2008. január 27., vasárnap 13:45
A budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartották vasárnap az ENSZ Holokauszt Emléknapját, amellyel a világszervezet az Auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának évfordulójára emlékeztet.

Igor Szavolszkij, Oroszország budapesti nagykövete a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, valamint az Élet Menete Alapítvány rendezvényén szimbolikus jelentőségűnek nevezte ezt a napot, amely “magában ötvözi a gyászt és a reményt, a könnyeket és a jövőbe vetett hitet”, amikor “fejet hajtunk az áldozatok előtt és tiszteletünket fejezzük ki azok iránt, akik harcoltak az embertelen rendszer ellen”. Az orosz nagykövet hangsúlyozta, hogy “a holokausztot nem szabad relativizálni, különben új áldozatokkal kell számolnunk”.

Az emlékezés végén Kézdy György színművész Radnóti Miklós Erőltetett menet című versét szavalta el, Fekete László kántor a 116. zsoltárt énekelte el. Az áldozatok emlékfalánál mécsest gyújtott többek között Aliza Bin-Noun, Izrael Állam budapesti nagykövete, Michael Lindenbauer, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága regionális vezető-helyettese, és Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke.

MTI-INDEX

2008. április 16. 20:00
A budapesti Dohány utcai zsinagóga elől mintegy négy-ötezer ember részvételével indult el szerdán az Élet menete fáklyás felvonulása, amellyel a holokauszt áldozataira emlékeztek. A menet, amelyben több parlamenti politikus és miniszter is ott vonult, erős rendőri biztosítás mellett indult el. A Dohány utcai zsinagóga előtt gyülekező emberek, akik között sok volt a fiatal, transzparenseket emeltek a magasba, amelyen például “A holokauszt az emberiség szégyene” vagy a “Tiltsák be a Magyar Gárdát!” felirat volt olvasható.

Az Élet menetén részt vett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter, Deutsch-Für Tamás, a Fidesz parlamenti képviselője, Kuncze Gábor volt SZDSZ-elnök, Hiller István oktatási miniszter, Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, illetve több kormánypárti és ellenzéki politikus.

Horváth Csaba, Budapest főpolgármester-helyettese a megjelenteknek a menet indulása előtt azt mondta, hogy a jelenlévők hitet tettek a szolidaritásról és a demokrácia melletti elkötelezettségükről. A menet rendőri biztosítása az MTI helyszíni tudósítóinak tájékoztatása szerint arra is kiterjed, hogy a menet előtt haladó rendőrök bombakereső kutyákkal minden autót, kukát és lámpaoszlopot külön megszagoltatnak, az autók alját pedig tükrökkel is megvizsgálják. A menet útjában felbukkanó gyanús személyeket azonnal igazoltatják. A Roosevelt téren szkinhedek jelentek meg, őket is igazoltatni kezdték a rendőrök.

Az Élet menete rendezvényt 2002 óta tartják meg Magyarországon. A fáklyás felvonulást és emlékezést mindig április 16-án tartják, ugyanis 1944-ben ekkor kezdődött a magyarországi zsidóság gettókba telepítése. A felvonulásokon zsidókra, romákra, másságukért üldözöttekre, ellenállókra és azokra is emlékeznek, akik bátran szembeszállva a fasisztákkal és a nyilasokkal, mentették az üldözötteket.

(MTI)

2008. január 27., vasárnap, 23:20

KIÁLLÍTÁS

HOLOKAUSZT EMLÉKKÖZPONT (IX., Páva u. 39.)

10.00-18.00

63 éve, január 27-én szabadult fel az Auschwitz-Birkenau-i haláltábor, ezért az ENSZ ezt a napot nyilvánította a holokauszt nemzetközi emléknapjává. A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont a megemlékezés részeként szélesre tárja kapuit az érdeklődők előtt: Illényi Katica, Kézdy György, illetve a sófár kürtön játszó Gordon Bence műsora után tárlatvezetés indul a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán. A megemlékezés napján a kiállítás megtekintése ingyenes.

[origo]

A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/programajanlo/blog/20070124holokausztemleknap.html

A budapesti Dohány utcai zsinagóga elől mintegy négy-ötezer ember részvételével indult el szerdán az Élet menete fáklyás felvonulása, amellyel a holokauszt áldozataira emlékeztek. A menet, amelyben több parlamenti politikus és miniszter is ott vonult, erős rendőri biztosítás mellett indult el.

A Dohány utcai zsinagóga előtt gyülekező emberek, akik között sok volt a fiatal, transzparenseket emeltek a magasba, amelyen például “A holokauszt az emberiség szégyene” vagy a “Tiltsák be a Magyar Gárdát!” felirat volt olvasható.A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban Hiller István oktatási és kulturális miniszter és Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet együtt emlékezett a vészkorszak áldozataira. Az Élet menetén részt vett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter, Deutsch-Für Tamás, a Fidesz parlamenti képviselője, Kuncze Gábor volt SZDSZ-elnök, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, illetve több kormánypárti és ellenzéki politikus.Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi azt mondta, a vészkorszak idején “a rettentő eszme” a fővárosi zsidóság kiirtását célozta meg, és romhalmazzá engedte tenni Budapestet. A jelenlegi helyzetről szólva hozzáfűzte: a szólás szabadságának zászlaja alatt bűn lenne megengedni a gyűlöletkeltést és a rasszizmust.Zoltai Gusztáv, az Élet menete fővédnöke, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója kiemelte: “Mi, magyarországi zsidók tudjuk a történelem által ránk rótt kötelességet is. Gyászoljuk a holokauszt éveiben elpusztított testvéreinket, és utódainkra is örökül hagyjuk emlékük ápolásának kötelmét”.

Erdő Péter esztergom-budapesti érsek üzenetét Székely János segédpüspök tolmácsolta, és kifejezésre juttatta, hogy a holokauszt mögött “újpogány ideológiák álltak”. Felhívta a figyelmet azokra a keresztényekre, hitüket mélyen élőkre, akik aktívan részt vettek a zsidók mentésében a vészkorszak idején.

Az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre betegsége miatt nem tudott megjelenni a rendezvényen, Sorstalanság című művéből két diák olvasott fel a megemlékezésen részleteket.

A felvonulás alatt a környéken több szkinhed is megjelent, akiket a helyszínen nagy erőkkel megjelent rendőrök azonnal igazoltattak. A rendőrség két férfit állított elő.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Andrássy úti épület előtt tartott megemlékezésen, a mintegy százötven tagú hallgatóságnak azt mondta: a közös emlékezéssel tegyünk egy lépést egymás felé, mutassuk meg, hogy tiszteljük egymást, hogy szolidárisak vagyunk egymással, olyan magyarok vagyunk, akik megtanulták a leckét.

Az Élet menete rendezvényt 2002 óta tartják meg Magyarországon. A fáklyás felvonulást és emlékezést mindig április 16-án tartják, ugyanis 1944-ben ekkor kezdődött a magyarországi zsidóság gettókba telepítése. A felvonulásokon zsidókra, romákra, másságukért üldözöttekre, ellenállókra és azokra is emlékeznek, akik bátran szembeszállva a fasisztákkal és a nyilasokkal, mentették az üldözötteket.

MTI-ORIGO

Készült:
2008, január 27 – 10:33

Ma van az ENSZ holokauszt-emléknapja, a világszervezet 2005. november 1-jei határozatának értelmében emlékeznek meg az összesen 6 millió zsidó és a 600 ezer magyar mártírról a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban is.

Az emléknapot az ENSZ az auschwitz-birkenaui tábor felszabadításának napjára, január 27-re tűzte ki, amelyet Budapesten idén másodszor tartanak meg a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, valamint az Élet Menete Alapítvány szervezésében.

A megemlékezésen Igor Szergejevics Szavolszkij, Oroszország budapesti nagykövete mond beszédet a Holokauszt Emlékközpontban. Az ENSZ-határozat meghozatala után Magyarországon az Élet Menete Alapítvány határozta el, hogy “méltó megemlékezést szervez zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt”, amelynek eredménye a tavalyi és az idei ünnepség létrejötte.

MTI, parameter

A budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartották vasárnap az ENSZ Holokauszt Emléknapját, amellyel a világszervezet az Auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának évfordulójára emlékeztet. Igor Szavolszkij, Oroszország budapesti nagykövete a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, valamint az Élet Menete Alapítvány rendezvényén szimbolikus jelentőségűnek nevezte ezt a napot.
Ez a nap “magában ötvözi a gyászt és a reményt, a könnyeket és a jövőbe vetett hitet”, amikor “fejet hajtunk az áldozatok előtt és tiszteletünket fejezzük ki azok iránt, akik harcoltak az embertelen rendszer ellen”.
A nagykövet felhívta a figyelmet arra, hogy Auschwitzban mintegy másfél millió ember halt meg, az európai zsidóságból összesen 6 millióan pusztultak el a különböző koncentrációs táborokban és az üldöztetések során. Az egykori Szovjetunió 28 millió halottjából 2,5 millió zsidó származású polgár hunyt el a frontokon és a koncentrációs táborokban.
A zsidóüldözés kapcsán kijelentette: voltak, akik az elejétől fogva figyelmeztették az emberiséget a veszedelemre, de az összefogás elmaradt. “A huszonnegyedik órában végül mégis feltámadtak a népek, köztük az én népem is, az orosz” – folytatta.
Igor Szavolszkij rámutatott: Auschwitz-Birkenau felszabadítása tizenkét napos harc eredménye volt, amelyben négy orosz hadosztály vett részt, több ezer embert veszítve. Elmondása szerint 1945. január 6-án történtek ott az utolsó kivégzések, a hitleristák ezután igyekeztek eltűntetni a népirtás nyomait, de hétezer embert hátrahagytak. A Vörös Hadsereg katonái között 450 ezer zsidó származású volt, közülük több mint százan kapták meg a “Szovjetunió hőse” kitüntetést. Beszédében kiemelte: “hogy ne ismétlődjék meg ez az iszonyat, nem szabad felejteni, és mindenkinek ez ellen kell harcolni”. Putyin orosz elnök szavait idézve hozzátette: “senkinek sincs joga ahhoz, hogy nyugodtan szemlélje az antiszemitizmus, nacionalizmus, xenofóbia bármilyen megnyilvánulását”.
Az orosz nagykövet hangsúlyozta, hogy “a holokausztot nem szabad relativizálni, különben új áldozatokkal kell számolnunk”.
Az emlékezés végén Kézdy György színművész Radnóti Miklós Erőltetett menet című versét szavalta el, Fekete László kántor a 116. zsoltárt énekelte el. Az áldozatok emlékfalánál mécsest gyújtott többek között Aliza Bin-Noun, Izrael Állam budapesti nagykövete, Michael Lindenbauer, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága regionális vezető-helyettese, és Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke.
Az ENSZ 2005. november 1-jén határozott arról, hogy minden év január 27-én méltó megemlékezést szervez zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt. Az első holokauszt-napi megemlékezését Budapesten, az Országház előtt tartották az Élet Menete Alapítvány szervezésében.

C-PRESS – HírExtra – MTI

A budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartották vasárnap az ENSZ Holokauszt Emléknapját, amellyel a világszervezet az Auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának évfordulójára emlékeztet.
Igor Szavolszkij, Oroszország budapesti nagykövete a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, valamint az Élet Menete Alapítvány rendezvényén szimbolikus jelentőségűnek nevezte ezt a napot, amely “magában ötvözi a gyászt és a reményt, a könnyeket és a jövőbe vetett hitet”, amikor “fejet hajtunk az áldozatok előtt és tiszteletünket fejezzük ki azok iránt, akik harcoltak az embertelen rendszer ellen”. Az orosz nagykövet hangsúlyozta, hogy “a holokausztot nem szabad relativizálni, különben új áldozatokkal kell számolnunk”.
Az emlékezés végén Kézdy György színművész Radnóti Miklós Erőltetett menet című versét szavalta el, Fekete László kántor a 116. zsoltárt énekelte el. Az áldozatok emlékfalánál mécsest gyújtott többek között Aliza Bin-Noun, Izrael Állam budapesti nagykövete, Michael Lindenbauer, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága regionális vezető-helyettese, és Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke.
index.hu 2008. január 27., vasárnap 13:45

Ma van az ENSZ Holokauszt Emléknapja. A világszervezet 2005. november 1-jei határozatának értelmében az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulóján emlékezünk meg az összesen 6 millió zsidó – köztük 600 ezer magyar – mártírról. Megemlékezés volt a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban is.

Az emléknapot az ENSZ az auschwitz-birkenaui tábor felszabadításának napjára, január 27-re tűzte ki, amelyet Budapesten idén másodszor tartottak meg a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, valamint az Élet Menete Alapítvány szervezésében.
A megemlékezésen Igor Szergejevics Szavolszkij, Oroszország budapesti nagykövete mondott beszédet a Holokauszt Emlékközpontban.
Az ENSZ-határozat meghozatala után Magyarországon az Élet Menete Alapítvány határozta el, hogy “méltó megemlékezést szervez zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt”, amelynek eredménye a tavalyi és az idei ünnepség létrejötte.
Az OCÖ kegyelettel adózik a holokauszt áldozatai előtt
Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) kegyelettel és tisztelettel adózik a vészkorszak valamennyi áldozata előtt a holokauszt nemzetközi emléknapján, egyúttal kéri a magyar politikai közélet szereplőit, tegyenek a kirekesztés ellen – mondta ifj. Bogdán János, az OCÖ szóvivője vasárnap az MTI-nek.
Az egyre nyíltabban hirdetett szélsőséges eszmék miatt kérjük a magyar politikai közélet szereplőitől, hogy a szimbolikus elhatárolódáson túl a jog eszközével és az erkölcs tisztességével tegyenek meg mindent a kollektív bűnösség és a kirekesztés ellen – mondta ifj. Bogdán János.
Hozzátette: az OCÖ kéri a bíróságot, hogy soron kívül döntsön “a nyíltan fasisztoid Magyar Gárda betiltásáról”.
Az ENSZ-közgyűlés 2005-ben nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját holokauszt-emléknappá.
“A zsidók még mindig nem tudnak mindenütt szabadon mozogni az országban”
A német parlament 1996-ban Roman Herzog akkori államfő kezdeményezésére nyilvánította a holokauszt emléknapjává január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadulásának napját. A Bundestag azóta minden évben emlékezik a nemzetiszocializmus áldozataira, s országszerte megemlékezéseket tartanak.
Wolfgang Huber püspök, a német evangélikus egyház tanácsának elnöke a dachaui egykori koncentrációs tábor területén tartott vasárnapi istentiszteleten hangsúlyozta a náci időszakkal való “intenzív szembenézés” szükségességét. Huber szerint nem elegendő csupán ápolni a nemzetiszocializmus áldozatainak emlékhelyeit, hanem az emlékezést élettel kell megtölteni.
Johannes Friedrich bajor evangélikus tartományi püspök beszédében elismerte: az egyházat is felelősség terheli amiatt, hogy annak idején nem nyújtott segédkezet a náci rezsim által üldözötteknek, s ehelyett hallgatott. A püspök felhívta a figyelmet arra is, hogy a zsidók még mindig “nem tudnak mindenütt szabadon mozogni az országban.” Friedrich utalt arra, hogy a közelmúltban újjáépített müncheni zsinagógát ma is huszonnégy órán keresztül őrizni kell, zsidó személyek, illetve intézmények ellen még ma is támadásokat hajtanak végre, s változatlanul sok a szélsőjobboldali indíttatású bűncselekmény.
A látens antiszemitizmusra figyelmeztetett üzenetében Angela Merkel kancellár is. Merkel szerint fennáll annak veszélye, hogy az antiszemita előítéletek és a zsidóellenes gyűlölet még a társadalom képzettebb rétegeinek gondolkodásában is helyet találnak. “A szélsőjobboldali eszmék ismét megfertőzhetik az embereket” – hangoztatta a kancellár, a leghatározottabban elutasítva a “polgári antiszemitizmus” minden formáját.
Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter nyilatkozatában hangsúlyozta: a németek feladata és kötelessége a náci rezsim által elkövetett bűncselekményekre való emlékezés ébrentartása, annak megakadályozása, hogy a történtek megismétlődhessenek. Németországnak nemzetközi
téren is minden fórumon fel kell lépnie az antiszemitizmus és a fajgyűlölet minden formája ellen – hangsúlyozta a miniszter.
Kötelességeinkre emlékeztetett az osztrák házelnök
A nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából az osztrák parlament elnöke hangsúlyozta, hogy nem csak az antiszemitizmus ellen kell fellépni, hanem azokkal szemben is, akik tagadják vagy viszonylagosaknak tekintik a holokauszt borzalmait.
Barbara Plammer szombati nyilatkozatában politikai éberségre intett, és kötelességnek nevezte a határozott kiállást a megkülönböztetés bármely formájával szemben. Ez a dátum arra a küldetésünkre emlékeztet bennünket, hogy becsülnünk és védenünk kell az egyetemes jogokat, az emberi méltóságot és a jogállamiság alapelveit – hangoztatta.
Az ENSZ-közgyűlés 2005-ben nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját Holokauszt Emléknappá.
Az alkalomból kiállításokkal egybekötött megemlékezést tartottak az ENSZ bécsi központjában, Linzben pedig egy vasárnapi rendezvény keretében Johnny Moser, a több ezer magyar zsidó életét megmentő svéd Raoul Wallenberg egykori segítője eleveníti fel a svéd diplomata bátor tevékenységét.

NOL • Népszabadság Online • 2008. január 27.(MTI)

Ma van az ENSZ holokauszt-emléknapja, a világszervezet 2005. november 1-jei határozatának értelmében emlékeznek meg az összesen 6 millió zsidó és a 600 ezer magyar mártírról a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban is.
Az emléknapot az ENSZ az auschwitz-birkenaui tábor felszabadításának napjára, január 27-re tűzte ki, amelyet Budapesten idén másodszor tartanak meg a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, valamint az Élet Menete Alapítvány szervezésében. A megemlékezésen Igor Szergejevics Szavolszkij, Oroszország budapesti nagykövete mond beszédet a Holokauszt Emlékközpontban.
Az ENSZ-határozat meghozatala után Magyarországon az Élet Menete Alapítvány határozta el, hogy “méltó megemlékezést szervez zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt”, amelynek eredménye a tavalyi és az idei ünnepség létrejötte.

http://www.nepszava.hu/

2008. január 27-én.

2008. január 27-én volt a 63. évfordulója az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs tábor felszabadításának, ahol négy és fél év alatt több mint egymillió embert gyilkoltak meg a nácik és segítőik.
Az auschwitzi áldozatok közül minden harmadik magyar állampolgár volt. A tábor felszabadításának napját az Egyesült Nemzetek Szervezete 2005-ben a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
Idén közös megemlékezést tartott a Holocaust Közalapítvány és az Élet Menete Alapítvány a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.

Igor Szavolszkij A megemlékezés szónoka az Oroszországi Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt, aki felidézte többi között, milyen harcok és veszteségek árán szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitzi tábort 1945-ben.
A beszédét magyar nyelven elmondó Igor Szergejevics Szavolszkij idézve Putyin orosz elnököt kijelentette: senkinek sincs joga ahhoz, hogy nyugodtan szemlélje az antiszemitizmus és az idegengyűlölet bármilyen megnyilvánulását. A nagykövet arra is figyelmeztette több száz fős hallgatóságát, hogy a holokauszt relativizálása új áldozatokhoz vezethet.

Illényi Katica hegedűjátéka nyitja a megemlékezést
A megemlékezésen Kézdy György színművész elszavalata Radnóti Miklós Erőltetett menet című versét, majd Fekete László kántor a 116. zsoltárt énekelte el. Az áldozatok emlékfalánál mécsest gyújtott többek között Aliza Bin-Noun, Izrael Állam budapesti nagykövete, Michael Lindenbauer, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága regionális vezető-helyettese, és Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke.

http://www.hdke.hu/