezés a túlélők privilégiuma, kötelessége, és ezt “át kell plántálni” az utódokra. Mint mondta, “Auschwitzról beszélni nehéz, nehéz elmondani az elmondhatatlant”, mégis meg kell tenni.
(MTI)
