Magyar, cigány és zsidó népdalok a Kárpát-medencéből.

Zene: Jávori Ferenc, Szokolay Dongó Balázs, Bolya Mátyás
Meghívott szólista: Bognár Szilvia – ének

„…az egyes népek népzenéi között való szakadatlan kölcsönhatás az egész területen ritka gazdagságú dallamvilágot alakított ki, melyben a primitív archaikusoktól a klasszikus formációkig a történelemben állandóan újuló emberi élet csap hangokba…”

Bartók Béla (A kelet-európai népzenéről, 1942.)

A műsor zenei anyagát Rost Andrea koncepciója alapján, népzenei előképek felhasználásával Jávori Ferenc, Szokolay Dongó Balázs és Bolya Mátyás szerezte. Ezen az esten Rost Andrea vall tágabb szülőföldjéről – dalban. A legnagyobb operaszerepek eléneklése után merült fel benne a gondolat, hogy a pannon térség zeneiségét újra megfogalmazza – de ezúttal nem az opera nyelvén. Három népcsoport különböző karakterén átszűrve rajzol belső képet Magyarország és a közép-európai régió zenei hagyományairól. Mindehhez olyan alkotótársakra talált, akik nemcsak jó ismerői, hanem ismert előadói is műfajuknak. A Szokolay Dongó Balázs – Bolya Mátyás szerzőpáros népzenei ihletésű feldolgozásai, valamint Jávori Ferenc klezmerzenéje rengeteg szegletét bejárja ennek a ritka gazdagságú zenei világnak, az archaikus magyar népdaloktól a cigányság dallamain keresztül egészen a klezmer sokmindent ötvöző szólamaiig. Bognár Szilvia parasztmuzsikusoktól tanult őszinte hangvétele méltó kiegészítője Rost Andrea – Bartók és Kodály népdalfeldolgozásokból már jól ismert – népdal interpretációinak. Ötük zeneiségének találkozása nem csupán műfajok találkozása, annál sokkal mélyebben gyökerezik: egy lelkület, őszinte kamarazenébe öntve.
Zenészek:

Szokolay Dongó Balázs – népi fúvós hangszerek
Bolya Mátyás – népi pengetős hangszerek
Lukács Miklós – cimbalom
Glaser Péter – nagybőgő

valamint a Budapest Klezmer Band tagjai:

Jávori Ferenc – zongora
Gazda Bence – hegedű
Nagy Anna – harmonika
Kohán István – klarinét
Végh Balázs – ütőhangszerek

Diszkó Auschwitzban

Tabut döntött egy holokauszt-túlélő, aki kapta magát, és Gloria Gaynor „I Will Survive” című dalára családjával együtt táncra perdült az egykori náci haláltáborban.

Egyeseknek ez a halottak emlékének meggyalázása. Provokáció, vagy tálcán kínált „csemege” a holokausztot tagadó, relativizáló újnáciknak. Mások szemében viszont az élet igenlése, a túlélés ünnepe. Az biztos, hogy egy tabu megdöntése. Auschwitzot már sokféleképpen ábrázolták. A híres olasz rendező-színész, Roberto Benigni még szívszorító módon viccelt is a halálgyárral, a koncentrációs táborban azonban még senki sem mert táncra perdülni. Méghozzá az 1970-es évek végének egyik legnagyobb slágerére, Gloria Gaynor „I Will Survive” című dalára, a diszkók és házbulik repertoárjának örökzöldje időközben a meleg szubkultúra „himnusza” is lett.
A vakmerő tett a 89 éves Adam Adolek Kohn és családja nevéhez fűződik. Az 1949 óta Ausztráliában élő egykori auschwitzi fogoly tavaly nyáron lányával, Jane Korman akcióművésszel és három unokájával elutazott szülőhazájába. Míg sokan emlékezni vagy borzongani jönnek a Krakkótól mintegy hatvan kilométerre nyugatra fekvő volt megsemmisítő táborba, Kohnék táncra perdültek – olvasható a Der Spiegel hírmagazinban megjelent riportban.
Korman kamerájával rögzítette, ahogy családja a láger különböző pontjain táncra perdül. Hasonló táncjelenteket forgattak az egykori dachaui és theresienstadti koncentrációs tábor, egy lengyel zsinagóga, valamint a varsói gettó áldozatainak emlékműve előtt. A performansz résztvevői, köztük az Opole közeli Praszkában született Kohn bácsi is több beállításban Survivor azaz Túlélő feliratú pólót visel. Korman a videót a múlt év végén egy melbourne-i galériában mutatta be. Akkor szinte senki sem figyelt fel az emlékezés-kultúra e sajátos darabjára. Minden megváltozott azonban, amikor a művész alkotását feltöltötte a YouTube videómegosztóra.

A Dancing Auschwitz néven futó közel négy és fél perces videót rövid idő leforgása alatt több mint félmillióan nézték meg. – Egyetlen áldozat emlékét sem akartam lábbal tiporni. Éppen ellenkezőleg, a holokauszt olyan ábrázolására törekedtem, amely a fiatalabb generációk is tudnak valamit kezdeni. A mai gyerekek számára ugyanis az apámék által átélt iszonyat egyszerűen megfoghatatlan – nyilatkozta Korman.
Miközben zsidó szervezetek meglehetősen óvatosan vagy rosszallóan nyilatkoztak a Dancing Auschwitzról, Korman több száz elismerő mailt kapott. Főleg holokauszt-túlélők leszármazottai vélekedtek úgy, hogy örömmel nézték Kohnékat, mert olyasmit tettek, amit a nácik biztosan nem akartak látni.

Képek a rendezvényről

12►

A Holokauszt Emléknapja alkalmából idén is lesz Élet Menete

A Jam vendégei Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke és Mező Mihály énekes-zenész, Magna Cum Laude.

Tovább a videóhoz>>>

A köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt

Sólyom László köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást szerdán, mert véleménye szerint a jogszabály nem alkotmányellenes – közölte Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője bővebben>>>