TRIANONI MEGEMLÉKEZÉS


Trianon 100. évfordulójára.

A magyar zsidóság ugyanúgy traumaként élte meg a trianoni békediktátumot, ahogyan a többségi társadalom. A magyar ajkú zsidóság mintegy fele került a trianoni határokon túlra (tehát nagyobb arányban, mint a magyarok, akiknél ez az arány egyharmad volt).

Az első világháborús vereséget követő káoszban a magyar zsidóság a polgárosodás és - kár lenne tagadni - egy szűk csoportja a kommunizmus, bolsevizmus támogatása mellett tette le a voksát. 1919 késő őszétől létrejött a Horthy Miklós vezette ellenforradalmi rendszer, ami engedve a társadalmi nyomásnak a zsidókra, mint a világháború haszonélvezőire és a vereség okozóira tekintett. Az 1920. június 4-i, trianoni békekötést követően a történelmi Magyarország széteséséért a zsidókat tekintették felelősnek.

A többségi magyar társadalom és az állam felmondta azt a politikát, ami a zsidó asszimilációt támogatta a dualizmus korában. A különböző társadalmi szervezetek és mozgalmak (Ébredő Magyarok Egyesülete, Magyar Országos Véderő Egylet, Turul Szövetség és mások) követelték a magyarországi zsidókérdés intézményes, azaz állami megoldását. Teleki Pál miniszterelnök már 1920 elején arról beszélt, hogy a magyar zsidóság érdekei nem esnek egybe a magyarság érdekeivel.


Összességében elmondhatjuk, hogy a Trianon utáni Magyarországon a zsidókkal kapcsolatos politika az asszimiláció felől a disszimiláció (kirekesztés) irányába mozdult el. Ráadásul a Trianon után felnövő politikai nemzedék már ebben szocializálódott és az 1930-as évek második felétől már konkrét lépéseket is tett a zsidókkal szembeni törvényhozásra is. Ezzel párhuzamosan azonban ki kell jelentenünk, hogy az utódállamok uralma alá került zsidóság megőrizte magyar identitását és a magyar nyelv, kultúra következetes képviselője maradt a két világháború közötti időszakban is.


A magyar külpolitika alapvető célja a két világháború között a trianoni béke revíziója volt. Ehhez kereste a szövetségeseket, így találkoztak érdekei a fasiszta Olaszországgal és a náci Németországgal. A revíziós sikerekkel szinte párhuzamosan születtek meg a zsidóellenes törvények, az első 1938 szeptemberében. Ezekkel a törvényekkel egyre szűkült a zsidónak minősített magyarok mozgástere. A visszacsatolt területeken élő zsidók örömmel fogadták a magyar uralom visszatértét. Számos helyen a rabbik is beszéddel köszöntötték a bevonuló magyar csapatokat, vagy éppen Horthy kormányzót. A helyzet tragikuma, hogy a magyarságukat az ellenséges közegben is őrző zsidókat, a magyar hatóságok az érvényben lévő zsidóellenes törvények és rendeletek alapján diszkriminálták és másodrendű állampolgárként kezelték. Végül pedig 1944 tavaszán-nyarán halálra ítélték őket.

Forrás: Pécsi Tibor történész


#trianon #megemlékezés #100 #PécsiTibor

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

JOM KIPUR NAP

Ma Jom Kipur napja van. A zsidó vallás legszentebb ünnepe, amely 25 órás teljes böjttel jár! 47 évvel ezelőtt a Gergely naptárban 1973. Október 6- ra esett ez a nap, amikor is a környező arab országok

© 2018

Az Élet Menete Alapítvány |  Bp., Hegedűs Gyula u. 8. |  info@eletmenete.hu | adószám: 18184053-1-41 | bankszámlaszám: OTP 11707024-20453651

  • Black Instagram Icon
  • Facebook Basic Black