Ma van az ENSZ Holokauszt Emléknapja. A világszervezet 2005. november 1-jei határozatának értelmében az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulóján emlékezünk meg az összesen 6 millió zsidó – köztük 600 ezer magyar – mártírról. Megemlékezés volt a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban is.
Az emléknapot az ENSZ az auschwitz-birkenaui tábor felszabadításának napjára, január 27-re tűzte ki, amelyet Budapesten idén másodszor tartottak meg a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, valamint az Élet Menete Alapítvány szervezésében.
A megemlékezésen Igor Szergejevics Szavolszkij, Oroszország budapesti nagykövete mondott beszédet a Holokauszt Emlékközpontban.
Az ENSZ-határozat meghozatala után Magyarországon az Élet Menete Alapítvány határozta el, hogy “méltó megemlékezést szervez zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt”, amelynek eredménye a tavalyi és az idei ünnepség létrejötte.
Az OCÖ kegyelettel adózik a holokauszt áldozatai előtt
Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) kegyelettel és tisztelettel adózik a vészkorszak valamennyi áldozata előtt a holokauszt nemzetközi emléknapján, egyúttal kéri a magyar politikai közélet szereplőit, tegyenek a kirekesztés ellen – mondta ifj. Bogdán János, az OCÖ szóvivője vasárnap az MTI-nek.
Az egyre nyíltabban hirdetett szélsőséges eszmék miatt kérjük a magyar politikai közélet szereplőitől, hogy a szimbolikus elhatárolódáson túl a jog eszközével és az erkölcs tisztességével tegyenek meg mindent a kollektív bűnösség és a kirekesztés ellen – mondta ifj. Bogdán János.
Hozzátette: az OCÖ kéri a bíróságot, hogy soron kívül döntsön “a nyíltan fasisztoid Magyar Gárda betiltásáról”.
Az ENSZ-közgyűlés 2005-ben nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját holokauszt-emléknappá.
“A zsidók még mindig nem tudnak mindenütt szabadon mozogni az országban”
A német parlament 1996-ban Roman Herzog akkori államfő kezdeményezésére nyilvánította a holokauszt emléknapjává január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadulásának napját. A Bundestag azóta minden évben emlékezik a nemzetiszocializmus áldozataira, s országszerte megemlékezéseket tartanak.
Wolfgang Huber püspök, a német evangélikus egyház tanácsának elnöke a dachaui egykori koncentrációs tábor területén tartott vasárnapi istentiszteleten hangsúlyozta a náci időszakkal való “intenzív szembenézés” szükségességét. Huber szerint nem elegendő csupán ápolni a nemzetiszocializmus áldozatainak emlékhelyeit, hanem az emlékezést élettel kell megtölteni.
Johannes Friedrich bajor evangélikus tartományi püspök beszédében elismerte: az egyházat is felelősség terheli amiatt, hogy annak idején nem nyújtott segédkezet a náci rezsim által üldözötteknek, s ehelyett hallgatott. A püspök felhívta a figyelmet arra is, hogy a zsidók még mindig “nem tudnak mindenütt szabadon mozogni az országban.” Friedrich utalt arra, hogy a közelmúltban újjáépített müncheni zsinagógát ma is huszonnégy órán keresztül őrizni kell, zsidó személyek, illetve intézmények ellen még ma is támadásokat hajtanak végre, s változatlanul sok a szélsőjobboldali indíttatású bűncselekmény.
A látens antiszemitizmusra figyelmeztetett üzenetében Angela Merkel kancellár is. Merkel szerint fennáll annak veszélye, hogy az antiszemita előítéletek és a zsidóellenes gyűlölet még a társadalom képzettebb rétegeinek gondolkodásában is helyet találnak. “A szélsőjobboldali eszmék ismét megfertőzhetik az embereket” – hangoztatta a kancellár, a leghatározottabban elutasítva a “polgári antiszemitizmus” minden formáját.
Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter nyilatkozatában hangsúlyozta: a németek feladata és kötelessége a náci rezsim által elkövetett bűncselekményekre való emlékezés ébrentartása, annak megakadályozása, hogy a történtek megismétlődhessenek. Németországnak nemzetközi
téren is minden fórumon fel kell lépnie az antiszemitizmus és a fajgyűlölet minden formája ellen – hangsúlyozta a miniszter.
Kötelességeinkre emlékeztetett az osztrák házelnök
A nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából az osztrák parlament elnöke hangsúlyozta, hogy nem csak az antiszemitizmus ellen kell fellépni, hanem azokkal szemben is, akik tagadják vagy viszonylagosaknak tekintik a holokauszt borzalmait.
Barbara Plammer szombati nyilatkozatában politikai éberségre intett, és kötelességnek nevezte a határozott kiállást a megkülönböztetés bármely formájával szemben. Ez a dátum arra a küldetésünkre emlékeztet bennünket, hogy becsülnünk és védenünk kell az egyetemes jogokat, az emberi méltóságot és a jogállamiság alapelveit – hangoztatta.
Az ENSZ-közgyűlés 2005-ben nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját Holokauszt Emléknappá.
Az alkalomból kiállításokkal egybekötött megemlékezést tartottak az ENSZ bécsi központjában, Linzben pedig egy vasárnapi rendezvény keretében Johnny Moser, a több ezer magyar zsidó életét megmentő svéd Raoul Wallenberg egykori segítője eleveníti fel a svéd diplomata bátor tevékenységét.
NOL • Népszabadság Online • 2008. január 27.(MTI)
