Kedves Barátaink!

A budapesti Dohány utcai zsinagóga elől mintegy négy-ötezer ember részvételével indult el szerdán az Élet menete fáklyás felvonulása, amellyel a holokauszt áldozataira emlékeztek. A menet, amelyben több parlamenti politikus és miniszter is ott vonult, erős rendőri biztosítás mellett indult el.

A Dohány utcai zsinagóga előtt gyülekező emberek, akik között sok volt a fiatal, transzparenseket emeltek a magasba, amelyen például “A holokauszt az emberiség szégyene” vagy a “Tiltsák be a Magyar Gárdát!” felirat volt olvasható.A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban Hiller István oktatási és kulturális miniszter és Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet együtt emlékezett a vészkorszak áldozataira. Az Élet menetén részt vett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter, Deutsch-Für Tamás, a Fidesz parlamenti képviselője, Kuncze Gábor volt SZDSZ-elnök, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, illetve több kormánypárti és ellenzéki politikus.Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi azt mondta, a vészkorszak idején “a rettentő eszme” a fővárosi zsidóság kiirtását célozta meg, és romhalmazzá engedte tenni Budapestet. A jelenlegi helyzetről szólva hozzáfűzte: a szólás szabadságának zászlaja alatt bűn lenne megengedni a gyűlöletkeltést és a rasszizmust.Zoltai Gusztáv, az Élet menete fővédnöke, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója kiemelte: “Mi, magyarországi zsidók tudjuk a történelem által ránk rótt kötelességet is. Gyászoljuk a holokauszt éveiben elpusztított testvéreinket, és utódainkra is örökül hagyjuk emlékük ápolásának kötelmét”.

Erdő Péter esztergom-budapesti érsek üzenetét Székely János segédpüspök tolmácsolta, és kifejezésre juttatta, hogy a holokauszt mögött “újpogány ideológiák álltak”. Felhívta a figyelmet azokra a keresztényekre, hitüket mélyen élőkre, akik aktívan részt vettek a zsidók mentésében a vészkorszak idején.

Az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre betegsége miatt nem tudott megjelenni a rendezvényen, Sorstalanság című művéből két diák olvasott fel a megemlékezésen részleteket.

A felvonulás alatt a környéken több szkinhed is megjelent, akiket a helyszínen nagy erőkkel megjelent rendőrök azonnal igazoltattak. A rendőrség két férfit állított elő.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Andrássy úti épület előtt tartott megemlékezésen, a mintegy százötven tagú hallgatóságnak azt mondta: a közös emlékezéssel tegyünk egy lépést egymás felé, mutassuk meg, hogy tiszteljük egymást, hogy szolidárisak vagyunk egymással, olyan magyarok vagyunk, akik megtanulták a leckét.

Az Élet menete rendezvényt 2002 óta tartják meg Magyarországon. A fáklyás felvonulást és emlékezést mindig április 16-án tartják, ugyanis 1944-ben ekkor kezdődött a magyarországi zsidóság gettókba telepítése. A felvonulásokon zsidókra, romákra, másságukért üldözöttekre, ellenállókra és azokra is emlékeznek, akik bátran szembeszállva a fasisztákkal és a nyilasokkal, mentették az üldözötteket.

MTI-ORIGO

Készült:
2008, január 27 – 10:33

Ma van az ENSZ holokauszt-emléknapja, a világszervezet 2005. november 1-jei határozatának értelmében emlékeznek meg az összesen 6 millió zsidó és a 600 ezer magyar mártírról a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban is.

Az emléknapot az ENSZ az auschwitz-birkenaui tábor felszabadításának napjára, január 27-re tűzte ki, amelyet Budapesten idén másodszor tartanak meg a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, valamint az Élet Menete Alapítvány szervezésében.

A megemlékezésen Igor Szergejevics Szavolszkij, Oroszország budapesti nagykövete mond beszédet a Holokauszt Emlékközpontban. Az ENSZ-határozat meghozatala után Magyarországon az Élet Menete Alapítvány határozta el, hogy “méltó megemlékezést szervez zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt”, amelynek eredménye a tavalyi és az idei ünnepség létrejötte.

MTI, parameter

A budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartották vasárnap az ENSZ Holokauszt Emléknapját, amellyel a világszervezet az Auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának évfordulójára emlékeztet. Igor Szavolszkij, Oroszország budapesti nagykövete a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, valamint az Élet Menete Alapítvány rendezvényén szimbolikus jelentőségűnek nevezte ezt a napot.
Ez a nap “magában ötvözi a gyászt és a reményt, a könnyeket és a jövőbe vetett hitet”, amikor “fejet hajtunk az áldozatok előtt és tiszteletünket fejezzük ki azok iránt, akik harcoltak az embertelen rendszer ellen”.
A nagykövet felhívta a figyelmet arra, hogy Auschwitzban mintegy másfél millió ember halt meg, az európai zsidóságból összesen 6 millióan pusztultak el a különböző koncentrációs táborokban és az üldöztetések során. Az egykori Szovjetunió 28 millió halottjából 2,5 millió zsidó származású polgár hunyt el a frontokon és a koncentrációs táborokban.
A zsidóüldözés kapcsán kijelentette: voltak, akik az elejétől fogva figyelmeztették az emberiséget a veszedelemre, de az összefogás elmaradt. “A huszonnegyedik órában végül mégis feltámadtak a népek, köztük az én népem is, az orosz” – folytatta.
Igor Szavolszkij rámutatott: Auschwitz-Birkenau felszabadítása tizenkét napos harc eredménye volt, amelyben négy orosz hadosztály vett részt, több ezer embert veszítve. Elmondása szerint 1945. január 6-án történtek ott az utolsó kivégzések, a hitleristák ezután igyekeztek eltűntetni a népirtás nyomait, de hétezer embert hátrahagytak. A Vörös Hadsereg katonái között 450 ezer zsidó származású volt, közülük több mint százan kapták meg a “Szovjetunió hőse” kitüntetést. Beszédében kiemelte: “hogy ne ismétlődjék meg ez az iszonyat, nem szabad felejteni, és mindenkinek ez ellen kell harcolni”. Putyin orosz elnök szavait idézve hozzátette: “senkinek sincs joga ahhoz, hogy nyugodtan szemlélje az antiszemitizmus, nacionalizmus, xenofóbia bármilyen megnyilvánulását”.
Az orosz nagykövet hangsúlyozta, hogy “a holokausztot nem szabad relativizálni, különben új áldozatokkal kell számolnunk”.
Az emlékezés végén Kézdy György színművész Radnóti Miklós Erőltetett menet című versét szavalta el, Fekete László kántor a 116. zsoltárt énekelte el. Az áldozatok emlékfalánál mécsest gyújtott többek között Aliza Bin-Noun, Izrael Állam budapesti nagykövete, Michael Lindenbauer, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága regionális vezető-helyettese, és Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke.
Az ENSZ 2005. november 1-jén határozott arról, hogy minden év január 27-én méltó megemlékezést szervez zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt. Az első holokauszt-napi megemlékezését Budapesten, az Országház előtt tartották az Élet Menete Alapítvány szervezésében.

C-PRESS – HírExtra – MTI