2007. április 16. 17:59
Az út a volt náci koncentrációs tábor, Auschwitz-I és az egykori legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-II-Birkenau között vezet

Közös megemlékezéssel folytatódott a Élet Menete nemzetközi zarándoklat a lengyelországi birkenaui haláltáborban hétfőn.

A nyolcezer megemlékező között Izrael Állam képviseltette magát a legnagyobb számban, de érkeztek többek között az Egyesült Államokból, Kanadából, Franciaországból, Mexikóból, Hondurasból, Ausztriából, Brazíliából is. A magyar küldöttség mintegy 250 fővel volt jelen.A birkenaui haláltáborban tartott megemlékezésen többek között részt vett Izrael Meir Lau, a zsidó állam korábbi főrabbija, Rafi Ejtan, az Adolf Eichmann náci tömeggyilkost Argentínában elfogó csoport vezetője.A megemlékezők szóltak arról, hogy a holokauszt borzalmait sosem szabad elfelejteni, gyászimát, kaddist mondtak, majd elénekelték a Hatikvát, Izrael himnuszát.
A három kilométer hosszú “halottak útjára” minden évben a sófár hangjára indul el a menet. A távot gyalog teszik meg, így emlékezve meg a náci népirtás hatmillió áldozatáról. Az út a volt náci koncentrációs tábor, Auschwitz-I és az egykori legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-II-Birkenau között vezet.
Hétfő délelőtt a Magyarországról érkezett csoport megemlékezést tartott a 18. számú magyar barakknál. Beszédet mondott Verő Tamás rabbi, aki felelevenítette a vasárnapi budapesti élet menetét, amelyen mintegy ötezer ember emlékezett a holokauszt áldozataira. Idén a holokauszt magyarországi emléknapja és a Jom Hasoá, a holokauszt nemzetközi emléknapja egyaránt április 16-ra esik. A barakkban kiállítás mutatja be a magyarországi zsidók és romák deportálásnak a történetét.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány vezetője felolvasta Zoltai Gusztávnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatójának a levelét.
A beszédeket követően a részvevők hat gyertya meggyújtásával adóztak a hatszázezer magyar zsidó és roma, valamint az összesen hatmillió áldozat emlékének. Gordon Gábor az MTI-nek elmondta, az utolsó napon mintegy százan mondták le a lengyelországi utazást a krakkói neonáci tüntetés hírére.

Az Élet Menetét, a kezdetben kétévente tartott zarándoklatot 1996. óta évente rendezik meg. A 2005-ben tartott Élet Menetén mintegy húszezren sereglettek össze – részt vett rajta Ariel Saron akkori izraeli kormányfő is. Magyarországot többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint miniszterek, pártelnökök, országgyűlési képviselők, művészek képviselték.
Az Oswiecim lengyel város közelében lévő Auschwitz-I tábort a nácik 1941-ben alakították ki a lengyel hadsereg egyik laktanyájában, és eredetileg politikai foglyok őrzésére szánták. A birkenaui haláltábort gázkamráival, krematóriumaival és közvetlen vasútvonalával 1940-ben építtették meg rabszolgaként dolgoztatott szovjet hadifoglyokkal. A megsemmisítő táborban lengyel források szerint 1940 és 1945 között több mint egymillió ember, nagyrészt zsidók vesztették életüket. Minden harmadik áldozat magyar volt, akiket 1944. május 15-e és 1944. július 9-e között deportáltak Magyarországról.

www.hirado.hu

Tegnap este 6 óra után indult el az Élet Menete a Páva utcai Holokauszt Múzeumtól. Gyurcsány Ferenc feleségével együtt vonult az első sorban. Mellettük haladt Szili Katalin házelnök asszony, aki a Terror Háza Múzeum elől érkezett. Ott mondott beszédet az 1944. április 16-i nyilas megszállásra emlékeztetve.

A kormányfőn kívül néhány kormánytag is menetelt. Kiss Pétert és Hiller Istvánt láttam az MSZP-ből, míg a koalíciós partnert Kóka János képviselte. Ott volt Lendvai Ildikó régi és Eörsi Mátyás újonnan megválasztott frakcióvezető. Ellenzéki politikusok is érkeztek, a Fideszt Fónagy János, az MDF-et Herényi Károly képviselte.

Miért nincs sehol magyar zászló? – kérdezte egy túlbuzgó asszony az embereket, de ez itt most senkit sem érdekelt. Problémájával Lendvai Ildikót is felkereste, aki mosolyogva felelt neki. A hölgyet szemmel láthatólag nem elégítette ki a válasz, mert gyorsan elment a védett személyek közeléből. Nem is hiányzott ott senkinek.

A menet erős rendőri biztosítással vonult a Nagykörutat keresztezve a lezárt Üllői úton a Dohány utcai zsinagógához. Az eleje már rég elhagyta az Iparművészeti Múzeumot, amikor a vége kikanyarodott a Páva utcából. Az emlékfalnál aztán beszédek következtek. A számos előadót felsorolni is nehéz lenne.

Este 10-kor indult el a Keleti pályaudvarról a különvonat Auschwitz-Birkenauba a 13-as vágányról. A háromnapos programról részleteket honlapjukról olvashatunk. Itthon ma délután 4 órakor a Holokauszt Emlékközpontban folytatódik a csütörtökön elkezdett megemlékezés-sorozat.

- zéta

Közös megemlékezésével folytatódott a Élet Menete nemzetközi zarándoklat a lengyelországi birkenaui haláltáborban hétfőn.

A hatezer megemlékező között Izrael Állam képviseltette magát a legnagyobb számban, de érkeztek többek között az Egyesült Államokból, Kanadából, Franciaországból, Mexikóból, Hondurasból, Ausztriából, Brazíliából is. A magyar küldöttség mintegy 250 fővel volt jelen.
A birkenaui haláltáborban tartott megemlékezésen többek között részt vett Izrael Meir Lau, a zsidó állam korábbi főrabbija, Rafi Ejtan, az Adolf Eichmann náci tömeggyilkost Argentínában elfogó csoport vezetője.

A megemlékezők szóltak arról, hogy a holokauszt borzalmait sosem szabad elfelejteni, gyászimát, kaddist mondtak, majd elénekelték a Hatikvát, Izrael himnuszát.

A három kilométer hosszú “halottak útjára” minden évben a sófár hangjára indul el a menet. A távot gyalog teszik meg, így emlékezve meg a náci népirtás hatmillió áldozatáról. Az út a volt náci koncentrációs tábor, Auschwitz-I és az egykori legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-II-Birkenau között vezet.

Hétfő délelőtt a Magyarországról érkezett csoport megemlékezést tartott a 18. számú magyar barakknál. Beszédet mondott Verő Tamás rabbi, aki felelevenítette a vasárnapi budapesti élet menetét, amelyen mintegy ötezer ember emlékezett a holokauszt áldozataira. Idén a holokauszt magyarországi emléknapja és a Jom Hasoá, a holokauszt nemzetközi emléknapja egyaránt április 16-ra esik.

A barakkban kiállítás mutatja be a magyarországi zsidók és romák deportálásnak a történetét.

Gordon Gábor az Élet Menete Alapítvány vezetője felolvasta Zoltai Gusztávnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatójának a levelét.

A beszédeket követően a részvevők hat gyertya meggyújtásával adóztak a hatszázezer magyar zsidó és roma, valamint az összesen hatmillió áldozat emlékének.

Gordon Gábor elmondta, az utolsó napon mintegy százan mondták le a lengyelországi utazást a krakkói neonáci tüntetés hírére.

Az Élet Menetét 1996. óta évente rendezik meg. A 2005-ben tartott Élet Menetén mintegy húszezren sereglettek össze – részt vett rajta Ariel Saron akkori izraeli kormányfő is. Magyarországot többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint miniszterek, pártelnökök, országgyűlési képviselők, művészek képviselték.

Az Oswiecim lengyel város közelében lévő Auschwitz-I tábort a nácik 1941-ben alakították ki a lengyel hadsereg egyik laktanyájában, és eredetileg politikai foglyok őrzésére szánták. A birkenaui haláltábort gázkamráival, krematóriumaival és közvetlen vasútvonalával 1940-ben építtették meg rabszolgaként dolgoztatott szovjet hadifoglyokkal. A megsemmisítő táborban lengyel források szerint 1940 és 1945 között több mint egymillió ember, nagyrészt zsidók vesztették életüket. Minden harmadik áldozat magyar volt, akiket 1944. május 15-e és 1944. július 9-e között deportáltak Magyarországról.

hirtv.hu

http://www.miniszterelnok.hu/mss/alpha?do=2&pg=4&st=1&m16_doc=892

Több ezer ember gyűlt össze vasárnap délután a Páva utcai Holokauszt emlékközpont előtt, hogy részt vegyen a Holokauszt emléknapjára rendezett felvonuláson. Az Élet Menete a Páva utcából a Dohány utcai zsinagóga elé vonult az Emmánuel emlékfáig emlékezni azokra, akiket a nyilasok 1944 és 45-ben gyilkotak meg. A fáklyás menet nem sokkal félhét előtt indult el a Sófár hangjára; a Parlamenti párokat Lendvai Ildikó (MSZP), Navracsis Tibor (Fidesz), Eörsi Mátyás (SZDSZ) és Herényi Károly (MDF) frakcióvezetők képviselte. Jelen volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és felesége Dobrev Klára is.

A zsinagóga udvarán, az emlékműnél felállított színpadon beszédet mondott Szili Katalin az Országgyűlés elnöke. Ugyancsak felszólalt Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi Igazgatója, Zoltai Gusztáv a MAZSIHISZ és a BZSH ügyvezető igazgatója, Kardos Péter főrabbi, Fekete László főkántor és Vámos Miklós író.

A Holokauszt Emléknapot 2001 óta ünneplik Magyarországon minden évben április 16-án annak emlékére, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a kárpátaljai településeken a magyarországi zsidóság gettóba zárása. A holokauszt történetének legnagyobb és leggyorsabb deportálási akciója 63 évvel ezelőtt, 1944 májusában történt. Német adatok szerint 56 nap alatt 437 402 zsidót deportáltak Magyarországról, 15 ezer ember kivételével mindegyiküket Auschwitz-Birkenauba, a legkegyetlenebb koncentrációs táborba. Származásuk miatt 1944-45-ben Magyarországon nemcsak a zsidókat üldözték. A holokauszt során több ezer romát is meggyilkoltak, az üldözöttek száma több tízezerre tehető.

Auswitch után nem lehet büntetlenül zsidózni, nem lehet olyan jelképeket használni, mint a horogkereszt, mert az a füstölgő halált jelenti – mondta Szili Katalin a Holokauszt alkalmából tartott megemlékezésen, vasárnap este a Dohány utcai zsinagóga udvarán az Élet Menete zárórendezvényén.

Mint mondta: hatszázezer zsidó halála pótolhatatlan veszteség, amire nem lehet a szokásos módon emlékezni. A fiatalokat meg kell ismertetni a múlt tragédiáival, hogy megakadályozzák azok visszatérését – fogalmazott a Házelnök. Minden lehetséges eszközzel fel kell lépni az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, illetve a megkülönböztetés ellen. A politika a kompromisszumok művészete, de ebben nincs alku – hangsúlyozta a politikus.

A zsidóság végzete a nemzet öncsonkítása is egyben: az intézményesített fajgyűlölet miatt tömegek vándoroltak ki. Az iparosok és kereskedők munkatapasztalata, az értelmiség tudása, az idősek bölcsessége a mai napig hiányzik az országnak – mondta az összegyűlt emlékezők előtt Szili Katalin.

http://www.mixmagazin.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3515

Oswiecim (Auschwitz), 2007. április 16., hétfő (MTI) – Közös megemlékezésével folytatódott a Élet Menete nemzetközi zarándoklat a lengyelországi birkenaui haláltáborban hétfőn.
A nyolcezer megemlékező között Izrael Állam képviseltette magáta legnagyobb számban, de érkeztek többek között az Egyesült Államokból, Kanadából, Franciaországból, Mexikóból, Hondurasból, Ausztriából, Brazíliából is. A magyar küldöttség mintegy 250 fővel volt jelen. A birkenaui haláltáborban tartott megemlékezésen többek közöttrészt vett Izrael Meir Lau, a zsidó állam korábbi főrabbija, Rafi Ejtan, az Adolf Eichmann náci tömeggyilkost Argentínában elfogó csoport vezetője. A megemlékezők szóltak arról, hogy a holokauszt borzalmait sosemszabad elfelejteni, gyászimát, kaddist mondtak, majd elénekelték a Hatikvát, Izrael himnuszát. A három kilométer hosszú “halottak útjára” minden évben a sófárhangjára indul el a menet. A távot gyalog teszik meg, így emlékezve meg a náci népirtás hatmillió áldozatáról. Az út a volt náci koncentrációs tábor, Auschwitz-I és az egykori legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-II-Birkenau között vezet. Hétfő délelőtt a Magyarországról érkezett csoport megemlékezésttartott a 18. számú magyar barakknál. Beszédet mondott Verő Tamás rabbi, aki felelevenítette a vasárnapi budapesti élet menetét, amelyen mintegy ötezer ember emlékezett a holokauszt áldozataira. Idén a holokauszt magyarországi emléknapja és a Jom Hasoá, a holokauszt nemzetközi emléknapja egyaránt április 16-ra esik. A barakkban kiállítás mutatja be a magyarországi zsidók és romákdeportálásnak a történetét. Gordon Gábor az Élet Menete Alapítvány vezetője felolvastaZoltai Gusztávnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatójának a levelét. A beszédeket követően a részvevők hat gyertya meggyújtásávaladóztak a hatszázezer magyar zsidó és roma, valamint az összesen hatmillió áldozat emlékének. Gordon Gábor az MTI-nek elmondta, az utolsó napon mintegy százanmondták le a lengyelországi utazást a krakkói neonáci tüntetés hírére. Az Élet Menetét, a kezdetben kétévente tartott zarándoklatot1996. óta évente rendezik meg. A 2005-ben tartott Élet Menetén mintegy húszezren sereglettek össze – részt vett rajta Ariel Saron akkori izraeli kormányfő is. Magyarországot többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint miniszterek, pártelnökök, országgyűlési képviselők, művészek képviselték. Az Oswiecim lengyel város közelében lévő Auschwitz-I tábort anácik 1941-ben alakították ki a lengyel hadsereg egyik laktanyájában, és eredetileg politikai foglyok őrzésére szánták. A birkenaui haláltábort gázkamráival, krematóriumaival és közvetlen vasútvonalával 1940-ben építtették meg rabszolgaként dolgoztatott szovjet hadifoglyokkal. A megsemmisítő táborban lengyel források szerint 1940 és 1945 között több mint egymillió ember, nagyrészt zsidók vesztették életüket. Minden harmadik áldozat magyar volt, akiket 1944. május 15-e és 1944. július 9-e között deportáltak Magyarországról.

• 1.kép
• 2.kép
• 3.kép
• 4.kép

Megtekintésükhez szükséges lejátszó innnen letölhető: http://www.apple.com/quicktime/download/win.html

2007. április 16.
Budapest a holokausztra emlékezett.
Erős rendőri védelem mellett, de rendbontásoktól mentesen zajlott a holokausztra való emlékezés tegnap Budapesten.

A Terror Házánál Schmidt Mária, Szili Katalin és Balog Zoltán mondott beszédet, az “Élet Menetén” pedig részt vett Gyurcsány Ferenc kormányfő, de képviseltette magát a főváros vezetése, a diplomácia és a zsidó egyház is.

Emlékezés a Terror Házánál

A Terror Háza a Terézvárosi Önkormányzattal, a Magyar Országgyűléssel és a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetemmel közösen emlékkoncerttel tisztelgett az áldozatok előtt. A rendezvényen megjelent több politikus Orbán Viktortól Hiller Istvánig, a történelmi egyházak képviselői, David Admon izraeli nagykövet, számos diplomata és közéleti személyiség és legalább 300-400 résztvevő. Emellett, ahogy az sajnos mostanában járja, jelentős erőkkel képviseltette magát a rendőrség, és az esernyős tojáskapkodók is.

Rájuk szerencsére nem volt szükség, az ünnepség a közös és békés emlékezés jegyében zajlott. Beszédet mondott Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója, Szili Katalin házelnök és Balog Zoltán, az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke is.

Nincs magyarázat

Schmidt Mária köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy ami hatvanhárom évvel ezelőtt történt, arra „nincs magyarázat”, és nemcsak a zsidóság, hanem Európa és a magyarság tragédiája is. Emlékezni pedig azért kell, mert a tragédiák által szétvert közösséget újra egybeforraszthatja, és összetartja a nemzetet.

A Zeneakadémia kórusának közel félórás koncertje előtt Szili Katalin, majd Balog Zoltán egyaránt figyelmeztettek arra, hogy a tragédia mindannyiunké, és az emlékezés, az önvizsgálat legfőképpen azért fontos, hogy a jövőben ne történhessenek meg újra olyan események, melyek következménye a holokauszt lett.

Szili Katalin szerint a kontinensünkön „akár egy vírus”, ismét felütötte fejét az antiszemitizmus, a vallási és faji intolerancia, mely ellen védekezni kell. „Auschwitz után nem lehet büntetlenül zsidózni, cigányozni” – mondta Szili, aki szerint ugyanez vonatkozik azokra a jelképekre is, melyek után egyszer már a „füstölgő halál” maradt. Balog Zoltán beszédében ugyanezen a gondolatok mellett arra is figyelmeztetett, hogy az antiszemitizmus vádját sem lehet éppen ezért a mindennapi politika eszközévé degradálni.

Minden körülmények közt

Mindkét politikus a közös emlékezés fontosságát hangsúlyozta. Az Országgyűlés elnöke szerint tudatosítani kell a következő nemzedékekben, hogy az alapvető emberi értékek védelmében „mindig, minden körülmények közt” fel kell emelnünk a szavunkat.

Balog Zoltán Radnóti Miklósra, Petschauer Attila olimpiai bajnokra és más, ismeretlen áldozatokra emlékeztetve annak a szükségességére is figyelmeztetett, hogy egymás tragédiáit, a kommunizmus, a holokauszt okozta szenvedéseket, a zsidók, cigányok, svábok, magyarok sebeit, s ezáltal egymást kölcsönösen tudjuk tisztelni. Egyben képesek legyünk a bocsánatkérésre, és a megbocsátásra egyaránt.

Az Élet Menete

Ugyancsak erős rendőri védelem mellett, de minden rendbontástól mentesen zajlott le a holokauszt emléknapján az “Élet Menete”. A budapesti gettó létrehozásának 63. évfordulóján (pontosabban annak közelében: a gettót 1944. április 14-én hozták létre) a menetet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette, feleségével, Dobrev Klárával, és egyik fiával, Bálinttal.

A kormányfőn kívül a menetben jelen volt Lendvai Ildikó, az MSZP, Eörsi Mátyás, az SZDSZ, Navracsics Tibor, a Fidesz és Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Rajtuk kívül a politikai elitet Kóka János SZDSZ-elnök, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Szili Katalin parlamenti elnök, Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke, Fónagy János, az Orbán-kormány közlekedési minisztere, Gusztos Péter, az SZDSZ parlamenti frakcióvezető-helyettese, Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője és Schiffer János volt kulturális főpolgármester-helyettes képviselte.

A menet este fél hét körül indult el a Páva utcai Holokauszt Emlékközponttól, s körülbelül egy órával később érkezett meg a Dohány utcai zsinagógához. A főváros képviseletében itt Horváth Csaba főpolgármester-helyettes mondott rövid beszédet, aki elmondta: Budapest sok tízezer tehetséges, szorgos lakóját veszítette el a világháború idején. Hozzátette: a fájdalom még nagyobb, hogy tudjuk: elődeink egy része tettese vagy közömbös szemlélője volt a hat évtizeddel ezelőtt történteknek.

Megalkuvás, irigység, gyávaság és bűn

A Dohány utcai zsinagógánál a rendezvény “műsorvezetője”, Till Attila azt mondta: a holokauszt felelősséget ró ránk, amely elől nem menekülhetünk. “A magyar állam megtagadta, meghurcolta és a halálba küldte saját polgárait”. Till Attila szerint “megalkuvásból, irigységből, gyávaságból és bűnből állt össze a tragédia”.

Szili Katalin házelnök beszédében úgy fogalmazott: a holokausztra nem lehet szokványos módon emlékezni. Az Országgyűlés elnöke Márai Sándort és Theodor Wiesengrund Adornót idézte. Szili szerint nem a bosszú miatt kell emlékezni, hanem általa kell megakadályozni, hogy a “füstölgő halál” visszatérjen. “Bár a politika a kompromisszumok művészete, de ebben nem ismerünk alkut” – tette hozzá Szili Katalin.

Warren L. Miller, az Amerikai Egyesült Államok elnökének különmegbízottja beszédében XXIII. János pápát méltatta, aki – mielőtt még a katolikus egyház vezetőjévé választották – keményen szembeszállt az antiszemitizmussal. Az egykori egyházfő emléktábláját fel is avatták vasárnap a Dohány utcai zsinagógánál.

Aktuálpolitikai felhangja Zoltai Gusztáv, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója beszédének volt, aki felidézte, hogy a futtballmeccseken rendszeresen elhangzik az “Indul a vonat Auschwitzba” mondat. “Ha nincs törvény, ezt a mocskos mondatot szabadon lehet mondani” – tette hozzá.

Ha zsidóznak, zsidónak kell lenni

“A magyar zsidóság nem sanda versenytárs, hanem jó partner és hűséges barát” – mondta Zoltai, aki úgy fogalmazott: “Auschwitzban a morált gyilkolták meg”.

Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója beszédében igazságszolgáltatást kért Képíró Sándor és Zentai Károly ügyében. Vámos Miklós író – aki a rendezvény talán legjobb beszédét mondta – Gyurcsány Ferenc korábbi, és Demszky Gábor főpolgármester egy még korábbi beszédével párhuzamosan azt mondta: “ha zsidóznak, zsidónak kell lenni, ha cigányoznak, cigánynak kell lenni, ha cseheznek, csehnek kell lenni és ha éppen magyaroznak, akkor magyarnak kell lenni”.

A rendezvényen felolvasták Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek levelét és ugyancsak beszédet mondott Kardos Péter főrabbi. A megemlékezésen dalokkal lépett fel Gerendás Péter, Somló Tamás és Heilig Gábor.

C-PRESS – Hírszerző – 2007. április 16.

Vasárnap, késő délután van. Gyermekeimmel kéz a kézben igyekszünk a Dohány utcai zsinagógához, csatlakozni a holokauszt megemlékezőkhöz. Amint sétálunk a volt gettó szűk utcáin, azon töprengek, hogyan is magyarázzam el egy 5 és egy 8 éves gyermeknek, hová és miért megyünk. „Emlékezni és emlékeztetni” – kezdem magyarázatomat.

„Régen sok gonosz ember megölt sok zsidó bácsit, nénit, kisfiút és kislányt” – folytatom. „Miért?” – hallom ismét az erre a korosztályra oly jellemző kérdést. Miért? Erre a kérdésre több mint hatvan éve nincs válasz. Igyekszem, amennyire csak lehet, számukra érthető módon elmagyarázni a felfoghatatlant. Érzem, bár szeretnék megérteni, valahogy mégsem értik igazán. Tartok tőle, bár sok prominens személy fog beszédet mondani valahogy ők ekkor sem fogják megérteni még, mire is kell emlékezni és emlékeztetni.

Ahogy megérkeznek az Élet Menete résztvevői és véget érnek a dalok is, a kivetítőn egy rövid játékfilm vetítése kezdődik.

A szándékosan fekete-fehér, kopott, korabeli atmoszférát árasztó filmkockák, bár tudja mindenki, hogy színészeket és vizuális effekteket lát, mégis néhány pillanatra fájdalmasan idézik fel a múltat. A nyitókép sárga csillagos menetet mutat, melyben idősöket és gyerekeket terelnek a Duna partra. Az emberek a parton állnak, levetkőztetik őket. A földön halmokban áll a ruha, az ékszer, a személyes vagyontárgyak. Egy csizma a Dunába rúg egy babakocsit, az anya szeme láttára. Ezután sorra dördülnek a lövések. Rideg trapoggás végig a sorfal mögött, visszhangzó dörrenés, majd egy újabb élettelen test zuhan a hideg hullámok közé. Ezután géppisztolysorozat hangja zúg. Némely katonák a „zsákmány” felett osztozkodnak.

Ekkor óhatatlanul eszembe jut a Megváltó, akinek köntösére sorsot vetettek a kereszt lábánál. Egy kislány azonban elszalad anyja mellől és a vízbe ugrik. Ekkor már a kislány szemével látjuk az eseményeket. Golyók szántják fel a vizet, miközben a fel-felbukkanó szempár újabb és újabb gyilkosságok szemtanúja. A következő képen ismét a kislány tűnik fel, vizesen, vacogva a Duna part kavicsain ülve. Ezután egy időutazás következik. Először a kislány, apró cipőiben poroszkál a macskaköves utcán, majd egy fiatal hölgy, egy asszony és végül egy idős nő képe tárul elénk. Pár pillanat alatt napjainkban találjuk magunkat és a kislány immár ősz hajú nagymama aki bevásárlókocsiját húzva sétál ugyanazon az úton.

Ahogy körülnézek arra gondolok, vajon az ott álló idős hölgyek közül hány élete, sorsa hasonlít a filmbéli kislányéhoz. A katarzis nem marad el. Az idős hölgyet hirtelen árpád-sávos zászlót lengető, bomber dzsekis, tar fiatalok veszik körül. Ugrálnak, rikoltanak és sörrel öntik le aktuális áldozatukat. Mintha a történelem megismételné önmagát. A hölgy azonban megtörli arcát és felemelt fővel folytatja útját. A képernyő elsötétedik és a mindig oly zajos belvárosi utcára, néhány pillanatra néma csend borul. A fiaimon látom, hogy amit a szavak képtelenek voltak elmondani, azt ez a néhány képsor megtette. Nem folyt a vásznon vér, a kritikus pillanatokban pedig inkább csak sejteni lehetett, mint látni mi történik. Hazafelé menet megbeszéljük a látottakat. Elmondom, hogy arra kell emlékeztetnünk, hogy ezt a sok embert nem egy földrengés, nem egy lavina és nem is egy cunami, hanem az emberi gonoszság pusztította el. Emlékeznünk pedig azért kell, hogy az a borzalom ne történhessen meg újból soha többé. Soá … többé.
http://www.hetek.hu/?q=node/10799

2007. április 16. 19:11

Közös megemlékezésével folytatódott az Élet Menete nevű nemzetközi zarándoklat a lengyelországi birkenaui haláltáborban hétfőn. A nyolcezer megemlékező között Izrael képviseltette magát a legnagyobb számban, de érkeztek többek között az Egyesült Államokból, Kanadából, Franciaországból, Mexikóból, Hondurasból, Ausztriából, Brazíliából is. A magyar küldöttség mintegy 250 fővel volt jelen.
A birkenaui haláltáborban tartott megemlékezésen többek között részt vett Izrael Meir Lau, a zsidó állam korábbi főrabbija, Rafi Ejtan, az Adolf Eichmann náci tömeggyilkost Argentínában elfogó csoport vezetője is.

A megemlékezők szóltak arról, hogy a holokauszt borzalmait sosem szabad elfelejteni, gyászimát, kaddist mondtak, majd elénekelték a Hatikvát, Izrael himnuszát. A három kilométer hosszú „halottak útjára” minden évben a sófár hangjára indul el a menet. A távot gyalog teszik meg, így emlékezve meg a náci népirtás hatmillió áldozatáról. Az út a volt náci koncentrációs tábor, Auschwitz-I és az egykori legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-II-Birkenau között vezet.

Hétfő délelőtt a Magyarországról érkezett csoport megemlékezést tartott a 18. számú magyar barakknál. Beszédet mondott Verő Tamás rabbi, aki felelevenítette a vasárnapi budapesti Élet Menetét, amelyen mintegy ötezer ember emlékezett a holokauszt áldozataira. Idén a holokauszt magyarországi emléknapja és a Jom Hasoá, a holokauszt nemzetközi emléknapja egyaránt április 16-ra esik. A barakkban kiállítás mutatja be a magyarországi zsidók és romák deportálásnak a történetét.

Gordon Gábor az Élet Menete Alapítvány vezetője felolvasta Zoltai Gusztávnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatójának a levelét. A beszédeket követően a részvevők hat gyertya meggyújtásával adóztak a hatszázezer magyar zsidó és roma, valamint az összesen hatmillió áldozat emlékének. Gordon Gábor az MTI-nek elmondta, az utolsó napon mintegy százan mondták le a lengyelországi utazást a krakkói neonáci tüntetés hírére.

Az Élet Menetét, a kezdetben kétévente tartott zarándoklatot 1996 óta évente rendezik meg. A 2005-ben tartott Élet Menetén mintegy húszezren sereglettek össze – részt vett rajta Ariel Saron, akkori izraeli kormányfő is. Magyarországot többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint miniszterek, pártelnökök, országgyűlési képviselők, művészek képviselték.

Az Oswiecim lengyel város közelében lévő Auschwitz-I tábort a nácik 1941-ben alakították ki a lengyel hadsereg egyik laktanyájában, és eredetileg politikai foglyok őrzésére szánták. A birkenaui haláltábort gázkamráival, krematóriumaival és közvetlen vasútvonalával 1940-ben építtették meg rabszolgaként dolgoztatott szovjet hadifoglyokkal. A megsemmisítő táborban lengyel források szerint 1940 és 1945 között több mint egymillió ember, nagyrészt zsidók vesztették életüket. Minden harmadik áldozat magyar volt, akiket 1944. május 15-e és 1944. július 9-e között deportáltak Magyarországról.
MNO (MTI)