Füzesabony | Megrongálták ma hajnalra a füzesabonyi pályaudvaron péntekig látható holokauszt-kiállításnak otthont adó vagont. A szerelvényre három szót festettek fel: intifáda, gulág, Gáza.

A holokauszt áldozatainak emléket állító utazó tárlat hétfőn érkezett Heves megyébe, s a szervezők főleg a fiataloknak szerették volna bemutatni a történteket. Csütörtök hajnalra a vagon külső falára három szót fújtak rá: intifáda, gulág, Gáza. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság központi ügyeletén megtudtuk, hogy a rendőrség rongálás miatt indított szabálysértési eljárást az ügyben.

A rongálást Novák Ilona, a vándorkiállítás összeállítója fedezte fel. Kérdésünkre, miszerint máshol is előfordult-e már hasonló eset, azt válaszolta, hogy Gödöllőn egyszer, Heves megyében viszont már három alkalommal is különféle feliratokat festettek a kegyeleti célokat is szolgáló vagonra. Minden más állomáson, ahol eddig bemutatták a tárlatot, atrocitás nélkül ért véget a kiállítás.

Füzesabony Az Élet Menete Alapítvány segítségével a füzesabonyi pályaudvarra érkezett a holokauszt áldozatainak emléket állító vagonkiállítás. Az utazó tárlatot ma délelőtt nyitották meg, s péntekig látható.

A kiállítást a Remenyik Zsigmond Gimnázium diákjai és az érdeklődők előtt a város polgármestere, Laminé Antal Éva nyitotta meg, majd Korózs Lajos államtitkár mondott beszédet.
Laminé Antal Éva felhívta a zömmel diákokból álló hallgatóság figyelmét, hogy soha ne gondolják azt, hogy ez velük nem történhet meg. Arra is figyelmeztetett, hogy folyamatosan figyelnünk kell a történelem tanításait, mert ezek a tanítások a mának is szólnak. Beszédében a huszadik század jelképének nevezte a Füzesabonyban kiállított vagont, illetve annak másait. 

A polgármester asszony felidézte azokat a történelmi időszakokat, amikor hasonló vagonokban szállították a háborúba a katonákat, majd ilyen vagonokon érkeztek 1956-ban a forradalom eltiprói. Laminé Antal Éva gyakorlatilag a kommunizmus bűneit is felsorolva ezeket a tetteket is besorolta azon bűnök közé, amelyek a holokauszthoz hasonlatosak. Felhívta a diákok és tanáraik figyelmét, hogy tanulmányozzák történelmünket, hogy mindezen borzalmak ne ismétlődhessenek meg.

  A szervezők várják a környék iskoláinak diákjait, hiszen elsősorban számukra készült ez az utazó kiállítás.
Fotó: Gál Gábor.

Korózs Lajos a fiatalokhoz szólva felidézte, hogy 65 évvel ezelőtt pont arról a helyről vagonírozták be a velük egykorúakat, ahol most állnak. Az államtitkár szerint a holokauszt bűnei semmivel sem moshatóak össze, mert a történelem nem ismer még egy olyan borzalmat, amelyben az állami politika rangjára emelték volna emberek kiírtását, s ahol ez a tevékenység szinte ipari méreteket öltött, s amelyben részt vettek az államigazgatás emberei is.

heol.hu

Az Élet Menete Alapítvány március utolsó és április első napjaiban a balassagyarmati vasútállomáson is bemutatta vándorkiállítását. A város vezetése, a történelmi testvéregyházak képviselői, a helyi általános és középiskolák tanulóinak csoportjai azon a helyen gyülekeztek, ahonnan 1944. június közepén mintegy kétezer balassagyarmati és környékbeli zsidót hurcoltak el, hogy aztán legtöbbjük sose térjen vissza szülőföldjére, s az auschwitzi krematóriumokban lelje halálát.
A marhavagonban bemutatott megrázó dokumentumok, fényképek a holokauszt tragédiáját próbálják megértetni, főként a fiatalokkal. Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke elmondta: 2007 március elseje óta járják az országot. Hetente más és más helyen tárják az emberek szeme elé a több, mint hat évtizeddel ezelőtti események szörnyű mementóit. – Balassagyarmat a 33. város, ahol megnézhető a kiállítás, melyet idáig közel 72 000 ember látott. Mindenekelőtt az oktatás, a felvilágosítás akadályozhatja meg az újra lopakodó antiszemitizmus terjedését, a hamis és hazug nézetekre alapozott egyesületek, gárdák megalakulását, működését- emelte ki az elnök. Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere kifejtette : a város legalább két okból, első szóra, az ügy mellé állt. – Először is: semmilyen népet, vallást, bőrszínt nem szabad üldözni, kirekeszteni. Másrészt: Balassagyarmaton élt Magyarország egyik legrégebbi zsidó diaszpórája, amelynek múltja a török előtti időkig nyúlik vissza. Mintegy másfél évszázada még minden harmadik gyermek Mózes-hitű volt Gyarmaton, a zsidó kultúra a város kultúrájának egyik leggazdagabb ága. E marhavagon a pokol kapuja, ahol a legaljasabb módon testesült meg a történelem abszurditása. A gyű-löletkeltésnek, a bűnbakkeresésnek sem akkor, az elembertelenedett időkben, sem semmikor semmi értelme nincs. A világban nyitott szemmel, nyitott szívvel és nyitott értelemmel kell járni- fogalmazott az alpolgármester, kinek szavait követően Verő Tamás rabbi szólt az emlékezőkhöz. – Próbáljuk meg átérezni a marhavagonokba betereltek, összezsúfoltak sorsát, akik nyomorogva, rettegésben tartva, reménytelenül várták, mi történik velük.- mondta a rabbi, kinek héber nyelvű ősi imája a halottak emlékének szólt. Dr. Stella Leontin római katolikus kanonok azokra az édestestvérekre emlékezett, kiknek istene, szentföldje, múltja, prófétái, tíz parancsolata ugyanaz, mint a keresztényeké. – Egy élet is kevés ahhoz, hogy bocsánatot tudjunk kérni. Imádkozzunk, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg a borzalom- mondta a kanonok. Molnár Zsigmond református lelkipásztor Ézsaiás prófétát idézte, majd Jézus Lázárnak mondott szavaival búcsúzott: „ Én élek, s ti is élni fogtok”. Bartha István evangélikus lelkész három az eseményhez illő zsoltárt olvasott fel, aztán Forgács János, 81 éves holokauszt túlélő mesélte el, mi történt vele 1944-45-ben.- Gödöllőn 25 zsidó család élt, nagyjából 120 fővel. A hatvani cukorgyár területére tereltek 1944 júniusában mindnyájunkat, majd Birkenauba vittek minket, marhavagonokban. Apám, anyám, öcsém Auschwitzban halt meg, s amikor 1945. május 1-jén felszabadultam, 16 évesen ott álltam a világban egyedül- mondta az idős villamosmérnök, aki a „soha többé!” parancsával fejezte be beszédét. Majdán Béla várostörténész arról a mintegy kétezer balassagyarmati zsidóról emlékezett meg, akiket 1944 júniusában deportáltak. A hajdani helyi zsidó családokat fölidéző fotókat osztott szét a diákság körében: melyek egyikén Lázár Mihály, korabeli hitközségi elnök éppen unokáját, Lázár Julikát lovagoltatta a térdén. A békés családi idillt megörökítő felvétel néhány hónappal készült az elhurcolás előtt. A tekintélyes hitközség elnöke 58-, a kislány 3 éves volt a bevagonírozáskor A nagypapa és unokája soha többé nem játszhattak már egymással… A rendhagyó esemény megnyitójának végén Novák Ilona, a kiállítás megálmodója tárlatvezetést tartott a megjelent helyi általános és középiskolák osztályok tanulói részére.
Az egybegyűltek között ott volt Bauer Józsefné is, a balassagyarmati zsidó hitközség elnökének felesége, aki arról beszélt, hogy: édesapja testvérét, Földes Istvánné Róth Valériát – aranyat követelve – saját Kossuth utcai házának pincéjében verték félholtra a gettó csendőrei és egész családját elpusztították Auschwitzban.
Úgy tűnik, a sebek máig sem tudtak még teljesen behegedni…

Szabó Andrea
(Megjelent a Nógrád megyei Hírlap április 3-i számában)

Tata Arra a 437 ezer zsidóra emlékeztek hétfőn a vasútállomáson, akiket kegyetlenül munkatáborokba hurcoltak 63 éve. Csak kevesen térhettek vissza otthonaikba. Tatán már csak Weisz György tud hitelesen visszaemlékezni a túlélők közül. Ő is végighallgatta tegnap Michl József polgármester és Frölich Róbert főrabbi beszédeit, s nem egyedül érzékelte a két szónoklat közötti különbségeket. A választott vezető szerint a német megszállásig biztonságban voltak a zsidók Magyarországon, az egyházi méltóság pedig arra is emlékeztetett, hogy a zsidótörvényeket már jóval korábban meghozták. P. P.

http://www.24ora.hu/index.php?apps=cikk&d=2007-10-09&r=1086&c=633775

Március 2-án, hétfőn délelőtt 11 órakor nyílik meg az Élet Menete Alapítvány holokauszt-vándorkiállítása a hatvani MÁV-pályaudvaron.

Március 2-án, hétfőn délelőtt 11 órakor nyílik meg az Élet Menete Alapítvány holokauszt-vándorkiállítása a hatvani MÁV-pályaudvaron.

Az eseményen beszédet mond Verő Tamás rabbi, dr. Eperjesi Tamás, a kistérségi önkormányzati társulás igazgatóhelyettese és Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközösség elnöke.

A holokauszt-túlélők nevében Bürg Józsefné Schiffer Katalin emlékezik, majd Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke és Novák Ilona múzeumpedagógus osztja meg gondolatait a jelenlévőkkel.
mazsihisz.hu